Az Érem, 2006 (62. évfolyam)

2006 / 1. szám - Domoki Ferenc: Érdekességek az érem harmadik oldaláról

Érdekességek az érem harmadik oldaláról Domoki Ferenc A magyar numizmatikai szakirodalomban a pénzverés technológiai kérdéseivel leg­részletesebben Dr. Káplár László: Ismerjük meg a numizmatikát c. könyve foglalkozik. A könyvben többek közt a következőket ol­vashatjuk: „A széldíszek kialakításának tör­ténete. A fémpénzeken kezdetben sima pa­lástot találunk. A pénzhamisítás elterjedé­sével a verdék különféle módszerekkel igyekeztek a hamisítást megnehezíteni. ... A XVII. században kezdték az érméket jel­szavakkal, jelmondatokkal, a paláston al­kalmazott díszítésekkel ellátni. A hamisító az érmék elő- és hátlapját öntéssel el tudta készíteni, de a széldíszek utánzása már olyan nehéz munkát jelentett, amit csak tö­kéletlenül tudtak elvégezni, s így a hami­sítványok felismerése még könnyebb lett, illetve forgalomba hozásuk rendkívül koc­kázatossá vált a hamisítók számára. ... A szélezéssel a széldísz készítésén kívül azt is elérték, hogy a lapkák a szélükön felduz­zadnak, pontosan egyenlők lesznek, és a verés megtörténte után az érme szélén ki­emelkedő perem marad, amely a veretet a kopástól óvja. Ezért a lapkákat akkor is szélezték, ha palástjuk semmilyen széldíszt sem kapott. Külön történt a lapkák recézése. A szélezőgép általában úgy működött, hogy a lapka két szélezőacél között haladt át, miközben a szélezőacélok hornyaiba bemé­lyített széldíszminta kialakította a lapkán a széldíszt. ... A XIX. századig a széldísz és a peremirat kiemelkedő díszítés volt. A ha­misítások elleni leghatásosabb védekezést a kiemelkedő és a bemélyített széldísz kom­binációja adja. Amióta a gyűrűben való ve­rést használják a pénzverdék, a széldíszt a két vagy három darabból álló acélgyűrű belső oldalába vésik, és a verésnél a sapka megkapja a veret mellett a széldíszt is.” I. József 1708-as bécsi tallérjának szél­dísze még egyszerű, a deformációkból lát­szik, hogy a peremezés a befejező művelet volt. (1. ábra) Magyarországon I. József 1711-es KB ver­dejelű gyűrűben vert tallérjától II. Ferenc 1827-es B verdejelű tallérjáig a peremirat a díszítő elemekkel együtt kiemelkedő jelle­gű. A körirat egyik felét az egyik, másik felét a másik szélezőacélba vésik tükörkép­­szerűen. A két rész által kialakított mező általában elkülöníthető. Az 1741-es KB ve­retű Mária Terézia-talléron a IUSTITIA­­ ET CLEMENTIA peremirat kialakítása a következő: (2. ábra) Jól látszik az egyik 2. ábra 1. ábra 4

Next