Numizmatikai Közlöny, 1953-1954 (52-53. évfolyam)

Kerényi András: A dunántúli barbárpénzeink egyik csoportja

A dunántúli barbárpénzeink egyik csoportja ( Ostffy asszonyfa—Velemszentvid—Guttenbach-Pinkóc) 1953 tavaszán a Nemzeti Múzeum Éremtára 8 darab kelta ezüstpénzt vásárolt. Az eladó elbeszélése szerint e 8 darab pénz egy nagyobb éremlelet részét képezte, amely leletet ő maga találta meg, mint katona, néhány bajtársával együtt, még 1944—45 telén Ostffyasszonyfa határában a Rába folyó mellett árokásás közben. A lelet mintegy 30 db-ból állott. Körü­lötte a föld rozsdásbarna volt, amiből arra következtet, hogy a pénzek vagy kis fadoboz­ban, vagy ruhadarabban voltak elásva s ez a burkoló anyag elpusztult s festette be a földet. A katonák a pénzeket szétosztották egymás között, de egyik sem tud semmit a többi volt katonatársáról. Ugyanebből a leletből hoztak be meghatározásra ez év folyamán még 9 darabot s így összesen 17 darabot volt alkalmam tanulmányozni az egész leletből. Mind a 17 darab s így feltehetőleg az egész lelet ugyanazt a típust képviseli, amelyet már más lelőhelyekről is ismerünk. Ugyanis 1927-ben Güttenbach (Pinkóc) mellett, a Pinka és Rába folyó között elterülő völgyben került elő ugyanebből a pénzfajból több, mint 200 darabot tartalmazó lelet, melyet A. Barb publikált a Num. Zeitschrift 1928. évi kötet 20—27. lapjain. Egy régebbi, ugyanehhez a típushoz tartozó 51 darabból álló leletet Velemszentvidről írt le Gohl Ödön a Num. Közi. V. kötet 1—4. lapokon. Minthogy Gohl itt részletesen írta le a típust, mi most eltekintünk a típus általános leírásától és csak a típuson belüli változatokat emeljük ki, amiket képben is bemutatunk. Az egyik változat (l.kép) az előlapi arckidolgozásában nagyon emlékeztet a Dess. 107. kép előlapi ábrázolására, azt meglehetősen hűen utánozza. A hátlapon a ló nagyon barbáros, a ló lábai tömören vannak ábrázolva, a ló farkát több hullámvonal jelzi. A következő változaton (2. kép) az előlapon az arc durva, barbáros, nagy orra mélyen a homlok alól indul ki, a nyakba lógó hajfürtöket és az állat pedig egészen a szájig pontsor övezi. A hátlapon a ló lábszárai kettős vonalakból vannak képezve, a ló farka két hullámvonalból és a két hullámvonal között futó pontsorból áll. A harmadik bélyegváltozaton (3. kép) orr helyett csak egy vonal van, a szájat két pont helyettesíti, szem helyett is csak egy pont van meglehetősen nagy sík területen. A hátlap hasonló a második változatéhoz, csak itt a ló törzse a far felé haladva egészen elvékonyodik.

Next