Az Érem, 1969 (25. évfolyam)

1969 / 47-48. szám - Dr. Kristian Turnwald (Prága): A magyar pénzverés kezdete

A MAGYAR PÉNZVERÉS KEZDETE DR. KRISTIAN TURNWALD (PRAGA) Szent István magyar király újonnan felfedezett dénárjával és legin­kább ismert székesfehérvári obulusaival az utóbbi időben igen sokat foglalkoztak (1). Ez a probléma, mindezek ellenére sincsen kimerítve, különösen jelentős az a lelet, amelyet Gotland szigetén találtak (2). Ez a lelet a korai középkor történelmét, valamint gazdasági viszonyait nemcsak magyar, hanem szláv, illetve európai viszonylatban is meg­világítja. E tömör tanulmányom elején leírom a szóban forgó dénárt. Előlap­ján, a belső sima körön belül, talpas kereszt látható, kiszélesedő ka­rokkal. A kereszt három sarkában egy-egy ék alakú díszítmény, a ne­gyedik sarkában egy gömb. A körirat: „STEPHANUS REX”. Hátlapján kápolna látható négy orommal. Köztük, az ún. küszöbön, „WW”-hez hasonló jel apró betűkkel. A körirat a kápolna felső keresztjénél kez­dődik: „PRESLAVVA CIV”. Az első két betű, a „P” és az ,,R” maga­sak és keskenyek. Az első betű nem lehet ,,B”, mert teljesen hiányzik az alsó hajlata. Ennek a — minden kétséget kizáróan eredeti — dénárnak az át­mérője csaknem 21 mm, súlya 2 g. A dénár egyik részén, a korabeli ezüst-technológiai vizsgálat következtében megsérült, ennek folytán a felirat olvashatósága — annál is inkább, mivel az érem be is hajolt — kárt szenvedett. Véleményem egybehangzó dr. Vera Hatz­éval, aki szerint Szt. István magyar király pénzéről van szó, amit az ő fennhatósága alatt álló terü­leten vertek. Ami e, legalábbis egyelőre egyedülálló Szt. István dénár keletkezésének időpontját illeti, összehasonlítva annak tipológiáját Ma­gyarország nyugati szomszédjainak pénzeivel, valamint azok gyártási technikájával, verése a kereszttel és kápolnával vert cseh, bajor és lengyel pénzekhez hasonlóan, az 1000. és 1025. évek közé lehet tenni. A közelebbi időpont meghatározása tekintetében figyelembe kell ven­ni, nemcsak a külföldi, tipológiailag hasonló dénárok keletkezésének időpontját, hanem azok valószínű használati idejét és területét, amely a Balti tenger déli és északi partvidéke volt(3). Az összehasonlításnál a cseh dénárok közül figyelembe kell venni Jaromir herceg (1004—1012) kereszt-kápolna típusú dénársorozatát, ebből is a prágai IV. csoportot (4), melyen a kereszt ellentétes sarkaiban egy-egy gömböcske látható. A keurimi­­ kiadást, ahol a törés alatt csak­nem ugyanolyan apró betűket láthatunk, mint az újonnan felfedezett Szt. István dénáron. Mindkét érem verési időpontját az 1008. év közelébe

Next