Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)
Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1
A MAGYAR ÉS FINNUGOR NYELVEKBELI SZÓEGYEZÉSEK. 3 || votj. mertal- mérni, súlylyal mérni: mertet mérték | oszt. mardad- mérni (messen) \ vog. mart- mérni, martes, vog. mars mérték \ zürj. murtal- mérni, murtas mérték. 620. messze (messzeföldre; messzire, -röl; messzünnen): lp. mece messzevaló (remotus), meceb messzebb (remotior), mecen messze (procul), mecos messzire, mecane messzebbre menni (longius récédére). 621. méz (mézet; mézes); méh (méhet): /. mete (nom. mesi) méz; metise, mesise (nom. -mén) mézes ; mettiäise, mesiäise, mesiläise, v. mehläise, mehiläise (nom. -ainen) méh (apis mellifica) \ észt. mesi (gen. mee) méz; mesilase (nom. -lane), mehise (nom. -mne) méh \ liv. mez. meiz (gen. med) méz. || md. mecs, med; mdE. mäd, med méz; md. mes; mdE. mäks méh | cser. cserH. mü, mü méz ; cser. mäks, cserH. mü s méh \ votj. mu méz ; más méh \ zürj. ma méz ; maz'í méh. 622. mezítelen, mezítlen, meztelen *); lp. IpF. moskote- zárni, bedugni (házat, lyukat), befedni (zudecken, zumachen, p.o. edényt) ; lp. moskos, IpF. mosko clausus, occlusus 2). || vog. mäs- induere, mäsne öltő (ruha) ; vog. mäs-, mäsepöltözni, mäst- öltöztetni. 623. mező: lpF. mäcce mező (mäcest ja muorrai sist vanolet mezőn és erdőben járkálni); lp. mece silva, desertum\f. metsä erdő (silva)\ észt. metsa (nom. mets) erdő, csadaj\lív metsá erdő. 624. mi, me (kérdő névmás: millyen, mint, melly, meddig, merre, mennyi): /. mi mi, mely (nom. mi-kä, gen. min-kä, indef. mitä): mihin hova, merre, missä hol, miten, miten-kä hogyan, miksi minek, miért, stb. \ észt. mis (mi-s) mi, mely : mida (indef. = /. mitä), millise (nom. milline) milyen ; mii (f. millä), p.o. mii aial mi ') A jelennék képzőértékét tekintve a. m. „takaró, ruha nélkül való", a miszerint a mezi (mezé, mezej) névszó, mely „takaró, ruha" jelentéssel bírt. De nem lehetetlen egy mezít igének fölvétele sem, ezen jelentéssel „takarni, öltöztetni." *) „Claudere, zárni" ugyanazon észjárás szerint váltakozik a „fedni, betakarni, öltöztetni" jelentéssel, amely szerint az „aperire" és „nudare" jelentések váltakoznak. V.ö. fentebb a f oszlik, f oszt czikket (529. sz.)