Nógrádi Krónika, 1996. december (1. évfolyam, 47-70. szám)

1996-12-02 / 47. szám

2 - Kalkutta - Válságosra fordult a szegények angyalaként ismert, kalkuttai Teréz anya állapota. A 86 éves Nobel-békedíjas apáca hosszasan elhúzódó tüdő- és vesebetegsége miatt az orvosok arra kényszerültek, hogy felfüggesszék a szívritmuszavar szabályozására kezdett gyógyszeres kezelést. Az albán származású szerzetes nővéren pénteken értágító szívműtétet hajtottak végre. Barviha - Borisz Jelcin egészségi állapota stabil,, és felépülése rendben halad - közölte szombaton Renat Akcsurin professzor. Az elnök szívműtétjét elvégző orvos hangsúlyozta: az elnök állapotával kapcsolatban kívánni sem lehetne jobbat. Akcsurin elmondta, hogy Jelcin régóta beszél már arról, hogy rövidesen visszatér a Kremlbe. November 5-i szívkoszorúérműtéte után Moszkva közelében, a barvihai elnöki rezidencia melletti szanatóriumban jelenleg utókezelésen vesz részt az államfő. Párizs - A francia nemzetgyűlés üléstermében ezentúl tilos a mobiltelefonok és hordozható számítógépek használata - erről határozott a testület vezetése. A döntést azzal indokolták, hogy ezek az eszközök megzavarják a parlamenti ülésszakok menetét. Mindenesetre a lépés nem aratott osztatlan sikert a képviselők körében. Egyesek a technikai haladás akadályozásával vádolják a nemzetgyűlés vezetését. Cape Canaveral - Elmarad a Columbia űrrepülőgép asztronautáinak űrsétája - jelentették szombaton a cape canaverali űrközpontban. Az űrséta lemondását az indokolja, hogy az űrhajó fedélzeti ajtja beszorult és a NASA illetékesei úgy döntöttek, hogy nem kockáztatják az űrhajósok biztonságát. Az űrhajó kijárata még csütörtökön éjjel mondta fel a szolgálatot, s lehetetlenné tette az űrsétát. A szakemberek azóta is éjt nappallá téve dolgoztak a hiba elhárításán. Belgrád - Vasárnap reggel óta alig lehet hallani az egyetlen független belgrádi rádióadó, a B 92 adását: a tizenegyedik napja tartó belgrádi tüntetésekről egyedüliként beszámoló rádió adását mind erősebben zavarja az állítólag a Szerbiai Szocialista Párt épületén lévő adóállomás. A Belgrádban, illetve a többi szerbiai nagyvárosban tüntető ellenzékiek támogatásukról biztosították a B 92-őt, s a tömeg előtt felszólaló ellenzéki vezetők is követelték az illetékesektől, hogy ne zavarják a rádiót. Nógrádi Krónika ÉLES VITÁK UTÁN A KORMÁNYBA LÉPÉSRŐL Változás szele az RMDSZ-ben A romániai sajtóban számos írás, értékelés foglalkozott a hét végén az RMDSZ- szel, a szövetségnek a kormányba való belépésével, illetve az ezzel kapcsolatban összehívott csütörtöki SZKT-üléssel. A kolozsvári Szabadságnak nyilatkozva Takács Csaba, a szövetség ügyvezető elnöke a tanácskozásról szólva elmondta, hogy a hangulatot a felelősség és az önbizalom jellemezte. Természetesen a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén megfogalmazódtak kételyek is a kormányzási felelősség vállalásával kapcsolatban, tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre, és többen szóltak a magyarság igényeinek teljesítésével kapcsolatos biztosítékok kérdéséről is. Végül azonban csak három ellenszavazat volt. Az RMDSZ nem a mérleg nyelve, hanem csak stabilitási tényező (a Konvenciónak és a Szociáldemokrata Uniónak együttesen szűk többsége van a parlamentben). Ez - mondta Takács Csaba - valamivel gyengébb pozíció, de ebből a helyzetből is sok minden megvalósítható. Ha embereink jelen vannak a gazdasági, pénzügyi és egyéb szférákban, azok alakulását közvetlenül befolyásolhatják, kormánybeli jelenlétünk pedig azért rendkívül fontos, mert ott készül a törvénytervezetek zöme - hangsúlyozta az ügyvezető elnök, aki szerint a jelenlegi demokratikus nyitásban nagy lehetőség nyílik a valós román-magyar közeledésre. Az SZKT üléséről írva az Evenimentul Zilei tudni véli, hogy a sajtó távollétében lezajlott ülésen voltak feszült pillanatok Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György, illetve Tőkés László között, mivel az utóbbi szemére vetette a vezetésnek, hogy az nem kérte ki előzetesen az SZKT véleményét a kormányba való belépésről, továbbá azt, hogy Frunda a kormányba való belépés gondolatát hirdette elnökjelöltként folytatott kampányában. Tőkés szerint a tárgyalások annyira előrehaladtak, hogy már nincs visszatérés. Markó Béla azzal érvelt, hogy az RMDSZ közvélemény-kutatása szerint a romániai magyarság 77 százaléka egyetért a kormányban való részvétellel. Az Adevarul változata szerint az SZKT ülésén Frunda György azért bírálta Tőkést, mert nem viszonyult úgy kampányához, ahogy az megillette volna az SZKT közös döntésével választott államelnökjelöltet, Markó Béla pedig az RMDSZ hivatalos listája ellen független jelöltként fellépő Borbély Imre melletti kiállást vetette szemére a tiszteletbeli elnöknek. A lap szerint azonban ezeket a vitákat hamar lezárták, és a továbbiakban főleg arról volt szó, miként lép be az RMDSZ a kormányba. Az Adevarul vezércikke is erről szól, „A változás szele az RMDSZ-ben” címmel. Adrian Ursu rámutat, hogy Frunda György kiegyensúlyozottsága és pragmatizmusa 40-50 ezer pluszszavazatot hozott az RMDSZ elnökjelöltjének román választók részéről is. A „magyar veszély” témáját csak az SZDRP és Ion Iliescu vetette fel erőteljesen a választási kampányban, ezzel azonban kínos kudarcot könyvelhetett el, végleg elveszítve az erdélyi támogatókat. Az SZKT vitájának alakulását a lap úgy kommentálja, hogy az RMDSZ etnikai pártból természetesen alakul át olyan normális politikai erővé, amelynek - mint mindenütt a pártoknak a demokratikus világban - az a célja, hogy részt vegyen a hatalomban. Az is mind nyilvánvalóbb, hogy az állandó ellenzékiség abszolút nem fizetődik ki. Ráadásul Budapest támogatására sem nagyon lehet számítani most, amikor a hatalom megváltozott Bukarestben, és Magyarország barátja, Arion Severin egy lépésnyire van a külügyminiszteri poszttól. Moszkva véleménye változatlan Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő vasárnap megismételte: Moszkva változatlanul ellenzi a NATO bővítését, és azt szeretné, ha az EBESZ az európai biztonság szavatolásának fő szerveként elsőbbséget élvezne az észak- atlanti szövetséggel szemben. Csernomirgyin, aki a lisszaboni EBESZ-csúcson a szívműtétje után lábadozó Jelcin elnök helyett az orosz küldöttséget vezeti, elutazása előtt közölte: Noha Oroszország nem rendelkezik vétójoggal, senkinek sincs joga figyelmen kívül hagyni véleményét. Oroszország kiáll álláspontja mellett Lisszabonban; az EBESZ olyan szervezet, amely által létrehozható az európai biztonsági felépítmény; Oroszország tevékenyen részt kíván venni az új európai biztonsági rendszer kialakításában, és ezen a téren kulcsszerepet kell játszania az EBESZ-nek. Bécsi egyetemisták tüntetése újfasiszták ellen Az első jelentésekkel ellentétben öt rendőr, egy tévéoperatőr és egy újságíró sérült meg Bécsben szombat este, amikor tüntetők kis csoportja kövekkel, fáklyákkal és gyúlékony folyadékkal megtöltött üvegekkel dobálta meg a rendőröket. Három fiatalembert letartóztattak, 40-et pedig igazoltattak. Az anyagi kár 70 ezer schillingre rúg. Az ügy előzménye, hogy Ausztria 1000 éves jubileumán a német nacionalista táborhoz tartozóként körülírt neonáci Német Fiatal Bajtársak szövetségének tagjai (Deutsche Burschenschaften) megemlékezést tartottak a bécsi Hofburgban. Tiltakozásul 3000 egyetemista tüntetett a bécsi belvárosban, a Ringen. A rendőrség a Hofburgot lezárta, hogy megakadályozza a diákság és a magukat harcos legényeknek is (schlagende Burschenschaft) nevező szélsőjobboldaliak és a diákok összecsapását. A Ausztriából és Németországból érkezett ezer újfasiszta német nemzeti színekkel díszített egyenruhában és sapkában, valamint díszkarddal vonult a bécsi Várban a Hősök terére (Heldenplatz), hogy koszorút helyezzen el a Hősök emlékművén. Zsidó telepesek palesztinokra támadtak Zsidó telepesek egy csoportja szombaton rátámadt három palesztinra Hebronban. A mintegy ötven főnyi, zsidó fiatalokból álló csoport besötétedés után kezdett ki a palesztinokkal, megverték őket, majd összetűzésbe keveredtek a helyszínre kivonuló izraeli rendőrökkel is. A telepesek közül ötöt „kihallgatás céljából” előállítottak. A rendőrök közlése szerint a szombat esti összecsapást az előzte meg, hogy a palesztinok előzőleg állítólag fiatal zsidó lányokkal kezdtek ki. JELEN VOLTAK A MAGYARSÁG KÉPVISELŐI IS Megismételte ígéreteit a román elnök Az Erdéllyel való „nagy egyesülést” kimondó 1918. évi gyulafehérvári népgyűlés 78. évfordulóján Romániában vasárnap országszerte ünnepségeken, koszorúzásokon, hálaadó istentiszteleteken emlékeztek meg a nemzeti ünnepről. Emil Constantinescu, Románia két napja hivatalába lépett új elnöke Gyulafehérváron vett részt a hálaadó istentiszteleten, amelyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje celebrált a görögkatolikus egyház vezetőinek jelenlétében. Százezres tömeg gyűlt egybe, hogy meghallgassa az államfőt, aki a román nemzet történelmi útjának felvázolása után az előtte álló új lehetőségeket méltatta. Mint fogalmazott, a nemzet ismét olyan pillanat előtt áll, amelyben ténylegesen meghatározhatja, mi a továbbhaladás legjobb iránya, és döntésétől a következő nemzedékek sorsa függ. Az új államfő ünnepi megfogalmazásban megismételte választási kampányában tett ígéreteit arról, hogy folytatni fogja a küzdelmet a szegénység felszámolásáért, a korrupció ellen, majd a nemzet alapvető intézményei - a család, az egyház, az iskola és a hadsereg - közös védelmezésére szólította fel halgatóságát. Constantinescu hangsúlyozta: eljött az ideje annak is, hogy a nemzet egységesen integrálódjék az európai népek nagy uniójába. Az ünnepségen jelen voltak a különböző román pártok képviselői, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Frunda György, aki a szövetség államelnökjelöltje volt. Egyik félnek sem jó a flotta-vita Leonyid Kucsma szerint ideje lenne befejezni Ukrajna és Oroszország vitáját a fekete-tengeri flotta megosztásáról. Az ukrán államfő ehelyett azt indítványozta, hogy Moszkva és Kijev kössön egymással barátsági és együttműködési szerződést, s csak azután folytassák a tárgyalásokat a flotta- kérdésről. Kucsma szerint a helyzet mára odáig fajult, hogy a gyakorlatban tulajdonképpen végrehajtott megosztás óta sem az orosz, sem pedig az ukrán flotta nem képes feladatai ellátására. Mint fogalmazott, ma nem lehet olyan megoldást találni, amely kielégítené bármelyik felet a flotta kérdésében. Kucsma ehelyett a tényleges stratégiai partnerségre való törekvést helyezné előtérbe. 1996. DECEMBER 2., HÉTFŐ Megkezdődött a csecsenföldi kivonulás Az orosz védelmi minisztérium alárendeltségébe tartozó egységek harceszközeinek elszállítása után vasárnap megkezdődött az orosz belügyi egységek hadfelszerelésének csecsenföldi kivonása is. A 101-es számú belügyi dandár felszerelésével megrakott katonai menetoszlop az észak-oszétai Mozdok irányában távozott. Ruszlan Haszbulatov, az orosz parlament csecsen nemzetiségű volt elnöke vasárnap javasolta: Boszniához hasonlóan Csecsenföldön is az EBESZ védnökségével tartsák meg a jövő évi választást. A politikus jelenleg Zelimhan Jandarbijev csecsen vezető tanácsadója. A belügyi csapatok felszerelése előtt szombaton megkezdődött a védelmi minisztérium alárendeltségébe tartozó 205-ös gépesített lövészhadosztály páncélozott harcjárműveinek elszállítása. A szövetségi csapatok maradékának kivonásáról egy hete írt alá rendeletet Jelcin elnök. Jelenleg összesen mintegy 20 ezer orosz katona van Csecsenföldön, annyi, mint amennyi a háború kezdetén, 1994 decemberében bevonult oda. TIPIKUS SZOVJET POLITIKAI KARRIER Zsukov, a kegyvesztett hadvezér A száz éve született Georgij Zsukov marsallra emlékeztek vasárnap Moszkvában, aki nagyságának elismerése itt egyöntetű. A kormány, a parlament vezetői a kommunista ellenzék képviselőivel együtt voltak jelen a koszorúzáson a Történelmi Múzeum előtti Zsukov-lovasszobornál és a Kreml falánál, ahol a hadvezér hamvai nyugszanak. Az 1896. december 1-jén született Zsukov a második világháború idején elévülhetetlen érdemeket szerzett Moszkva védelmében, a sztálingrádi csatában, illetve a leningrádi blokád áttörésében, majd a végső győzelem kivívásában. Sztálin megbízásából ő írta alá szovjet részről a fasiszta Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okományt 1945. május 8-án, illetve fogadta a győzelmi parádét a Vörös téren. Zsukov a Szovjetunió négyszeres hőse és kétszer is megkapta a legmagasabb szovjet katonai kitüntetést, a Győzelem-rendet. Magas ívű pályafutása a fényes sikerek ellenére nem volt mentes az ellentmondásoktól és a hullámvölgyektől sem. A Szovjetunió Hősének 4. aranycsillagját az 1956-os magyarországi hadjáratért kapta, amelyre honvédelmi miniszterként adott parancsot. Nem sokkal később, 1957 végén azonban kegyvesztett lett, megfosztották állami és párttisztségeitől. Neve ugyan nem merült feledésbe, de a marsall közszerepléstől visszavonult, és magányosan érte a halál 1974. június 18-án. Leállították az Szombaton késő este az előzetes terveknek megfelelően leállították a csernobili atomerőmű egyes számú blokkját. A bezárást közzétévő dokumentumokból kitűnik: az erőmű blokkjának leállt „további intézkedésig” egyes blokkot szül. Leonyid Kucsma ukrán elnök korábban azt nyilatkozta, hogy az erőműnek ezt az egységét soha nem indítják újra. Ennek ellenére a hivatalos dokumentumok javítási-karbantartási szünetről tesznek említést. Óriás pokolgép Minden idők egyik legnagyobb, brit célpontok megsemmisítésére szánt pokolgépének bizonyult az a robbanószerkezet, amelyre a hét végén bukkantak az északír rendőrök Armagh város katonai támaszpontjának tőszomszédságában. A bomba egy tonnánál is több robbanószert tartalmazott, vagyis kétszer annyit, mint az IRA-tűzszünet felrúgása óta bevetett legnagyobb szerkezet, a Manchester belvárosát június közepén romba döntő 500 kilogrammos töltet. A lelet gyakorlatilag végleg semmivé foszlatta azokat a londoni reményeket, amelyek a köztársaságiak tűzszünetének hamaros helyreállításával kapcsolatban fogalmazódtak meg a legutóbbi néhány hétben. SZOLZSENYICIN LELEPLEZŐ CIKKE Hamis a nyugati Oroszország-kép Alekszandr Szolzsenyicin „Oroszország az agónia szélén” című cikkében, amelyet a spanyol szocialista napilap, az El País szerdai száma közölt - kifejti, hogy teljesen hamis az a kép, amely Nyugaton az országról kialakult, miszerint Oroszországban alapjaiban létezne a demokratikus intézményrendszer, és a folyamatban lévő gazdasági reformok a piacgazdaság kialakítása felé vezetnének. Ebből semmi nem igaz - mondja Szolzsenyicin -, a demokrácia nem létezik, a gazdasági és a politikai életet a volt kommunistákból és az újgazdagokból, sokszor bűnözőkből kialakult oligarchia irányítja. A kormánynak semmiféle gazdasági programja sincs, a gazdasági élet teljesen kaotikus, a korrupció és a bűnözés sokkal nagyobb méreteket ölt, mint ahogy ez Nyugaton gondolható. Szolzsenyicin felvázolja az orosz hatalmi rendszer felépítését, összefoglalja az elmúlt tíz év politikai és gazdasági intézkedéseit, és külön foglalkozik a csecsen háborúval, amely katasztrofális lefolyásával kitűnően illusztrálja a jelenlegi orosz helyzetet. „Az ororszországi demokrácia csak egy egészen másfajta kormányforma álarca” - fogalmaz Szolzsenyicin, hiszen Oroszországban szó sincs a nép hatalmáról, szó sincs a népnek a hatalomba való beleszólásáról, vagy az ellenőrzésről. „Az elnökség és a kormányapparátus, a duma, a pártvezetők és a helyi kormányzók együttes ellenállása lehetetlenné tette a helyi, önigazgatási szervezeti rendszer kialakítását.” A hatalom felépítése „kizárólag vertikális tengelyre támaszkodik, amely az elnöktől indul ki. Ráadásul emellett a vertikális tengely mellett létezik egy másik is, az elnök képviselőiből (vagyis helyi kémeiből) alakult tengely. A duma csak nagyon korlátozott hatalommal rendelkezik, és elnyomja az elnöki hatalom”. „... A kommunista hatalom ügyes, közép- és magas szintű képviselői kialakítottak egy stabil, zárt oligarchiát - úgy 150-200 taggal, akik az ország sorsát a kezükben tartják - azoknak az újgazdagoknak a részvételével, akik egy szempillantás alatt, banditák módjára szerezték vagyonukat” - írja Szolzsenyicin. „Az elmúlt tíz év lázas változásai alatt kormányunk egyetlen tehetséges intézkedést sem hozott. Ráadásul ez alatt a tíz év alatt a hatalmi körök nem tettek tanúbizonyságot arról, hogy a kommunista korszak vezetőinél magasabb értékű erkölccsel rendelkeznének.” „Más országokban hasonló helyzetben már régen kitört volna a népfelkelés - vélekedik az író - csakhogy Oroszországban egyrészt hetven véres év alatt szelektív módon elimináltak minden aktív ellenszegülő elemet, az utóbbi tíz évben pedig a nyomorba taszították az embereket, miközben a lakosság évi egymillió fővel csökkent. így aztán nem nagyon van erő ilyen megmozdulásra, és az nem is fog bekövetkezni.” A gazdasági helyzet teljesen katasztrofális és kaotikus, és úgy Gajdar reformjai, mint Csubajsz privatizációs intézkedései csődöt mondtak. A mostani helyzet az, hogy „az ország vagyona kétes elemek kezébe került, és évente körülbelül 25 milliárd dollár kerül ki az országból külföldi bankokba, azoknak az újgazdag maffiózóknak a számláira, akik most már a hatalom gyakorlásába is belefolynak”.