Numizmatikai Közlöny, 1931-1932 (30-31. évfolyam)
Dr. Alföldi András: A pannoniai őskereszténységnek néhány numizmatikai vonatkozású emléke
) A pannoniai őskereszténységnek néhány numizmatikai vonatkozású emléke. Néhány év előtt komoly szakemberek azt állították még, hogy a Drávától északra aligha vert gyökeret a Krisztus vallása a Kr. u. IV. században. És nagy meglepetést keltett, mikor a ravennai kongresszuson (1932 szept. 25) Nagy Lajos az őskeresztény vallásos célú épületek és keresztény jellegű leletek egész sorát tudta e vidékről kimutatni. Az általa felsorolt tárgyak közt volt az 1. ábrája látható győri agyagmécses is (a győri premontrei gimnázium régiségtárában), amelynek felső oldalán Krisztus nevének kezdőbetűi állanak, alul pedig egy másik monogramus van, melynek legfelötlőbb alkatrészei a P- és E-betűk. Ez utóbbit minden római numizmata ismeri a konformátokról, de megvan egész sereg egyéb emléken is, a cirkuszi játékokon nyert győzelmet jelző szimbólumok társaságában. Hogyan kerül ez a profán jel az ősi keresztények vallásos áhítattal átitatott emlékei közé? A választ e kérdésre már a keresztény archaeológia atyamestere, G.B. de Rossi megfogalmazta. Rámutatott, hogy ez az agonisztikus szimbolika már Pál apostol leveleiben és a János jelenéseiben is szerepel; természetes, hogy mikor később a hitvallókat a cirkusz fenevadjai elé vetették és az örök élet pálmáját elsősorban az aréna porondján 1. ábra. 16., B. de Rossi, Bulletino di archeol. cristiana 5, 1867. 82. — Ugyanő megbeszélt egy ilyen monogrammá lámpát a Priscilla katakombájából: Bull, di arch. crist., ser. 4., vol. 6. 1888—89, 85 és k. 1.