Az Érem, 1974 (30. évfolyam)

1974 / 1. szám - Sonnevend György: Az első tetrarchia follisai

műhely. Az aquileiai verdében a prima és a secunda officina az augustusoké, (1/b) míg az officina a Caesaroké. (9/b) A másik két köz­ponti verdében, azaz Ticinumban és Sisciában nem mutatkozik ilyen of­ficinaelosztás. A follisok készítése a legtöbb ver­dében a GENIO POPVLI ROMANI (6) hátlappal kezdődik, egyedül a carthagoi verde kezdett Afrikára vo­natkozó speciális hátlapokat verni (2/b, 4/b). A negyedik század kezdetén a Maxi­­mianus Herculius területéhez tarto­zó rómavárosi (8/b), ticinumi, aqui­­leiai (1/b) és sisciai (10/b) verdében a SACRA MONET AVGG ET CRESS NOSTR hátlap és ennek néhány vál­tozata váltja fel a Genius hátlapot. Miután a Moneta hátlap készítése a rómavárosi, az aquileiai és a sisciai verdében az első tetrarchia végén már használt sorozatjeggyel folyta­tódik a második tetrarchia kezdetén, megerősítve látjuk az említett kro­nológiát, amely szerint a Moneta hátlapok a Genius hátlapok után következtek. A nyugat-európai és balkáni verdék­ben a negyedik század első éveiben is folytatták a Genius hátlap gyár­tását, csak a trieri verdében készí­tettek kisebb számban átmenetileg Moneta és FORTVNAE REDVCI AVGG ET CAESS IN hátlapot. A lugdunumi verde follisain a Genius előtt oltárt ábrázoltak, hasonlókép­pen az aquileiai follisok egy részén is (9/b). A Galerius Caesar területéhez tarto­zó balkáni verdék közül Heraclea az előlapokon kis fejjel kezdi a follisok verését, majd a fej fokozatosan na­gyobbodik. Ezt a heracleai verdét a RBC adatai szerint 298-ban áthelye­zik Thessalonicába, majd onnan 303- ban Serdicába. Az utóbbi 2 verdé­ben az első tetrarchia idején csak 3

Next