Nővér, 2008 (21. évfolyam, 1-6. szám)
2008 / 1. szám - EREDETI KÖZLEMÉNY - Hegedűs Katalin - Szabó Nóra - Szabó Gábor - Kopp Mária: Egészségesebbek-e az egészségügyben dolgozók?: Összehasonlító vizsgálat (2002-2006)
EREDETI KÖZLEMÉNY Egészségesebbek-e az egészségügyben dolgozók? Összehasonlító vizsgálat (2002-2006) Dr. Hegedűs Katalin Ph.D. igazgatóhelyettes, Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Szabó Nóra egyetemi okleveles ápoló, oktatásfejlesztő, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Szabó Gábor pszichológus, közgazdász, Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Dr. Kopp Mária MD. Ph.D. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Összefoglaló A kutatás a Semmelweis Egyetem Hungarostudy vizsgálatában szereplő 172 egészségügyi dolgozó - 2006-ban felmért - egészségi állapotáról, életminőségéről ad áttekintést úgy, hogy a szerzők a mutatókat összehasonlítják a nem egészségügyi dolgozókéival, illetve bizonyos kérdéseket tekintve a 2002- es mutatókkal is. A tanulmány kitér a családi és az egészségi állapot önbecslése és a betegségekre vonatkozó általános kérdések mellett a jóllétre, az életeseményekre, a társas támogatottságra, valamint az elégedettségre is. Az eredmények változatossága rámutat arra, hogy a családi és a munkahelyi kapcsolatok mellett milyen szoros az összefüggés az aktuális társadalmi, gazdasági, szociális helyzet testi és lelki állapotra gyakorolt hatásaival. A probléma ismertetése A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének átfogó Hungarostudy vizsgálata 1988-tól három alkalommal felmérte a magyar lakosság egészségi állapotát országos, reprezentatív mintán, több mint 12000 fő részvételével. A felmérések során a testi és lelki egészséget, a rizikó- és védőfaktorokat és az életminőséget egyaránt vizsgálták (Kopp, Kovács 2006). Ehhez kapcsolódtak a jelenlegit megelőző kutatásaink 2002-ben, amelyeket súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók körében végeztünk, nem súlyos betegekkel foglalkozó, illetve nem egészségügyi kontrollcsoporttal. Akkori eredményeink azt bizonyították, hogy a súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók körében kiugróan magasabb volt a kimerültség, a stresszfüggő testi és lelki tünetekkel való együttélés, és kedvezőtlenebb volt a szociális háló, mint a kontrollcsoportokban. Az adatok az ápolók esetében még rosszabbak voltak, mint az orvosok és egyéb diplomások esetében. (Hegedűs et al., 2004 és 2006) Jelen kutatásunk célja, hipotézisei, módszerei Jelenlegi kutatásunkban szerettük volna megtudni, hogyan alakult az egészségügyi dolgozók testi és lelki állapota, életminősége az elmúlt években. Hipotézisünk szerint nem javultak az egészségügyi dolgozók mutatói, hiszen még stresszesebb helyzetben kellett dolgozniuk, tehát a nem egészségügyi dolgozókhoz viszonyítva rosszabb testi és lelki állapotot, alacsonyabb társas támogatottságot, rosszabb családi helyzetet feltételeztünk NŐVÉR 2008. 21. évf. 1. szám