Az Érem, 2001 (57. évfolyam)

2001 / 1. szám - Leányfalusi Károly: Köszöntő

Köszöntő A régi pénz gyűjtésével kapcsolatos általános vélekedés sokáig az volt, hogy e kedvtelés csak királyok, arisztokraták, nemesek - egyszóval gazdagok - kiváltsága lehet. Az idők­ folyamán azonban felismerték, hogy e tárgyak sokoldalú vizsgálata elengedhetetlen a történettudo­mány számára, így a pénzek, érmek, kitüntetések, jelvények stb. történeti tárgyi szerepe meg­érdemelt hangsúlyt kapott. Ennek köszönhetően nyilvánvalóvá vált, hogy - bár e passzió két­ségtelenül költséges időtöltés - mindenki gazdagnak érezheti magát, ha egy kicsit mélyeb­ben elmerül a numizmatika körébe tartozó tárgyak gyűjtésében és tanulmányozásában. A Magyar Nemzeti Múzeum létrejötte után vidéken is sorra alakultak a múzeumok, ame­lyek alapját sok esetben a helyi iskolai gyűjtemények, vagy az ekkor köztudatba került ko­­molyabb-szerényebb magángyűjtemények képezték. A régi pénzek szerelmesei a szervezett gyűjtés és kapcsolattartás elősegítése, valamint a numizmatikai tudományos munka beindí­tása céljából 1901-ben megalakították a Magyar Numizmatikai Társulatot, amely orszá­gunkban az első olyan közösség volt, ahol a hivatásos kutatók, az elszórtan élő éremgyűj­tők és a numizmatika iránt érdeklődő személyek egy helyen találkozhattak. Nekünk érem­gyűjtőknek a mai napig is második otthonunk a Csepreghy utcai társulati helyiség. Száz év még egy nemzet életében is nagy idő, annál jelentősebb viszont egy társulat életé­ben. Kevés olyan egyesület létezik, illetve létezett, amely 100 év alatt olyan sok tudós embert mondhatott magáénak, mint éppen a Magyar Numizmatikai Társulat. Ezt bizonyítja az is, hogy a társulat kiadásában megjelenő Numizmatikai Közlönyben az eltelt időszak alatt számos olyan tudományos cikk látott napvilágot, amelyet nemcsak hazánkban, de nemzetközi vi­szonylatban is elismert numizmatikusok adtak közre, ők szakirodalmi tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak a magyar numizmatikai kutatás nemzetközi elismertetéséhez. Nagy elődjeink szívükön viselték a numizmatikai ismeretek terjesztését, s ehhez kapcsoló­dóan a fiatalok nevelését, ami abban is megnyilvánult, hogy sok esetben egy-egy tehetséges kezdő gyűjtőt nem csak tudásukkal, hanem néhány régi pénz ajándékozásával is segítették. A Magyar Numizmatikai Társulatban 1969-ben mindennemű gyűjtői tevékenységet meg kellett szüntetni. Ez arra késztette a budapesti gyűjtők egy csoportját, hogy önálló szervezetet alapítsanak. Az ekkor alakult Magyar (akkor Budapesti) Éremgyűjtők Egyesülete azonban fel­ismerte, hogy a tudományt és a gyűjtést nem lehet, és nem is szabad egymástól teljesen elkü­löníteni, így a társulattal továbbra is szoros kapcsolatban maradt. A tudománynak nagy szüksé­ge van gyűjtőkre, de e gyűjtőknek még inkább támaszkodniuk kell a tudományra, ezért remél­jük, hogy a magyar numizmatika érdekében még hosszú ideig tudunk közösen munkálkodni. A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének vezetősége és tagsága nevében szívből köszön­töm a 100 éves Magyar Numizmatikai Társulatot, bízva abban, hogy nagy elődeink példá­ját követve további eredményeket érünk el a magyar és nemzetközi numizmatikai kutatás­ban és ezzel elismert és megbecsült tagjai leszünk a világ tudományos életének. Leányfalusi Károly MÉE elnöke

Next