Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1977 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1977-03-01 / 1. szám

(folytatás az 1. oldalról) — Az anyagmozgatás egyéb­ként is nagyon sok munkaerőt köt le. Valóra válnak-e az itt tervezett intézkedések? — Sokat várunk a hagyomá­nyos anyagmozgatástól az egy­ségrakományos anyagmozga­tásra történő átállástól. Ezzel az itteni élőmunkaigény a koráb­binak egy töredékére csökken. Egy jellemző adat: a beváltás­tól a fermentálógépre kerülésig a technológiai előírások szerint is tizenhatszor kell megmozgat­ni, új helyre szállítani a do­hányt. Ez 130 ezer mázsa nyers­anyag esetében rendkívül nagy munka. A tizenhatszor 130 ezer mázsa dohány mozgatása gya­korlatilag kézzel történt. Ezen­túl emberi kéz egyszer érinti majd a dohányt, amikor a be­váltásnál egységrakományt ké­peznek. A többit az egységra­komány-ládákkal már villany­­targoncák, gépek végzik. Mint előzetes számításainkból kitű­nik, nemcsak hatalmas men­­­nyiségű fizikai munkát takarít­hatunk meg, hanem a kíméle­tesebb bánásmód révén — ami az egységrakományban szállítás során magától adódik — leg­alább egyszázalékos dohány­megtakarítást is várunk, mivel kevesebb lesz a portás. Ilyen arányú megtakarítást nyugod­tan tervezhetünk, s mivel na­gyon nagy mennyiségekről van szó, az egy százalék is hét— nyolc millió forint értéket je­lent, azaz a szükséges beszer­zések (targoncák, egységrako­mány-ládák) hamar megtérül­nek.­­ Az említett kétszeres ha­szon mellett egy harmadik előnyről is hallottam, a rak­tárak jobb kihasználhatóságá­ról. Hogyan érik el ezt?­­ — Eddig a hagyományos, zsákanyagú csomagolásban a minőség romlásának veszélye nélkül csak három-négy ré­tegben tárolhattuk egymásra rakva a dohányt. Most raktára­inkat akár plafonig is rakhat­juk, mivel a súlyt az állványok tartják, a dohány megfelelő szellőzés esetén nem károsod­hat a raktározás új módja mi­att, így tulajdonképpen beruhá­zás nélkül, azaz új építése nél­kül szinte megkétszerezhetjük raktáraink befogadóképességét. — Mi a helyzet a szárítóbe­rendezésekkel? — A meglévők korszerűsíté­sét tovább folytatjuk. Alkalmas­sá tesszük tűsorkeretben való szárításra, amelynek élőmunka­igénye fele a hagyományos tech­nológiáénak. Ez — a korábban már említettekkel együtt — le­hetővé teszi, hogy legalább Nyíregyházán jelentősen csök­kenthessük az idényszerűséget , és közel állandó létszámmal üzemelhessünk egész esztendő­ben. Az említett intézkedések egyébként közgazdasági hely­zetünket is szilárdítják, mert a termelésfelfutást lényegében 100 százalékban a termelékeny­ség növekedésével érjük el, s ez rendkívül kedvező. — Többek között arról van tehát szó, hogy nem lesz holt­szezon? — Tulajdonképpen arról. An­nak ellenére, hogy munkánk természeténél fogva csúcsidő­­szak változatlanul lesz, de nem kell a sok idénymunkást fel­venni. Természetesen azt is el kell­­ mondani, hogy állandó létszámunknak nem biztosíthat a dohány teljes 12 havi elfog­laltságot, de ez már nem felvé­tel-elbocsátás, meghatározott időre­­ szóló munkaszerződés-kö­tés kérdése, hanem a szervezé­sé. A négy-öt hónapra tehető tavaszi, kora nyári időszakra ugyanis a dohány mellé más munkát kell szereznünk a pro­duktív foglalkoztatáshoz. Mint­ IMdohAimy B w FERMENTÁLÓ egy kétszáz vállalattal vettük már fel a kapcsolatot, hogy al­kalmas munkát találjunk. Ke­vesen válaszoltak, többnyire csomagolóanyag-gyártás jött szó­ba. Most a megyei tanács koor­dinálómunkájától várunk haté­konyabb segítséget, reméljük a szezont követő időszakra megol­dást találunk. — Az elmondottakból kitű­nik: 1977. jelentős változások éve lesz. Mi az, ami hosszabb időre szólóan foglalkoztatja az igazgatót? — Tudományos intézetet bíz­tunk meg a vállalati szervezet korszerűsítésének kidolgozásá­val, illetve javaslattétel. 1977. ebben csak a helyzetfelmérés esztendeje lesz. Az ezt követő elemzés és javaslat alapján kö­vetkezhetnek intézkedések, ame­lyek a vállalat szervezettségé­nek javítását, a korszerűbb in­formációs rendszerek­­ kialakítá­sát célozzák, s egy későbbi idő­pontra a számítógépes adatfel­dolgozás megalapozását Ezek szintén jelentősen javíthatják majd munkánkat, tehát lesz ten­nivalónk az idei gazdag tervek megvalósítása után is. Ami mai és távlati feladat is, az a bér­­gazdálkodás javítása. Erről rö­viden annyit, hogy a tröszti és vállalati intézkedések együttes hatásával elérjük: a megyei, nyíregyházi városi párthatároza­tokkal összhangban hétszázalé­kos bérfejlesztést szándékozunk megvalósítani 1977-ben, s ezzel is tovább javítani dolgozóink élet- és munkakörülményeit. M. S. Műszaki fejlesztési feladatok 1977-ben Gépekkel — könnyebben, jobban A műszaki fejlesztések egyik fő feladata a vállalat műszaki színvonalának emelése, ami a tudományos és technikai isme­retek termelésbe történő beve­zetését jelenti. A műszaki fej­lesztés technikai, technológiai és gyártmányfejlesztésekre terjed­het ki. Ez adott vállalatnál — így nálunk is — együttesen je­­lentkezik fejlesztési elképzelése­inknél. A gyártás-, és gyártmányfej­lesztés még a 60-as évek végén vette kezdetét az Egyesített Fer­mentáló Üzem rekonstrukció­jával. Ez a folyamat mind a mai napig tart és az idei fej­lesztési célok között is szerepel. Az elmúlt években a fejlesz­tés elsősorban a kocsányozó berendezésben öltött testet, melynek révén lehetőség nyílott dohányfermentálásunk mintegy kétharmad részében új — a gyártóágazat szempontjából is előnyös — kocsányozott formá­ban történő elvégzésére. A kocsá­nyozott dohányok kiképzését biztosító korszerű technoló­giai berendezés és fermentáló sor egyetlen láncszeme — a do­­hánybálapréselés — az, ami na­gyon egészségtelen körülmények között végzett, lábbal történő ta­posást, nehéz fizikai munkát je­lent. Ezt az egészségtelen mun­kavégzést egy iker­automata bálaprés 1977. évi beállításával megszüntetjük, ami a préstermi dolgozóknál létszámmegtakarí­­tást is eredményez. Az automata bálaprés üzembe helyezésével olyan helyzetet fogunk teremte­ni, ami a teljes technológiai út­vonal gépesítettségi színvonalát száz százalékra növeli. E legjelentősebb mellett a kö­vetkezőkben felsoroltak jelentik vállalatunknál a kiemelten fon­tos 1977. évi műszaki fejleszté­seket: A Hevesi száraz dohány válo­gatásának korszerűsítése. A vá­logatási munkaerőigény csökke­nését várjuk a leszárított Hevesi dohányoknál egy korszerűen megoldott válogatási rendszer­től. Ez olyan válogatószalagos megoldást jelent, aminek alkal­mazása homogénebb készárut fog biztosítani. Az új rendszerű válogatás bevezetését a pécsi do­hánygyárban, illetőleg a DDT szolnoki gépi fermentáló üzemé­ben végrehajtott kísérletek és tapasztalataik alapján határoz­tuk el. A mechanikai fermentáló kamrákban műsorkeretes szárítá­si technológia megvalósítása. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján, egy továbbfejlesztett változattal 22 fermentáló kamrában olyan szerkezeteket fogunk kialakítani, amelyek a Hevesi szárítás lebo­nyolítását teszi lehetővé tűsor­­keretekben. Évek óta bizonyított, hogy a tűsorkeretes szárítás a hagyományos eddig alkalmazott módszerrel szemben — és így a mechanikai kamrákban is — sokkal termelékenyebb, gyorsabb és munkaerőmegtakarítással pá­rosul. Az egységrakományos dohány­tárolás és szállítás bevezetése néhány dohánybeváltó üzemünk­ben. A mezőgazdaságtól felvá­sárolt dohányok mind nagyobb mértékben kerülnek mestersé­ges szárításra, aminek eredmé­nyeként meggyorsul a dohány­beváltó üzemekben a begyűjtés, illetőleg a beváltott anyagok tárolása. Üzemeinkben a tárolt nyersanyag mennyisége — fer­­mentálási kapacitáskihasználá­si lehetőségeinket figyelembe vé­ve — megnövekszik. Gondoskod­nunk kell a nyersanyagok hos­­­szabb időn keresztül történő veszteségmentes és romlásmen­tes tárolásáról. Ennek első fázi­saként 1977. évben a nyíregyhá­zi, nagykállói és nyírbátori be­váltó üzemeinkben kívánjuk az anyagok tárolását, a múlt évben kikísérletezett és gyakorlatban bevált rakodólapos, ún. rakon­­cás „egységrakomány”-os módon biztosítani. Az egységrakomá­nyos tárolási megoldás egyúttal alapjául szolgál egy olyan anyag­­szállítási rendszernek, amiben az anyagok mozgatása mind az anyagot küldő beváltó üzemek­ben, mind az anyagot fogadó fermentáló üzemekben teljes mértékben gépesített és lehető­séget biztosít a gyorsabb anyag­rakodások és szállítások megva­­­­lósítására. A hagyományos szárítópajtá­­ink kiváltása tűsorkeretes Si­rokkó típusú berendezésekre. A Hevesi dohányok szárítását a mezőgazdasági szektorban csak­nem teljes egészében már mo­dern szárítóberendezésekkel vég­zik. Vállalatunknál a szárítóka­pacitás nagy részét még mindig egy állagában leromlott, műsza­kilag elavult és nem korszerű­síthető berendezések teszik ki. Szükségszerű, hogy ezeket az elavult szárítóberendezéseket záros időn belül kicseréljük Sirokkó típusú műsorkeretes be­rendezésekkel. Ennek első lépé­seként 1977. évben a szárítóka­pacitás 45—50 százalékát kivál­tó modern berendezéseket ren­deljük meg, illetőleg előkészüle­teket teszünk a beruházás vég­rehajtására. Az ügyviteli munka középgé­­­pesítése. 1977. évi fejlesztési fel­adataink között szerepel a vál­lalat információs rendszerének korszerűsítése. A korszerűsítés kezdeti feladatának tekintjük az ügyviteli adatok feldolgozásának gépesítését ezért folyó évben az adatfeldolgozó rendszer első gépegységét kívánjuk beszerezni, üzembe állítani és ezzel egyide­jűleg a gépek kezeléséhez és irányításához szükséges személy­zet felkészítését fogjuk megszer­vezni. N­ARASCSÁK GYÖRGY A szakszervezet életéből Szocialista brigádok a jobb munkáért Szakszervezetünk egyik leg­fontosabb feladata, hogy sajátos eszközeivel segítse a termelési és gazdálkodási tevékenységet. Ennek érdekében vállalatunk­nál sokat tettünk az utóbbi né­hány évben. Főleg azóta, ami­óta a Minisztertanács rendelete és a SZOT-elnökség irányelvei meghatározták a bizalmaik meg­növekedett jog- és hatáskörét, a munkahelyi vezetők, bizalmiak megfelelő partnerei a gazdasági vezetésnek. Tisztségviselőink tevékenyen részt vesznek a dol­gozókat érintő különböző in­tézkedések, tervek előkészítésé­ben, megvalósításában, ellenőr­zésében, így például éves ter­melési tervek, középtávú szoci­álpolitikai, munkaverseny-sza­­bályzat, munkavédelmi szabály­zat, újítási szabályzat, szer­vezési szabályzat stb. készítésé­ben. Eredményes esztendő A vállalat vezetősége — a dolgozók, a szocialista brigádok javaslata, kezdeményezése nyo­mán — a szocialista munka­verseny és a többi munkamoz­galmak színvonalának emelése, a konkrét célkitűzések kimun­kálása érdekében is igen sokat tett. Mindezek figyelembevételé­vel a vállalati munkaverseny segítése, a szocialista brigád­­munka javítása érdekében ki­dolgoztuk és előzetesen széles körben megvitattuk új munka­­verseny-szabályzatunkat, amit a kibővített VSZT fogadott el. Szocialista brigádjaink 1976. évi értékelése már az új szabályzat szerint történt. Jó eredmény, hogy szabályzatunkban nem­csak a brigádok tagjai látják tisztán, hogy miért, mit és ho­gyan kell tenniük, hanem a szé­les körű kollektívák, a munka­­területek vezetői is. A munka­verseny és a szocialista brigád­mozgalom segítése, koordinálása érdekében létrehozott bizottság is megtalálja benne saját fel­adatát és egységes álláspont ér­vényesül, minden vitát, félreér­tést kizárva. Meghatároztuk munkaverseny-szabályzatunk­­ban az üzemek közötti és a szo­cialista brigádok közötti ver­seny formáit, s az adott kerü­leten az üzemek, brigádok te­vékenységét. Az elmúlt évünket sikerrel zár­tuk. A 14,4 százalékos bruttó termelésiér­ték-növekedés mel­lett majd minden mutatónk po­zitívan alakult. Eredményeink tükrében megállapíthatjuk, hogy nehézségeink ellenére (munkaerőhiány, területi szét­szórtság, szárítási, raktározási, gondok stb.) szocialista brigád­jaink becsülettel megállták he­lyüket és vállalásaikat túltelje­sítették. Kitüntetett kollektívák Jó munkájuk elsősorban an­nak eredménye, hogy a brigá­dok, sőt a brigádtagok már elő­re ismerték feladatukat, s a gazdasági és társadalmi vezetés minden támogatást megadott a célok megvalósításához. 1976- ban a vállalatunknál tevékeny­kedő 43 szocialista brigádból öt brigád a „Vállalat kiváló bri­gádja” címet érte el, tizennégy brigád aranykoszorús, tizenhá­rom ezüstkoszorús lett, hat bri­gád bronzfokozatot, három kol­lektíva pedig brigádzászlót, ket­tő oklevelet kapott. Egy pár kimagasló eredmény az elmúlt év munkájából: je­lentős termelési sikereket ered­ményezett a brigádok egymás­sal kötött szocialista szerződése, melyek általában az adott kö­zös munkaterületek termelési eredményeinek mennyiségi és minőségi túlteljesítését célozták. Ilyen szocialista együttműködési szerződés született a debreceni Május 1 és tmk szocialista bri­gádok között. A szerződésben vállalt közös feladataik teljesí­tésének eredményeként, — a közbejött nehézségek ellenére — üzemük éves készáru termelési feladatát túlteljesítették. Jelen­tős mértékben növelni tudták az egy műszakra tervezett készáru­termelés mennyiségét, a szab­vány követelményeinek betartá­sa mellett. Egy másik ilyen eredmény szép példája a brigá­dok közötti összehangolt, embe­ri kapcsolatoknak, mely az egyesített fermentáló üzem Má­jus 1 és a minőségellenőrzési osztály József Attila szocialista brigádjai között alakult ki. Fel­adataik mindennapi egyezteté­sének eredményeképpen jelentős mértékben javult a kocsányo­zott dohányok minősége, ned­vességtartalma, összetétele, a tervfeladat mennyiségi túltelje­sítése mellett. Munkások továbbképzése Sorolhatnánk tovább az elért szép eredményeket a mestersé­ges szárítás területén is, mely a mennyiség jelentős növelésében, a kamrafordulók kedvező ala­kulásában és a fermentálásra előkészített hevesi export ki­nyerésében nyilvánult meg. Ezek a kapcsolatok nem csupán a termelés számokkal mérhető eredményeit segítik, hanem az együttélés sokrétű, számokkal nem kifejezhető gyakorlatát eredményezik. Ezenkívül különös gondot for­dítottunk oktatási terveink ma­radéktalan végrehajtására, így többek között a fizikai munka­­vállalóink betanított munkássá, betanított munkásaink szak­munkássá történő képzése te­rén. Szakmunkásaink korszerű­sítő, felújító képzésére is töre­kedtünk. A képesítéshez kötött munkakörök előírásainak kielé­gítése intézeti és tanfolyami úton történt, a politikai ismere­tek bővítésére is többféle lehe­tőséget teremtettünk. Az 1976. évi eredményeink fo­gyatékosságainak mérlegelése során elhatároztuk, hogy az 1977-ben főleg a „Szocialista módon tanulni és élni!” jelsza­vak szélesebb körű érvényesíté­sére, kiszélesítésére fordítunk még nagyobb figyelmet. Ebben a munkánkban hathatós segít­séget tud majd adni a vállalat művelődési bizottsága, amely folyamatosan, előre meghatároz­va koordinálja, segíti a brigá­dok ilyen irányú tevékenységét. Gondok, tervek Az 1977. évi feladatokat a bri­gádok már megvitatták, éves vállalásaikban azokat rögzítet­ték. A megtett felajánlásokat összegezve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évihez viszo­nyítva úgy a konkrétság, mint a többletvállalások terén brigád­jaink hármas jelszava még in­kább egységesebben, színvonala­sabban fog érvényesülni. El­mondhatjuk, hogy szocialista brigádjaink a növekvő követel­ményrendszer szempontjait fi­gyelembe véve tették meg 1977- es vállalásaikat, melyekben je­lentős helyet foglal el az idei esztendő jubileumi eseménye, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója. A vállalat gazdasági és tár­sadalmi szervezeteinek vezető­ségei örömmel vették azt a ne­mes célkitűzést és feladatválla­lást, amit brigádjaink munka­­vállalásaikban tettek, és segítik azok valóra váltását. TÍMÁR ISTVÁN

Next