Az Érem, 1983 (39. évfolyam)

1983 / 1. szám - Martin Ferenc: Néhány észrevétel a Vimináciumban vert kolonális bronz pénzekkel kapcsolatban

lapos sisakra, de leginkább egy sapkára hasonlít (4.). Fentiek alapján az előforduló fejdísz változatok: 1.1 Diadém 1.2 Koszorú 1.3 Nincs fejdísz 1.4 Korona 1.5 Falkorona 1.6 Sisak, vagy sapka. 2. Hajviselet E kor előkelő római asszonyának igen változatos és díszes frizurája volt. A pénteken Moesia megsze­mélyesítőjének hajviseletét, a kép kicsiny volta miatt, alig lehet lát­ni, de a fennmaradt falfestmények női hajviseletével egybevetve, még­is elég jól meghatározható. Esze­rint a homloknál középen szétvá­lasztott hajat lazán hullámosítva, két oldalt vitték a tarkóhoz. Ott összefogták, esetleg egy felálló dí­szes hajtűvel megerősítve, kis kon­­tyot kialakítva, visszavitték a fej­tetőre (1.). Az AN I., AN II. és AN III. években ez általában így van. Ezután a fejen hátul megjele­nik egy kis vállig érő copf, ami a későbbi ábrázolásokon ráfekszik a nő bal vállára (2.). Az AN Il­i év közepe tájától a befonott haj a tarkótól a bal vál­lon lejön a könyökig és onnan hul­lámosan, kibontva lóg a térdig (5.). Az eddigi megállapítások szerint a haj befonva csak a bal vállig, vagy kicsivel az alá ér, ami pedig a kö­nyöktől tovább lefelé látszik, az egy kendő, vagy a ruha ujjának meghosszabbítása. Egyesek szerint a stója, mások szerint a palla szárnya. Ha az 5. kép ábráját alaposan megvizsgáljuk, megállapítható, hogy a haj a fejtől a térdig folya­matos vonallal van ábrázolva, tehát ami a könyöktől lefelé lóg, az nem kendő, hanem haj. Ez az ábrázolás egyértelmű az AN Ilit. és ANI V. évben vert példányokon, amikor a pénzverde kezdeti éveiben a fe­gyelem megkövetelte az előírások­nak megfelelő hű ábrázolást. A ké­sőbbi években azonban szemmel láthatóan nemcsak az ábrázolás minősége, hanem a hűsége is rom­lott és sokszor nem látszik a fejtől a térdig a hajfonat folyamatos vo­nala, legfeljebb az a feltűnő, hogy a bal kar a hónaljtól a könyökig egyes daraboknál, eggyel több vo­nallal van kialakítva, mint a jobb kar. Az is előfordul kivételesen, hogy a fejtől a vállig nem látszik a hajfonat, ugyanakkor­­a könyök­től a térdig ott lóg. Ez vésnöki mu­lasztásnak tekinthető. A térdig érő hosszú haj ábrázo­lását indokolni lehet azzal, hogy a perzsák elleni háborúból az AN Ilii. év őszétől érkezhettek haza az első csapatrészek, hadifoglyok stb. és a Perzsiában akkor divatos hosszú hajviselet hatással lehetett az itthoni divat kialakítására is. Természetesen, talán éppen a vés­nökök nagyobb szabadsága, vagy a pénzveréssel az eseményeket pub­likálni akaró törekvések miatt, fen­tiektől eltérő kivételek is vannak, amikor a hátlapi ábrázolásnál egy­értelmű, hogy a nőalak könyökéhez nem haj, hanem­­kendő csatlakozik. 3

Next