Nógrádi Krónika, 1996. október (3. évfolyam, 1-234. szám)

1996-10-01 / 229. szám

2 Moszkva - Ha a jelenlegi ütemben folytatódik az orosz csapatok kivonása Csecsen­­földről, akkor akár már októ­ber végére befejeződhet. Ezt a szövetségi erők illetékese je­lentette be a csapatkivonás el­ső szakaszának lezárultával. Hétfőn hajnalban két helyen volt kisebb lövöldözés, de sze­mélyi sérülés nem történt. A nyár végi, haszavürti megálla­podás alapján elsőként azokat az egységeket vonták ki, me­lyek nem a kaukázusi katonai körzethez tartoznak. Újdelhi - Biztonsági meg­fontolásokból októberre ha­lasztották a korrupcióval gya­núsított Naraszimha Rao volt indiai miniszterelnök hétfőre kitűzött meghallgatását. A Reuter jelentése szerint a bíró azzal indokolta döntését, hogy a Legfelsőbb Bíróság biztonsági okokból korábban felmentette Raót a meghall­gatáson való személyes meg­jelenés alól. A testület október hetedikén vizsgálja meg azt a rendőrségi kérést, hogy a meghallgatást egy biztonsá­gosabb helyen folytassák le. A volt miniszterelnök az ország 20 legjobban őrzött embere közé tartozik, mivel mind a szikh szeparatisták, mind pe­dig a kasmíri muzulmán szél­sőségesek halállistáján is sze­repel. A 75 éves politikust csa­lással vádolják, mivel egy kül­földön élő indiai százezer dol­lárt utalt át R­ao egyik ismerő­sének egy kormánymegren­delés elnyerése céljából, ez azonban nem valósult meg. Belgrád - NATO-források szerint katonai megfontolá­sok is állhatnak amögött, hogy több száz muszlim me­nek­ült, Mzafe ké­ zen lévő, kelet-boszniai Jusici­­b‘á’ és a környéken lévő többi településre. „A falvak a Dri­­na-folyótól néhány kilomé­terre vannak, s nem kell túl okosnak lenni ahhoz, hogy vi­lágossá váljon: a terület alkal­mas hely egy olyan katonai ak­ciónak a megindításához, melynek célja a boszniai Szerb Köztársaság kettévágása” - kö­zölte hétfőn egy neve mellőzé­sét kérő NATO-illetékes. A Be­ta belgrádi hírügynökség által idézett NATO-képviselő felhív­ta azonban a figyelmet, hogy semmi sem utal arra, hogy a muzulmánok támadást­ készíte­­nének elő a szerb kézen lévő te­rületek ellen. Dusanbe - A lázadó tádzsik fegyveresek rálőttek vasárnap egy orosz csapatszállító heli­kopterre, s két orosz katona meghalt támadásuk következ­tében -jelentette pénteken az Interfax hírügynökség Dusan­­béból jól értesült forrásra hivat­kozva. A jelentés szerint afgán területről, géppuskából adták le a lövéseket az MI-8-as heli­kopterre, amely a határ közelé­ben, tádzsik oldalon repült. Bár a légi jármű vezetője is életét vesztette a támadás­ban, személyzet többi tagjá­nak sikerült leszállnia a jócs­kán megrongált helikopter­rel - idézett az orosz hírügy­nökség jelentéséből az AFP. Rabat­­ Moszkva egyelőre nem gondol arra, hogy diplo­máciai kapcsolatokat létesít­sen az új afgán vezetéssel. Ezt Jevgenyij Primakov orosz kül­ügyminiszter jelentette ki új­ságírók előtt hétfőn Rabat­­ban. Primakov gyalázatos gyilkosságnak nevezte Na­­dzsibullah kivégzését. „Az a tény, hogy Nadzsibu­lahót ilyen aljas módon gyilkolták meg, nem kerül az ENSZ tör­ténetének dicsőséges lapjaira. A világszervezet ugyan köz­vetlenül nem felelős az egyko­ri elnök kivégzéséért, de évekkel korábban szavatolta Nadzsibullah biztonságát, aki ennek fejében mondott le a hatalomról”,­­ ippíjdtq. Nómrádi#Krónika ALAGÚTVÁLSÁG - KONFERENCIA WASHINGTONBAN Arafat megerősödött Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu és Jasszer Arafat palesztin elnök e hétre tervezett washingtoni talál­kozója dönti majd el, hogy a békefolyamatot egyáltalán meg lehet-e még menteni, s ha igen, milyen áron - írja hétfői számában a Libératon című francia napilap. Az újság szerint az Egye­sült Államoknak teljes súlyát latba kellett vetnie, hogy egyáltalán lehetővé tegye a ta­lálkozó összehívását. Jasszer Arafat ugyanis bármiféle csúcs megrendezésének el­őfeltételeként a válságot ki­robbantó jeruzsálemi alagút bezárását követelte, Netanja­hu viszont ezt kategorikusan kizárta, s a maga részéről azt szabta előfeltételnek, hogy a palesztin területeken szűnje­nek meg a zavargások.­­ Vé­gül mindketten csökkenteni kényszerültek igényüket — szögezi le a Libération. Az újság egyébként úgy vé­li, hogy Arafat mindenkép­pen megerősödve került ki az elmúlt hét válságából, még­hozzá mind a belpolitika, mind a diplomácia terén: a palesztin vezető ugyanis az „alagútháború” révén rá­kényszerítheti Izraelt, hogy vessen véget a békefolyamat szabotálásának, s eközben sa­ját népe számára is bizonyí­totta, hogy kész a határozott felépésre az izraeliekkel szemben - márpedig ezzel még belső ellenzékét is sike­rült saját táborába tömöríte­­nie. Végül ami Washington ak­cióját, a csúcs összehívását il­leti, a Libération rámutat, hogy mostanában az amerika­iak izraeli befolyása kisebb mint valaha, s Clinton, illetve Netanjahu személyes kapcso­lata is igen hűvös.­­ így az­után az amerikai elnököt va­lóban fenyegeti az a veszély, hogy az izraeli-palesztin talál­kozó kudarccal ér majd véget, ami pedig szavazatvesztést je­lenthet számára a novemberi elnökválasztáson - írja a lap, magyarázatként hozzátéve, hogy az amerikai választópol­gárok 4 százaléka a zsidók kö­zül kerül ki... Szerdán rendezik meg az amerikai elnök által a közel­­keleti békefolyamat megmen­tésére Washingtonba összehí­vott izraeli-arab csúcstalálko­zót - közölte hétfőn Kairóban Usszmaa al-Baz, az egyiptomi elnök tanácsadója. „A csúcstalálkozó előkészí­tését már kedden elkezdik, s szerdán megtartják magát a csúcsot” - mondotta a taná­csadó a sajtó képviselőinek, miután a kairói repülőtéren elbúcsúztatta a Luxemburgba tartó, majd onnét Washing­tonba továbbutazó Arafatot. Al-Baz azonban azt nem kö­zölte, hogy Hoszni Mubarak el­nök ott lesz-e a találkozón, er­ről csak később döntenek. Li Peng felhívása Japánhoz Li Peng kínai kormányfő hétfőn felszólította Japánt: adja fel a két ország által vi­tatott Tiaojü -japánul Szen­­kaku - szigetcsoportra vonat­kozó igényét, különben a két­oldalú viszony további romlá­sával kell számolnia. Beszédé­ben, melyet a népköztársaság kikiáltásának évfordulója al­­­­kalmából mondott Peking­­­ben, leszögezte, hogy Kína semmiképpen sem enged eb­ben a kérdésben. A Kelet-kínai-tengerben fekvő lakatlan szigetcsoport évtizedek óta vita tárgya Ja­pán és Kína között. A szunnyadó viszály különös hevességgel lobbant fel júli­usban, mert japán naciona­listák világítótornyot építet­tek a szigetek egyikén, hogy ezzel is kifejezésre jutassák: hazájuk részének tekintik e szigetcsoportot. Akciójukkal nemcsak a Kínai Népköztár­saságban korbácsoltak fel nacionalista szenvedélyeket, hanem a tajvani és a hong­kongi kínaiak körében is. A kínai kormány azért vette különösen rossz néven a japán nacionalisták kihívó akcióját, mert a két kor­mány megegyezett nem­rég, hogy egyelőre félrete­szi a vitát, és kerüli az olyan lépéseket, amelyek felszíthatják a szenvedélye­ket — emlékeztet pekingi tudósításában az AP. Hiányzik az európai közös külpolitika Az Európai Unió még na­gyon messze van az elen­gedhetetlenül szükséges kö­zös kül és biztonságpolitika kialakításától - állapította meg Klaus Kinkel német kül­ügyminiszter. A Die Welt című lap hét­fői számában megjelent cik­kében Kinkel úgy vélekedik, hogy a maastrichti szerző­dés végrehajtásában ugyan nagy eredményeket sikerült elérni, de számos területen nagyon lassú a fejlődés az unióban. A délszláv válság eddigi története és a leg­utóbbi iraki válság arról ta­núskodik, hogy közös kül­és biztonságpolitikáról egyáltalán nem beszélhe­tünk - fogalmazott a minisz­ter. Hozzátette, hogy az unió messze elmarad a kívá­natos szinttől a bel- és igaz­ságügyi együttműködésben is. Emellett sürgős szükség van a közösség intézményei­nek átalakítására is. Elismerte, hogy a megol­dandó kérdésekkel foglal­kozó kormányközi konfe­rencia munkája nagyon akadozik. Reménye szerint azonban a kormányfők és a kü­l­ügy­mi­nt­szterek , október ötödiki dublini tanácskozá­sán sikerül előrelendíteni az egyeztetést. Bejelentette, hogy a dubli­ni tanácskozás előkészítése­ként szerdán Párizsban talál­kozik francia kollégájával, Hervé de Charette-tel és egy né­met-francia közös kezdemé­nyezést készítenek elő az ír fővárosban tartandó csúcsér­tekezletre. Szavai szerint nem arról van szó, hogy a két or­szág akarja igazgatni az egész uniót, de a közösség többi tagállama is Párizstól és Bonntól várja az európai mozdony lendületbe hozását. Ha a német-francia motor akadozik, ez árt az egész uni­ónak - fogalmazott Kinkel. Megerősítette, hogy a bon­ni kormány az eddigi általá­nos egyöntetűség helyett a többségi szavazás bevezetését sürgeti és mielőbb szeretné létrehozni a kül-és biztonság­­politikai kérdések összehan­golásával foglalkozó, a kül­ügyminisztereknek felelős­séggel tartozó főtitkár poszt­ját. Szorgalmazta, hogy a Nyugat-Európai Unió (WEU) egy több szakaszból álló folya­mat eredményeként váljon az EU részéve . „ , Zjuganov hamisítást emleget Gennagyij Zjuganov, az orosz kommunisták vezetője szerint meghamisították rosztovi helyhatósági válasz­a­tások eredményét, ahol a hét végén a kommunista jelölt alulmaradt az eddigi reform­pártinak tartott kormányzó­val szemben. Zjuganov szerint „tömeges hamisítás” történt, és emiatt ve­szített Leonyid Ivancsenko duma­képviselő Vlagyimir Csuk eddigi kormányzóval szemben. Zjuga­nov, aki korábban nem rejtette véka alá, hogy vidéken akar­nak elégtételt venni a kommu­nisták a nyári elnökválasztási vereségért, elégedetten nyilat­kozott a Leningrád megyei vá­lasztás eredményéről, ahol a kommunista Vagyim Gusztov győzött a kormányzóválasztá­son. Zjuganov az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlésé­nek múlt heti, csecsenföldi meghallgatásának elmaradása kapcsán elmondta: a testület engedett Oroszországnak, amelynek képviselői ragasz­kodtak ahhoz, hogy a csecsen problémát Oroszországban kell megoldani. 1996. OKTÓBERI., KEDD ISZLÁM TÖRVÉNYKEZÉS AFGANISZTÁNBAN Emberek tömegei menekülnek Kabulból Az afgán főváros lakossá­gának csaknem negyede, azaz mintegy 250 ezer ember me­nekült már el az „iszlám tör­vénykezéstől,,, a sárijától fél­ve, melyet a fővárost pénte­ken elfoglaló tálibok vezettek be - jelentette az ITAR­­TASZSZ. Az orosz hírügynökség je­lentése szerint a sárijának má­ris érvényt szereznek: Kabul­ban három nőt vertek meg nyilvánosan, mivel öltözetük nem felelt meg az iszlám szi­gorú előírásainak. A nőknek vagy otthon kell maradniuk, vagy pedig nyilvános helyen teljesen el kell fedniük magu­kat. A leányiskolákat bezár­ták. Mohammad Rabbani, a táli­bok vezetője pénteken ugyan azt közölte, hogy az iszlám el­ismeri a nők oktatásának jo­gát, az azonban nem világos, hogy mi lesz a női tanárokkal, orvosokkal és ápolónőkkel, akik a fővárosban eddig sok­kal nagyobb szabadságot él­veztek, mint vidéken. Az AFP francia hírügynök­ség szerint Kabulban olyan hírek keringenek, hogy a tol­vajok kezét levágják, de ezt az információt még nem erősí­tették meg. Annyi azonban bi­zonyos, hogy minden kábító­szert és alkoholt betiltottak, s a kábítószer-fogyasztókat, és a házasságtörőket megkövezik. A tálibok elrendelték azt is, hogy a hadsereg tagjai és a közintézmények alkalmazott­jai növesszenek szakállt. Az érintettek másfél hónapot kapnak szakálluk megnövesz­­tésére, s azt később sem vág­hatják le. A szakállnövesztés Mohammed prófétától szár­mazó hagyomány, amely a Koránban is megfogalmazó­dik, s emiatt „teljes mérték­ben tiszteletben kell tartani”.­­Aki megsérti a rendelkezést, komoly büntetést kap közölte a kabuli rádió, de nem részle­tezte, milyen fenyítést szán­nak a bűnösöknek. LABOUR-KONGRESSZUS Az egység hirdetése jegyében Az egység hirdetésének je­gyében, mégis kétségek köze­pette vágott bele az általános választások előtti utolsó orszá­gos kongresszusába a brit parlamenti ellenzék vezető ereje, a 17 éve ellenzékben politizáló Munkáspárt. A hétfőn kezdődött black­­pooli rendezvényen azért lenne életfontosságú a ma­radéktalan pártegység sike­res demonstrálása, mert a kormányzó konzervatívok szavazótábora éppen az évek óta húzódó belső szekértá­­bor-villongások miatt mor­zsolódott le, s a Labour tu­datosan igyekszik teljes kontrasztba állítani a saját, szorosra vont sorairól festett képet a toryk zilált belső álla­potával. Éppen hétfőn került azon­ban nyilvánosságra az a Gal­­lup-felmérés, amelyből kide­rül: a választóknak immár alig 29 százaléka hiszi úgy, hogy a Munkáspárt egységes politikai szerveződés. Ez sú­lyos presztízsveszteséget tük­röz, hiszen a januárban meg­ejtett hasonló közvélemény­kutatás szerint a polgároknak akkor még az 55 százaléka lá­tott egységes, kézben tartott pártot a Labourben. A Labour berkeiben észlel­hető ellentétek oka változatla­­nul a fiatal pártvezér, Tony Bla­ir nevével fémjelzett radikális reformfolyamat, amelynek el­sődleges célja annak bebizonyí­tása, hogy a párt nem a szak­­szervezetek egyik nyúlványa csupán, hanem olyan politikai szerveződés, amelytől az üzlet világának sincs tartanivalója. Blair a tervek szerint a black­­pooli kongresszust is arra hasz­nálja majd fel, hogy az ellenté­tek és belső viták ellenére meg­erősítse a reformista irányvo­nalat, s nyolc hónappal a vá­lasztások lehetséges legutolsó időpontja előtt megpróbáljon ismét egységes képet festeni a Munkáspártról. ÚJABB LEVÉLBOMBA-MERÉNYLETEKTŐL TARTANAK A „magyar kapcsolat” mindig szóba kerül A Der Standard című tekintélyes osztrák lap értesülése sze­rint az osztrák hatóságok egyre idegesebbek, mivel attól tar­tanak, hogy az október 13-i Európa parlamenti képviselő­, valamint a bécsi önkormányzati választások előtt újabb le­vélbomba-merényleteket követhetnek el Ausztriában. Az osztrák belügyminiszté­rium a hét végén felhívta a la­kosság figyelmét a veszélyre és tanácsokat is adott, hogy mi a teendő, ha gyanús küldeményt hoz a postás. A lap hétfői szá­mában megjelent cikk szerint a terrorizmus elleni harcra sza­kosodott osztály (EBT) nyomo­zói burgenlandi nyomokra bukkantak, s azt feltételezik, hogy a tettesek Magyarorszá­got visszavonulási területnek, hátországnak használják. Az osztrák hatóságok szerint erre utal az a tény is, hog­y a tavaly év eleji­­ felsőőri (Oberwart) csőbombán - amelynek fel­robbanásakor három roma vesztette életét - a „Romák, menjetek vissza Indiába” fel­irat volt olvasható, s ez a jel­szó beleillik akár a magyar szélsőjobb szóhasználatába is. A lap szerint az osztrákoknak ugyan még nem sikerült kide­ríteniük semmit a romák elle­ni merényletről, de a nyomo­zás „melléktermékeként” megtalálták az 1992. évi kis­martoni (Eisenstadt) sírgyalá­­zókat, akiknek magyar kap­csolataik voltak, sőt egy ideig Magyarországon bújkáltak. Az osztrák nyomozók több személyt állandó megfigyelés alatt tartanak, de nem tudnak mást csinálni, mint arra várni, hogy a bombabarkácsolók végre elkövetnek valamilyen hibát, s lelepleződnek. A Der Standard információi szerint augusztus végén az osztrák hatóságok számtalan házku­tatást hajtottak végre,­­so­­gyenmilyen értékelhető nyomot nem találtak. A lap utal arra is, hogy a hatóságok időnként kiszivárogtatnak néhány in­formációt, s néha provokálják is a merénylőket, mondván: biztosan azért nem csapnak le, mert érzik, hogy szorul a nyakuk körül a hurok. Egye­lőre azonban - a lapnak úgy tűnik - ezek a módszerek sem vezettek eredményre. Nem véletlen, hogy min­dig szóba kerül a „magyar kapcsolat”: a kilenc hónappal ezelőtt Grazban talált négy le­vélbomba egyikében a hatósá­goknak szánt levél megemlíti Luitpold bajor őrgrófot. Ő a történelmi kutatások szerint 907-ben Pozsonynál a magya­rok elleni harcban esett el. Az ausztriai levélbomba- me­rényletek tettesei pedig üze­neteikben újra és újra valami­lyen módon utalnak a bajo­rok „honvédő harcára” a szomszédos népek elleni _

Next