Az Érem, 1995 (51. évfolyam)
1995 / 1. szám - Fazekas Gábor: Kiegészítés a "Mária Terézia tallér 1780" című könyvhöz
mit sor a paláston kiemelkedő írású jelmondat és kiemelkedő széldísz előállításához szükséges szélezők készítésére, melyeket két fél szélezővassal oldottak meg. A kiemelkedő széldísz miatt verték szinte mindenütt az MT tallérokat gyűrűben. Itt Utrechtben pedig szabadon. A gyűrűben a fém meg van fogva, de szabadon való verésnél ez csekély mértékben megfolyik, ezért az átmérőben is minimális eltérés mutatkozik, és ezzel a módszerrel a felületi mélységviszonyok, különösen a „fecskefarok”, nem lehetnek tökéletesek. Ennek ellenére a Holland Állami Pénzverő kitűnő eredményeket tudott felmutatni. Jelenleg a múzeumban található két talléron, illetve a verőtöveken, a bécsi, utolsó évtizedek után vereteihez viszonyítva, a következő eltéréseket lehet felfedezni: 1. Az 1780-as évszám utáni Andráskereszt enyhén H alakú a szabályos X helyett, mivel a keresztet alkotó félhold alakú szár - szemmel is jól láthatóan - a hajláspontján érintkezik. (Lásd a könyv 69. oldalán: Párizsi utánvezet.) 2. A hátlapi szívpajzs vörös mezőjét ketté osztó ezüst pólyából hiányzik a két pontocska. Valószínű, hogy a vésnök ezeket hibának vélte és ezért hagyta el. A szerző megjegyzi, hogy különben a bécsi fő pénzverőhivatal által Rómában küldött verőtövekkel előállított utánveretek kivételével a másutt is utánvert tallérokon jelentkezik ez a hiány. A könyvben ez a B típusú hátlap. 3. Szintén a hátlapon , a nagy pajzsfő elején - ezt szemből nézve a bal oldal - a magyar címerben, a függőleges vonalkázással jelölt vörös mezőben, az ezüst, talpas kettőskereszt függőleges szára szintén hiányzik, mert ez a szár együtt fut, egybeolvadva az egyik függőleges vonallal. Valamint az aranykoronás, zöld hármashalom legelső alkalmazása Mátyás király egyik címerében, uralkodása utolsó két évtizedéből, majd 1687-től állandósulva a 20. század közepéig a köztudatban, mint Tátra-Mátra-Mátra szimbolika marad meg - a szokásostól eltérően hegyesebben magasodik. 4. Úgy az eső- mint a hátlapon a perem gyöngyköre élesen látható. A párizsi utánvereteken is gyöngykör van. Leírása a könyv 69. oldalán, ábrája a képes mellékletben a 32-es. 5. Az utrechti tallérok palástján a kiemelkedő írású jelmondat és széldísz tiszta és éles. A bimbó, illetve a levélképződményes rügy, kezdő körét ketté osztó vonal nem vízszintes, sőt az általában felfelé görbülőtől ellenkező irányba, kissé lefelé görbülő. Ezt szemlélteti a könyv 43. oldalán a bimbó 3. ábrája. A paláston található másik eltérés, hogy a rozetta inkább nyolcágú csillagot ábrázol. Tehát az utrechti MT tallér utánveret ezek alapján megbízhatóan és minden nehézség nélkül határozható meg. Azonban ezzel az utánverettel való találkozás valószínűsége kifejezhetetlen, de halvány reményünk azért lehet arra nézve, hogy a Közel-Keleten, feltehetően forgalomba adott 60 darab közül Magyarországra is tévedhet egy-kettő. 3