Az Érem, 2006 (62. évfolyam)
2006 / 1. szám - Domoki Ferenc: Érdekességek az érem harmadik oldaláról
Érdekességek az érem harmadik oldaláról Domoki Ferenc A magyar numizmatikai szakirodalomban a pénzverés technológiai kérdéseivel legrészletesebben Dr. Káplár László: Ismerjük meg a numizmatikát c. könyve foglalkozik. A könyvben többek közt a következőket olvashatjuk: „A széldíszek kialakításának története. A fémpénzeken kezdetben sima palástot találunk. A pénzhamisítás elterjedésével a verdék különféle módszerekkel igyekeztek a hamisítást megnehezíteni. ... A XVII. században kezdték az érméket jelszavakkal, jelmondatokkal, a paláston alkalmazott díszítésekkel ellátni. A hamisító az érmék elő- és hátlapját öntéssel el tudta készíteni, de a széldíszek utánzása már olyan nehéz munkát jelentett, amit csak tökéletlenül tudtak elvégezni, s így a hamisítványok felismerése még könnyebb lett, illetve forgalomba hozásuk rendkívül kockázatossá vált a hamisítók számára. ... A szélezéssel a széldísz készítésén kívül azt is elérték, hogy a lapkák a szélükön felduzzadnak, pontosan egyenlők lesznek, és a verés megtörténte után az érme szélén kiemelkedő perem marad, amely a veretet a kopástól óvja. Ezért a lapkákat akkor is szélezték, ha palástjuk semmilyen széldíszt sem kapott. Külön történt a lapkák recézése. A szélezőgép általában úgy működött, hogy a lapka két szélezőacél között haladt át, miközben a szélezőacélok hornyaiba bemélyített széldíszminta kialakította a lapkán a széldíszt. ... A XIX. századig a széldísz és a peremirat kiemelkedő díszítés volt. A hamisítások elleni leghatásosabb védekezést a kiemelkedő és a bemélyített széldísz kombinációja adja. Amióta a gyűrűben való verést használják a pénzverdék, a széldíszt a két vagy három darabból álló acélgyűrű belső oldalába vésik, és a verésnél a sapka megkapja a veret mellett a széldíszt is.” I. József 1708-as bécsi tallérjának széldísze még egyszerű, a deformációkból látszik, hogy a peremezés a befejező művelet volt. (1. ábra) Magyarországon I. József 1711-es KB verdejelű gyűrűben vert tallérjától II. Ferenc 1827-es B verdejelű tallérjáig a peremirat a díszítő elemekkel együtt kiemelkedő jellegű. A körirat egyik felét az egyik, másik felét a másik szélezőacélba vésik tükörképszerűen. A két rész által kialakított mező általában elkülöníthető. Az 1741-es KB veretű Mária Terézia-talléron a IUSTITIA ET CLEMENTIA peremirat kialakítása a következő: (2. ábra) Jól látszik az egyik 2. ábra 1. ábra 4