Az Érem, 2006 (62. évfolyam)
2006 / 1. szám - Gosztonyi József (1925-2005)
Gosztonyi József (1925-2005) Nagy veszteség érte a magyar éremművészetet: 2005. június 9-én elhunyt Gosztonyi József. A hatvanas évek elejétől gyűjtötte az érmeket és plaketteket, s több évtizedes munkája eredményeként Magyarország talán leggazdagabb, háromezer darabot meghaladó gyűjteményét mondhatta magáénak. Nem csak gyűjtötte az érmeket, de szenvedéllyel kutatta történetüket is. A hetvenes évek elejétől folyamatosan jelentek meg tanulmányai Az Éremben, köztük olyan alapvető fontosságú munkák, mint az ÉKE-érmek története, a magyar szobrászok önarckép-plakettjei, Ispánki József Buda recuperata érmének változatai, Murányi Gyula Huszár - Procopiuskatalógusból hiányzó műveinek jegyzéke, valamint a külföldi művészek magyarországi tevékenységéről szóló cikke. Tematikus írásai sorában összegyűjtötte Bach, Mozart, Verdi, Ady Endre, Móricz Zsigmond, József Attila, Babits Mihály, Bartók Béla, Kodály Zoltán éremábrázolásait. Számos művésszel került közeli kapcsolatba, amelynek eredményeként egész életműveket dolgozott fel autentikus pontossággal. Közzétette Pátzay Pál, Borsos Miklós, Ispánki József, Csúcs Ferenc, Boldogfai Farkas Sándor, Martsa István, Kiss Nagy András, Kiss Kovács Gyula, Vígh Tamás teljes éremművészeti munkásságát. Több könyvismertetés és kiállítási tudósítás is fűződik nevéhez. Tanulmányokat publikált a Magyar Numizmatikai Társulat Évkönyveiben is. Az Éremtani Lapok hasábjain olyan fontos írásai jelentek meg, mint Beck Ö. Fülöp a Huszár - Procopiuskatalógusban nem szereplő műveinek teljes jegyzéke vagy a 20. század neves magyar éremgyűjtőiről és kutatóiról szóló tanulmánya. Számos témában közölt írást híres személyek éremábrázolásairól Erzsébet királynétól Németh Lászlóig. Ez a lap közölte Andrássy Kurta János éremművészeti munkásságáról szóló cikkét is. A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete két könyvét is kiadta. A dr. Mészáros Istvánnal közösen írt Magyar és magyar vonatkozású érmek mesterjegyei című, alapvető fontosságú kötet 2000-ben már második kiadásban jelent meg. Ferenczy Béni születésének századik évfordulóján 1990-ben, önálló kiadványban tette közzé a művész éremművészeti munkásságát. Gyakran tartott előadásokat, és sokat dolgozott a Huszár - Procopius-katalógus kiegészítésén. Páratlanul gazdag gyűjteményéből - többek között - olyan jelentős kiállításokhoz kölcsönzött anyagot, mint a Budapest és az éremművészet (1973), a MÉE jubileumi érembemutatója (1979), az ELTE 350. évfordulója (1985) és az Építészet érmeken (1993). Utóbbi tárlat katalógusában kapott helyet a Wiener testvérek éremművészetéről, illetve Beck Ö. Fülöp építész-érmeiről szóló írása. A Magyar Numizmatikai Társulatnak 1966 óta volt a tagja, ahol Szentgáli Károly Jutaloméremmel ismerték el tevékenységét. A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének alapító tagja volt, és megkapta a Széchényi Ferenc Jutalomérem mindhárom fokozatát. Arcképét érmen művész barátai közül Borsos Miklós 1973-ban, Csúcs Ferenc 1975-ben, Lisztes István 1981-ben, Vígh Tamás 1985-ben örökítette meg. Élete eggyé forrt a magyar éremművészettel, amelynek haláláig hű kutatója és ismerője volt. Cikkei és tanulmányai megőrzik munkásságának eredményeit a jövő kutatói és gyűjtői számára is. Prohászka László