Evangélikus Leánygimnázium, Nyíregyháza, 1922
hanem a régi kartársak megfelelő lakásügyi elhelyezését csaknem lehetetlenné tette. Hónapokig kellett költekezni, kérvényezni, szaladgálni és kilincselni s a remények uj — meg uj meghiúsulta miatt keseregni, mig végre sikerült egy-egy tűrhető hónapos szobához jutnunk, — az egyik családos kollega részére azonban november közepe óta sem tudtunk egy, a legkisebb igényeket kielégítő lakást biztosítani ! A tanártestület az év folyamán 15 értekezletet tartott. Módszeres tanácskozásainak értékes eredménye az összes tantárgyak állandó tanmenetei, melyek az eddig évről-évre összeállított tanmenetek s a múlt években elkészült magyar és idegen nyelvű dolgozatok s magyar könyvnélküliek kánonjának figyelembe vételével állíttattak össze és arra hivatottak, hogy a tanár munkáját óráról-órára szabályozzák. Nagy körültekintést, sok időt és fáradságot igénylő munka volt, melyet a tanártestület abban a tudatban végzett, hogy érte az iskolai munka bőségesebb sikerében gazdag jutalmat talál. Adandó tanmeneteinket felekezeti főhatóságunk elismerésének kifejezése mellett, jóváhagyta. Tanítás, nevelés. A tanári létszám csekély volta s az igazgatónak és a tanároknak ebből folyó nagy megterheltetése miatt eleinte sem az igazgató, sem a tanárok nem lehettek abban a helyzetben, hogy egymásnak tanítási óráit a múlthoz hasonló gyakorisággal látogassák. Az új munkatársak munkába állása s a terhek némi megkönnyebbülése után azonban a régebben oly sok tanulságot nyújtó hospitálások újból kezdetüket vették. A hazafias és vallás-erkölcsi érzelmek fejlesztésére és ápolására ez évben is nagy gondot fordítottunk, s a tanulók szállásviszonyait ellenőriztük. A fogadóórák intézménye iránt a szülők részéről ez évben sem nyilvánult meg a kívánt érdeklődés. Az iskola és a szülői ház kölcsönhatásának ápolása végett két szülői értekezletet tartottunk, az elsőt november 6-án, a másodikat március 11-én. Amazon Reguczky Ilona tanár mutatott rá arra a kölcsönös hatásra, melyet a szülői háznak és az iskolának egymásra gyakorolnia kell, emezen Szenészi Gyula tanár figyelmeztetett azokra a veszélyekre, melyekkel a gyermek helyes erkölcsi fejlődését a felelőtlen elemek : az utca, a hírlapok, a mozi stb. fenyegetik. Bár a szülőket nemcsak a hírlapok útján, hanem közvetlenül is értesítettük az értekezletek idejéről és tárgyáról sem az egyik, sem a másik iránt nem nyilvánult meg a kívánatos eredmény. A szülőknek alig 15 része jelent meg. Élénk bizonysága ez annak, hogy közönségünknek nincsen helyes pedagógiai érzéke s mivel azt hiszi, hogy az iskola a tanítással eleget tesz kötelességének, nem méltányolja és nem kiséri figyelemmel a tanárnak nevelő munkáját s nem érzi szükségét annak, hogy az iskola részéről a maga nevelői