Numizmatikai Közlöny, 1957-1958 (56-57. évfolyam)
Sümeghy Vera: Egy thessaliai bronzérem és a budakalászi kocsiedény
1* Egy thessaliai bronzérem és a budakalászi kocsiedény Thessalia Krannou nevű városa a pelasi síkság délnyugat határán levő dombvonulat lábánál fekszik, Barissától délre 5 óra járásra. A nagy hatalmú Skopas dinasztia székhelye sok nemzedéken át. Marháik, juhaik a városka körüli réteken legeltek a közelben kanyargó, — Poseidon fiáról, Onchestosról elnevezett — folyócska mellett. Krannon pénzei Poseidon tiszteletéről beszélnek. Poseidon azonban ezeken nem a tenger istene, hanem a tavasz, a forrás atyja. Kedves állata a ló és a bika. E pénzek hátlapja gyakran a városka címeréül szolgáló kerekekre helyezett amforát mutatja kerekein két hollóval, „Krannon” felirattal. Jó példát ad rá a Történeti Múzeum Éremtárának krannoni bronzérmére (s. t. 1. kép). Előlapján galoppozó lovas lobogó köpennyel és az utasok kerek nemez kalapjával. Hátlapján a kerekes amfora madárral és a teret kitöltő K —PA/NxO felirattal.Az edény karcsú, magas formája, díszes csigás füle, továbbá a lóábrázolás archaikus kötöttségtől felszabadult könnyedsége i. e. IV. sz.-i stílusra vall. Jellegzetes az amforát hordó kerekek szerkezete is. A megszokott sugaras küllők helyett kettős keresztküllőt látunk. Ilyen kerékszerkezetű szekeret őriz a sarajevói Zemaljski Muzej gazdag néprajzi gyűjteménye. A régi szokásokat hosszan, híven megőrző boszniai nagy hegyek között él még az őskori agyagművesség technikája, hangzik a hegyvidéki visszhangtól ellesett ősi kéthangú (diaphon) dallam a nagy szekunddal, mely legerősebben hat el a távoli hegyi falvakhoz és legtisztábban verődik vissza, s íme él még a krannoni pénzeken látható kerékszerkezet, amely az attikai földművesek kordájára is jellemző, sőt, mint látni fogjuk, az említett krannoni érmek olyan őskori szokást őriznek, amely még ma is él a Balkánon, de hazánkban is. A belgrádi Narodni Muzej amforás krannoni bronzérme nagyságra a miénkkel egyezik, (I. t. 2. kép). Amforája zömökebb, díszes füle lazábban válik el az edénytesttől. Felirata már nemigen látható. Előlapján ugyancsak ott a thessaliai lovas, mint ahogy ott találjuk egy másik krannoni kis bronzukon is, de a hátlapján babérkoszorús fejjel társítva. — Érdemes lenne a „thessaliai lovas” és a „thrák lovas”, valamint a „thessaliai lovas” és Poseidon egymáshoz mért helyzetét mélyrehatóbban megvizsgálni. A British Múzeum több változatát őrzi a krannoni érmeknek.3 Furtwängler Berlin, Athén, Klagenfurt múzeumaiban található krannoni érmeket mutatja be.4 Megállapítja, hogy a korábbi példányokon küllő nélküli, tömör kereken nyugszik az edény. Feliratuk : EPANNOUNION. Előlapjukat fej díszíti. A későbbieken keresztküllős a kerék s előlapjukon lovasalak látható. Kiegészíthetjük egy harmadik típussal is a Fitzwilliam múzeum érme nyomán. Az edény fületlen, gömbös testű és nem közvetlenül a kereken nyugszik, hanem kocsiszerű tartószerkezeten. Kerekei négyküllősek, mint általában a görög kocsiké. A felsorolt edénytípusoktól eltérő formát mutat a Történeti Múzeum Éremtárának egy picinyke érme. Sajnos csak gipszminta után figyelhettük meg (I. t. 3. kép). Zeus-fej társul a hátlap edényéhez, mely egyenes oldalvonalaival, egyszerű oldalt nyúló két kis fülével inkább skyphos, mint amfora alakjához áll közel. Az edény alján látható nyúlvány, tartóoszlopocska kocsiállványhoz való erősítést szolgálhatott, bár a kerekek lemaradtak, mint ahogy a Zeusfej arcéle is rácsúszott a peremre. Felirata : K E. 1 Bursian, K.: Geographie von Griechenland (Leipzig, 1862—72) I. 67. 2 En 61/1953 JE 17,5—18 ” BMC 5 3 Gardner, P.: Catalogue of Greek Coins Thessaly to Aetolia (London, 1883) 16—17, II. 13, 14.; Barclay V. Head: Hist. Numorum (Oxford, 1911) 293. 4 P., A.: Meisterwerke der Griechischen Plastik (Leipzig—Berlin, 1893) 259. 34. kép. 5 Grose. S. W.:Fitzwilliam Museum Catalogue of the Me Cean Coll, of Greek Coins (Cambridge, 1929) II. 171/20.; Anson, L.: Numismata Graeca (London, 1911) I. 33. VII. t. 395.