Evangélikus Leánygimnázium, Nyíregyháza, 1934
I. Az iskolai év legfontosabb mozzanatai. D. Geduly Henrik püspök úr kitüntetése. Néhány esztendővel ezelőtt ünnepeltük a tiszai egyházkerület és az egész magyar ev. egyház osztatlan lelkesedése mellett ősz Főpásztorunk lelkészi pályájának 40 éves évfordulóját. Kiemelkedő esemény volt ez országos viszonylatban is, nemcsak az ünnepelt egyéniségének kiváló érdemei következtében, hanem azon pálya nagyarányúságánál fogva is, melynek egyik határköve éppen ez az ünnepség volt. Ebben az évben ismét ünnepeltünk azon alkalomból, hogy a Kormányzó Úr Őfőméltósága az első osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki Őnagyméltóságát. D. Geduly Henrik püspök úr érdemeit — különösen Nyíregyháza polgársága előtt — nem szükséges felsorolnom, hiszen munkásságának legtöbb és legáldásosabb idejét városunkban töltötte. Ez az élet tele van áldásos alkotásokkal, melyeknek tanúbizonysága az a hatalmas egyházkerület, mely Brassótól Liptószentmiklósig terjedt. Összes alkotásai közül legkedvesebb előtte azonban a mi intézetünk, melyet életre hívott, megszervezett, s immáron több mint másfél évtizede irányít. Életrehívása alkalmával maga elé képzelte a győzelmes háború után bekövetkező gazdasági fellendülést s ennek nyomán azon kedves álmának megvalósulását, amikor a reformáció négyszáz éves évfordulója alkalmából emelt intézet falai közé zárja hatalmas egyházkerületének minden irányból idesereglett gyermekét, s ezzel városunkat teszi meg az ev. leánynevelés központjává. Minden másként történt; csonka haza és csonka egyházkerület lettünk. Csak egy maradt a régi, a hivatalos tényezők törhetetlen hite a jobb, a szebb, a becsületesen megérdemelt jövőben. A püspök Úr Őnagyméltósága az első pillanattól kezdve azon kimagasló vezéregyéniségeink között volt.