Az Érem, 2011 (67. évfolyam)
2011 / 1. szám - Trenčan, Ivan: Az 1708-ban, Egerben tartott országgyűlés által megszabott pénzárfolyamok
Az 1708-ban, Egerben tartott országgyűlés által megszabott pénzárfolyamok Trencan, Ivan A rézpénz, amit II. Rákóczi Ferenc a kuruc szabadságharc, azaz az utolsó rendi felkelés időszakában, 1704-1707 között bocsátott ki, egy különös pénztörténeti fejezetet képvisel. Bár a Selmecbányai és kassai rézpolturák bukása a szabadságharc kitörésének egyik közvetlen kiváltó oka volt, a rézpénz bevezetése - az adott lehetőségek között - mégsem volt rossz ötlet, ugyanis oldhatta a kezdeti gazdasági nehézségeket, lehetett belőle finanszírozni a hadi költségeket és megoldhatta az aprópénz hiányát is. A felkelés győzelme után, a tervek és ígéret szerint, e pénz helyett teljes értékű nemesfémpénzt bocsátottak volna ki, tehát a rézpénz kiadása csak rövid idejű átmeneti intézkedés lett volna. Rákóczi pénzügyi vezetése azonban később sem tudta megteremteni azokat a feltételeket, amelyek ennek a belső érték nélküli pénznek a stabilitását biztosíthatták volna. A hadi- és politikai helyzet ugyancsak nem a felkelés előnyére alakult, és így 1708-ban a kuruc hadsereg Trencsén melletti veresége után a felkelés eredeti céljai irreálissá váltak. A rézpénzek azonban már ezen időpont előtt sem töltötték be szerepüket és a lakosság nem fogadta el ezeket általános fizetőeszközként. Rákóczi első poltuzás értékű rézpénzei az alsó-magyarországi (ma közép-szlovákiai) bányavárosokban már 1704. január végén megjelentek. [1] Rákóczi kezdetben azt feltételezte, hogy csak 1 millió forint értékben kell kibocsátani rézpolturákat. De ez a szándék nem lehetett komoly, mert a rézpénz mennyisége nem volt elegendő a belföldi kereskedelem számára. Ezért előbb ezt a menynyiséget 2 millió forintra emelte, majd a későbbiekben a kibocsátás mértékét 4 millió forintban szabta meg. [2] A belföldi problémák megoldására Rákóczi bocsáthatott ki rézpénzt, de a külkereskedelem számára teljes értékű, jó minőségű pénz kellett. (1. ábra) Ezen kívül Rákóczi ezt a pénzt a felkelés magasabb tisztviselőinek fizetésére is használta, önmagát is beleértve. Ebben az összefüggésben azt is meg kell említeni, hogy a külkereskedelemben Rákóczi kénytelen volt a császári pénzt is felhasználni. [3] A rézpénzt 1704-1707 között 14 millió forint értékben bocsátották ki. Ennek az összegnek a legnagyobb részét, körülbelül 11,3 millió forint értékben, a körmöcbányai pénzverde verte ki. [4] 1. ábra Az Érem • LXVII. évfolyam, 2011/1. szám 4