Az Érem, 2015 (71. évfolyam)
2015 / 1. szám - Nagy Balázs: Adalék a mai Pest megye 4-5. századi aranypénzforgalmához
E szórványként ismert római aranypénz, solidus a legvalószínűbben barbár katonák zsoldjaként kerülhetett a Római Birodalommal határos Barbaricum területére. [6] A Duna-könyöktől északra, északkeletre elhelyezkedő térségben egy germán csoport, a szvéb törzsek éltek. [7] E későcsászárkori népcsoport uralma alatt tartotta a mai Szlovákia déli felét és a Duna-Tisza-köze északi részét. [8] A solidus a hun uralmat megelőző érmeforgalomhoz köthető. Fontos megemlíteni, hogy a hunkori kincsleletek (Szikáncs, Bény) összetételében találunk hasonló korú solidusokat is. [9] Emellett szórványként és sírleletként is ismertek hasonló korú aranypénzek, amelyek a következő lelőhelyekről kerültek elő: Bács-Földvár (Backo Gradiste, Szerbia), Bucsány (Bucany, Szlovákia), Csongrád- Sövényháza (Csongrád m.), Gulács (Szabolcs m.), Hercegszántó (Bács-Kiskun m.), Kismarton (Eisenstadt, Ausztria), Lábatlan (Komárom-Esztergom m.) Madunicz (Madunice, Szlovákia), Munkács (Mukacsevo, Ukrajna), Nyírtét (Szabolcs m.), Pécs (Baranya m.), Pilismarót (Komárom-Esztergom m.), Szombathely (Vas m.). [10] A vácihoz hasonló verési idővel rendelkező solidust ismerünk a közeli Balassagyarmatról (Nógrád m.), amelyet Honorius császár uralkodása alatt 395 és 402 között bocsátottak ki. [11] Az itt ismertetésre került aranypénz publikációja révén tovább bővült a Dunakönyöktől északkeletre fekvő, az egykori római császárkori Barbaricum térségéből ismert solidusok száma. (3. ábra) A 4-5. századi solidusok lelőhelyei a Dunakönyöktől északkeletre fekvő barbaricumi területről: 1. Balassagyarmat, 2. Ecseg, 3. Kálló, 4. Karancskeszi, 5. Sóshartyán, 6. Szügy [12], 7. Vác [13]. Felhasznált irodalom BÓNA 1963 = Bóna, István: Beiträge zur Archäologie und Geschichte der Quaden. Acta Archaeologica Hungarica, 5 (1963) 239-307. ISTVÁNOV1TS 2002 = Istvánovits, Eszter: Römische Münzen im oberen Theißgebiet, ln: Klára Kuzmová - Karol Pieta - Ján Rajtá (szerk.): Zwischen Rom und dem Barbaricum. Festschrift für Titus Kölnik. Nitra 2002. 275-285. KISS 1982 = Kiss, Attila: Germanische Grabfund der Völkerwanderungszeit in Jobbágyi. Alba Regia 19(1982) 167-185. Összegzés Bár sok esetben sejthetjük, hogy a szórvány aranyak egy-egy tezaurált leletegyüttes részét képezték, ezt mégsem állíthatjuk teljes bizonyossággal. Sajnos, az esetek túlnyomó többségében nem ismerjük az előkerülés körülményét, így az érméket gyakran csak önmagukban értelmezhetjük. A cikkben bemutatott solidus állapotát tekintve, annak használatára hosszabbrövidebb érmeforgalomra utaló nyomokat nem találtunk, ezért feltételezhető, hogy az egy korábban szétszóródott tezaurált leletegyüttes részéből származik. 3. ábra 2