Az Érem, 1993 (49. évfolyam)

1993 / 1. szám - Horváth István: Az árpádkori esztergomi pénzverde helyének kutatásáról

2. Ezt a feltevést erősíti meg az esz­tergomi érsek ún. pisetum- joga is. E szerint az érsek kiküldött embere (pi­­setárius) által felügyelt a pénz verésé­re, ill. a pénzverés szerszámait a pise­­tárius őrizete alatt kellett tartani. Ezért minden pénzzé vert ezüst márka után egy nehezék finom ezüst járt az érsek­nek.­­ Közvetlen adat nincs ugyan ar­ra, hogy e jogot mikor nyerték az ér­sekek, de IV. Béla király oklevelei (1256 és 1262-ben) e jogot réginek mondják. Ha pedig a pénzverés fel­ügyelete az esztergomi érsek és nem más egyházi személy joga, úgy a pénz­verésnek is régóta itt kellett történnie. 3. A pénzverde itteni működését tá­mogatja Kálmán királynak 1100-ból származó dekrétuma is, amely szerint ...„az ispánok a denáradót, amit Ma­gyarország minden részében sze­dünk... bizonyos lajstromba írva... küldjék Esztergomba Szent Mihály napjáig, és az ispánok vagy százado­sok el ne vegyék a királynál előbb az ő részüket, hanem ugyanazon helyen, tudniillik Esztergomban legyen annak szétosztása”...5 A denáradót nyilván arra a helyre kellett beszolgáltatni, ahol évente az új pénzt is verték. 4. A XIII. századból már írott ada­taink vannak az esztergomi pénzverés­re és pénzverőkre. 1221-ben egy okle­vél az esztergomi Gathco-t említi, aki korábban a királyi pénzverők mestere 1. kép. A középkori Esztergom alaprajza 2. kép. A főtér környékének mai beépítése a középkori maradványokkal. B. Wallon Emma nyomán .

Next