Az Érem, 2017 (73. évfolyam, 1-2. szám)
2017 / 1. szám - Tímár Lőrinc: Barbarico more testudinata: barbár házak ábrázolása római pénzeken
lopon azt sugallja, hogy a daciai hadjárat egyben civilizációk közötti összecsapás is volt. [4] A római és dák épületek, illetve Marcus Aurelius oszlopán a római és germán épületek közti különbségek tudatos hangsúlyozása teljesen egyértelmű: a római technológiai fölény képi kifejezéséről van szó. Tacitus egyik megjegyzése nagyon jól szemlélteti, hogy a rómaiak milyen jelentőséget tulajdonítottak saját építészetüknek: amikor a germán frízek követeket küldtek Rómába, a barbár küldöttséget a rómaiak a szokásos módon körbevezették a város jelentősebb helyein, majd megmutatták nekik a Pompeius-színházat. A barbárok ugyan semmit sem értettek a színházi előadásból, de az épületek mérete lenyűgözte őket (Tacitus: Annales 13,54). A legújabb régészeti kutatások rávilágítottak arra, hogy Gallia déli részén számos luxuscikknek számító áruval együtt a római tetőfedés elemei, a tegulák és imbrexek (tetőcserepek és kúpcserepek) már a római hódítás előtt elterjedtek [5], ahogy a bennszülött gallok felsőbb rétegei elkezdték átvenni a római életstílus elemeit. Ennek fényében Vitruvius fentiekben idézett megjegyzését úgy is értelmezhetjük, hogy tényleg csak az elmaradott népek házai nincsenek cserepekkel fedve. A barbár és római épületek közti hatalmas kontraszt a birodalmi propaganda más területein is megjelenik. A Kr. u. 4. században kiadott FEL TEMP REPARATIO feliratú pénzek egy csoportjának hátlapi ábrázolásán római katonát vagy császárt látunk, amint éppen barbár harcost rángat ki a kunyhójából. Ezeket a matorina vagy kis AE2 [6] címletű pénzeket Constans és II. Constantius uralkodása idején verték, összesen 13 verdében. [7] Annak ellenére, hogy minden valószínűség szerint „hivatalos” minta alapján vésték a verőtöveket, jelentős különbségek vannak az ott ábrázolt kunyhók között. A háttérben látható fák sem azonos fajtájúak: jól megfigyelhető, hogy az Antiochiában vert pénzeken valamilyen örökzöld növényt ábrázoltak, míg a nyugati provinciákban rendszerint lombos fákat. [8] A fák megjelenítése a római művészet hagyományait követi, a hellénisztikus művészetben megszokottakkal szemben itt nem az egész lombon van a hangsúly, hanem az egyes levelek kidolgozott ábrázolásán, hasonlóan ahhoz, ahogy a Traianus-oszlopon is megjelenítették a növényeket. [9] A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában ezeknek a pénzeknek számos példányát őrzik, összesen 12 verdéből. [10] Az elemzés céljára kiválasztott 35 vereten három kunyhótípust figyelhetünk meg. (1. ábra) 1. ábra. Kunyhótípusok: 1. típusú fal a csavart szalaggal (Alexandria, ÉT. Westerle 276), 2. típusú fal összefogott kötegekkel (Roma, ÉT. 54.1951.1049), 3. típusú fal ferde vonalkázással jelölve (Aquileia, ÉT. 64.1867.2) Az Érem • LXXIII. évfolyam, 2017/1. szám 2