Az Érem, 1982 (38. évfolyam)
1982 / 1. szám - Pohl Artur †: A magyar pénzverés korszerűsítése Anjou Károly alatt (II. rész)
A magyar pénzverés korszerűsítése Anjou Károly király alatt POHL ARTUR Mikor az utolsó oligarcha nagyúr, a Trencsénben székelő vaskezű Csák Máté meghalt, (1321) szabad kezet nyert a király gazdasági tervei megvalósításához. Ekkor helyzete az ország többi részében már megszilárdult s most hívei rögtön megszállták Csák várait és birtokait. Trencsént pedig a király személyesen vette be, ostrommal. Rövidesen oda helyezte legtöbb gazdasági tanácsadóját, Nekcsei Demeter tárnokmestert, hogy az átvett értékes terület gazdasági megszervezését szorgalmazza, s elsősorban a nemesfémbányászatot újjászervezze. 1323 elején még öt nemesurat bízott meg a pénzverőkamarák együttes vezetésével. Székhelyére, Temesvárra országgyűlést hívott össze és január 6-án bemutatta pénzreformrendeletét, mely szerint 1/8 részig égetett ezüstből (0,875 l.) állandó, beváltás alá nem eső dénárokat kívánt bevezetni a IV. Béla korában István szlavón bán által vert ún. báni dénár mintájára. Az elvesztett kamarahaszna pótlására pedig új adót vezet be, mely minden jobbágyporta után lesz fizetendő. E reform azonban célját: az országban terjedő garasoknak és mérlegelt ezüstnek a forgalomból való kiszorítását nem érhette el, mivel a dénár ezidőben fővalutaként már korszerűtlenné vált, mindenfelé már értékesebb pénzdarabok is forogtak. A király még egy ideig kísérletezett, és újabb utakat keresett. Ezért még 1323-ban igyekezett János cseh királlyal összeköttetésbe jutni, mivel ennek elődje, Vencel által bevezetett eredményes cseh pénzpolitika igen érdekelte. A tárgyalások 1327. február 13-án, a két király csúcstalálkozásán, eredményre vezettek. Ezen a két király legfontosabb gazdasági tanácsadói társaságában jelent meg. Nagyszombaton (Trnava) magyar részről Nekcsei Demeter és Ákos nembeli Mikes szlavón-tengermelléki bán, cseh részről Konrád olomouci püspök vett részt. Ezek a tárgyalások fontos gazdasági és pénzügyi megegyezésekre vezettek, magyar—cseh gazdasági szövetség létesült, amelyhez utóbb Károly király új apósa, I. Ulászló lengyel király is csatlakozott, kinek lányát Erzsébetet 1320- ban vette el Károly király. 1327-ben érvénybe lépett a nápolyi és cseh mintára készült bányareform-rendelet, amely szerint a tulajdonos megtarthatta birtokát, ha ott nemesfém érceket fedeztek fel, sőt 1/3 részesedés járt most neki. Ez rendkívül ösztönzőleg hatott és számos új ezüst és aranybánya megnyitásához vezetett, mind a Vág völgyében, mind a Szepességben és Szatmár megyében. Ekkor fontossá vált a királyi nemesfém-monopólium bevezetése, mely szerint a nemesfémeket csak a királyi kamaraszervezet vásárolhatta és a nemesfém csak pénzesített, kivert állapotban volt exportálható. A szervezet élén ekkor Rydolf fia Kakas mester állt. A meglevő 4 pénzverési kamara mellé 6 további kamarát szerveztek és a kamarákat földrajzilag pontosan elhatárolták egymástól. Főnökeik, a kamaragrófok, felelősök voltak a monopólium szigorú betartásáért és az aranycsempészés meghiúsításáért. Ezért az új 4