Az Érem, 1925 (3. évfolyam)
1925 / 1. szám - Gohl Ödön: Magyarország barbár pénzeinek áttekintése - II. Duna-Tisza köze - III. Horvát-Szlavonország - IV. Felvidék - V. Tiszántúl
típusú aranypénzek (N. K. X. 60. ]., v. ö. Dess. 743. és 965. sz.), Hurkán Ciecin-típusú aranypénz (3. ábra) (v. ö. N. K. V. 122. ]., Dess. 472. sz.) kerültek napvilágra. — Vas megye: Velem- Szentviden a sopronmegyei rákosi leletből ismert pénzek későbbi utánzatait (12. ábra) (N. K. V. 121., Dess. 482. sz.) találták apró ezüst- és aranypénzekkel. — Pestmegye: Eraviszkus-pénzek (N. K. 1., 18—27. 1., Dess. 451—454., 506—513. sz.) biai és budapesti leletekben. — Barbár ezüst aprópénzek a tótfalusi vezérleletben (N. K. III. 55. Dess. 161—169., 171—185., stb.). Római császári pénzek utánzatai. — Fehérmegye: Nagyhörcsöki lelet (11. ábra) (N. K. XIV. 124.1., Dess. 232—234. sz.) nagyrészt átvert pénzek. Dunaszekcsői rézpénzek (N. K. XIV.) és Zichyújfalusi lelet (Dess. 329—379. sz.). Szarmata amuletek (N. K. III. 83—85. 1.) (2. és 8. ábra). — Somogymegye: Barbár pénzverő bélyegek és pénzek (N. K. VI.) a szalacskai leletben. — Dombovár-mászlonypusztai leletben pedig az említett nagyhörcsöki lelettel azonos pénzek. — Tolnamegye: Regöly, Szárazd, Gerjen leleteiben kisebb és nagyobb rézpénz (4. és 10. ábra) nagy mennyiségben (N. K. VI. 59. és IX., 103. 1. 10. kép és v. ö. Dess. 240., 245—250.) Szekszárdon Ciecin-csoportbeli aranypénz (Dess. 472. sz.). Dunántúli fajoknak tekinthetők még nagy valószínűséggel, a részben igen elterjedt Dess. 238—244., 260—267., (v. ö. a 17. ábrát), 774—775., 1199—1221. sz. és a N. K. VI. 59. I. 1—5. képein X. 24. 1. (19. ábra) és 25. I. 4. képe (16. ábra) ábrázolt fajok is. II. Duna-Tisza köze, Pest- és Bácsmegyében. Negyedik századbeli római császári apró rézpénz utánzatai és szarmata amuletek (N. K. III. 83—85. 1.) — (2. és 8. ábra.). III. Horvát-Szlavonország. Varasdmegye: Varasdi lelet (v. ö. Dess. 82. és 86. sz.) — Belovármegye: Gyurgyeváci és Kozareváci durva stílű billonpénzek (N. K. VI., 52. I, 10. kép és Dess. 477—480. sz.). — Verőcemegye: Eszék, kisebb és nagyobb, azonos típusú ezüst- és rézpénz (5. ábra) nagyszámmal (N. K. VI. 61. Dess. 256—257.,770., 771. sz.), úgyszintén apró rézpénzek több lelőhelyről IV. Felvidék. Pozsony megye: Biatec-csoportbeli 17 gr. és apró ezüstpénz a pozsonyi és rétei leletekből. (N. K. VIII., XXI. és Dess. 136—159., 170., 176—178., 186., 187., 214—220. sz.) Nyitramegye: Nagy Sándor aranypénzeinek igen durva hibrid utánzata (arany.) Üzbégen. (N. K. X. 62. és XIV. 87. 1.). Turócmegye (?) úgynevezett farkasos ezüst pénzek. (N. K. XIII. k., képes tábla és Dess. 566., 1009. sz.) Árvamegye: Lapátalakú és kagylótípusú aranypénzek a Nagybisztereci leletben. (N. K. X. 55.) Nógrádmegye: Igen romlott stílű (13. és 14. ábra) ezüstpénzek és ezüst aprópénzek Lapújtőről. (N. K. III. 6. 1. Dess. 276—279., 280., 287., 802. sz.), továbbá Pilinről és egyéb lelőhelyekről. (N. K. X. 25.) A Cotinus nép ezüstpénzei. (N. K. III. 5. és VII. 98—99. 1.) (6. ábra) Árva-, Liptó-, Zólyom-, Hont, Nógrád, Heves, Gömör, Borsod és Szepes vármegyékben fordulnak elő számos helyen. Heves megye: Ezüstpénzek a Györki-leletből. (Dess. 787—798. sz.) Ugyancsak a felvidéken otthonosak az Audobon-csoportba tartozó (Dess. 380—382., 776. sz.) barbárpénzek is. V. Tiszántúl. A Coistoboeus népnek tulajdonított ezüst- és billonpénzek (7. ábra) (N. K. II. 57. és XIV. k. 13. 1. és Dess. 443—447. sz.) számos helyen fordulnak elő: Borsod, Szabolcs, Szatmár vármegyékben. (Aranyosmedgyesi [Szatmármegye] vezérlelet. N. K. II. 57. és XIV. 13. 1.) Beregmegye: Dess. 291., 327., 805., 1224. sz. fajok. Aradmegyében: Kerülősön három lelet, csupa réz sciphatusok, csésze- vagy tálalakú pénzek (Dess. 407—409. sz.), Temesden egy réz sciphatus lelet (18. ábra) (N. K. XV. 97.), Ágrison philippeus-típusú ezüstpénzek, Kisjenőn sok ellenjegyes philippeus-típusú pénz, Pécskán szarmata amulet (sírlelet) (N. K. III. 47. 1., 13. kép) került ki a földből.