Az Érem, 2017 (73. évfolyam, 1-2. szám)

2017 / 1. szám - Tímár Lőrinc: Barbarico more testudinata: barbár házak ábrázolása római pénzeken

lopon azt sugallja, hogy a daciai hadjárat egyben civilizációk közötti összecsapás is volt. [4] A római és dák épületek, illetve Marcus Aurelius oszlopán a római és ger­mán épületek közti különbségek tudatos hangsúlyozása teljesen egyértelmű: a római technológiai fölény képi kifejezéséről van szó. Tacitus egyik megjegyzése nagyon jól szemlélteti, hogy a rómaiak milyen jelentő­séget tulajdonítottak saját építészetüknek: amikor a germán frízek követeket küldtek Rómába, a barbár küldöttséget a rómaiak a szokásos módon körbevezették a város je­lentősebb helyein, majd megmutatták nekik a Pompeius-színházat. A barbárok ugyan semmit sem értettek a színházi előadásból, de az épületek mérete lenyűgözte őket (Ta­citus: Annales 13,54). A legújabb régészeti kutatások rávilágí­tottak arra, hogy Gallia déli részén számos luxuscikknek számító áruval együtt a római tetőfedés elemei, a tegulák és imbrexek (te­tőcserepek és kúpcserepek) már a római hó­dítás előtt elterjedtek [5], ahogy a bennszü­lött gallok felsőbb rétegei elkezdték átvenni a római életstílus elemeit. Ennek fényében Vitruvius fentiekben idézett megjegyzését úgy is értelmezhetjük, hogy tényleg csak az elmaradott népek házai nincsenek cserepek­kel fedve. A barbár és római épületek közti hatalmas kontraszt a birodalmi propaganda más terü­letein is megjelenik. A Kr. u. 4. században kiadott FEL TEMP REPARATIO feliratú pén­zek egy csoportjának hátlapi ábrázolásán római katonát vagy császárt látunk, amint ép­pen barbár harcost rángat ki a kunyhójából. Ezeket a matorina vagy kis AE2 [6] címletű pénzeket Constans és II. Constantius uralko­dása idején verték, összesen 13 verdében. [7] Annak ellenére, hogy minden valószínűség szerint „hivatalos” minta alapján vésték a ve­rőtöveket, jelentős különbségek vannak az ott ábrázolt kunyhók között. A háttérben lát­ható fák sem azonos fajtájúak: jól megfigyel­hető, hogy az Antiochiában vert pénzeken va­lamilyen örökzöld növényt ábrázoltak, míg a nyugati provinciákban rendszerint lombos fákat. [8] A fák megjelenítése a római művé­szet hagyományait követi, a hellénisztikus művészetben megszokottakkal szemben itt nem az egész lombon van a hangsúly, hanem az egyes levelek kidolgozott ábrázolásán, ha­sonlóan ahhoz, ahogy a Traianus-oszlopon is megjelenítették a növényeket. [9] A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában ezeknek a pénzeknek számos példányát őrzik, összesen 12 verdéből. [10] Az elemzés céljára kivá­lasztott 35 vereten három kunyhótípust fi­gyelhetünk meg. (1. ábra) 1. ábra. Kunyhótípusok: 1. típusú fal a csavart szalaggal (Alexandria, ÉT. Westerle 276), 2. típusú fal összefogott kötegekkel (Roma, ÉT. 54.1951.1049), 3. típusú fal ferde vonalkázással jelölve (Aquileia, ÉT. 64.1867.2) Az Érem • LXXIII. évfolyam, 2017/1. szám 2

Next