Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1978 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1978-03-01 / 1. szám

DoHánY­FERMENTÁLÓ A NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1.— Ft 1978. MÁRCIUS HU Túl az egymilliárdon Jó éve volt 1977-ben a szabol­csi dohánytermelőknek. A gon­dos munkához kedvezett az idő­járás: a korábbi átlagokat meg­haladó terméseket takarítottak be. Rekorddal zárta az évet a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat. Túljutottak az 1 mil­­liárdon. Pontosabban: a vállalat termelési értéke 1976-ban 891 millió forint volt, most 1977 után — még nem mérleg szerinti adat — ez a mutató 1 milliárd 113 millió forint. — Milyen érzés az, ha a válla­lat egy dolgozója azt hallja, hogy eredményesen zárták az évet? — Jó, így, ilyen tömör kétbetűs vá­laszokat adott a rakodómunkás, a kocsányozógép kiszolgálója és mindazok, akiket erről megkér­deztünk. A vállalat igazgatója, Jóna Pál sem mondhatott elő­ször mást. — Jóleső érzés az eredmények­re gondolni, különösen azok után, ha azt is tudjuk: semmi­vel sem volt könnyebb felada­tunk, mint a korábbi években. A termelésfejlesztésnél alapvető célként határoztuk meg az át­laghozamok növekedését, a ren­delkezésre álló nyers dohány feldolgozásakor a mennyiség és minőség növelését. VÁLTOZÓ TECHNIKA A Nyíregyházi Dohányfermen­táló Vállalatról van szó, de a vállalat tevékenységét nem le­het a mezőgazdasági üzemektől, a termeléstől függetlenül emlí­teni. A termést adó terület 1976- hoz viszonyítva alig növekedett, de az átlagtermés a hektáron­kénti 12,9 mázsáról 15 mázsára. • Vállalatunk szoros kapcso­latot tart fenn a termelőüzemek­kel, sőt tagjai vagyunk a nyír­ségi dohánytermelési rendszer­nek és a felső-szabolcsi dohány­termelési társulásnak. A mi fel­adatunk az, hogy maximálisan segítsük elő a termelés korsze­rűsödését szaktanáccsal, techno­lógiával, technikával. A fejlődés szembetűnő, amit két dolog is mutat, a Balthes-kombájn szá­mának növekedése, valamint az új berendezésű tűsorkeretes mes­terséges szárítók gyarapodása. 1971- ben csak egy ilyen univer­zális kombájn működött Sza­­bolcs-Szatmárban, az elmúlt év­ben már 97 darab. A mesterséges szárítókból az első 18 darabot 1972- ben szerelték össze és ma már 289 van a megyében. Azt, hogy milyen évet zártak a termelőüzemek, a fermentáló jelenlegi forgalmán is le lehet mérni. Egymást követve érkez­nek a megrakott teherautók, de ugyanígy nagy számban távoz­nak a fermentált bálákkal tor­nyozott gépkocsik. NÖVEKVŐ EXPORT — Az elmúlt évi tempó való­ban folytatódik. Továbbra is szükség van a műszakteljesít­mény fokozására. Az elmúlt év­ben ebben is jó eredményt értünk el, hiszen a műszaktelje­sítmény az előző évhez képest 1,8 százalékkal növekedett. Úgy gondolom, az is a javunkra írha­tó, hogy a termékszerkezet kor­szerűsítésével magasabb felhasz­nálási értékű fermentált do­hányt adtunk tovább feldolgo­zásra, illetve exportra. A magas értékű kocsányozott dohány 5843 tonnáról 7570 tonnára nö­vekedett. Ez az exportnöveke­désre is jó hatással volt. A tel­jes exportot 16 százalékkal nö­veltük, ezen belül a tőkés export 55,6 százalékkal nőtt. A dohányfermentáló reneszán­szát éli. Szabolcs-Szatmár me­gye egyik legrégibb ipari üzeme, 1951-ben az első ötödik ötéves tervben építették 100 millió fo­rintos beruházással. Hogy a vál­lalat 27 esztendős, nem látszik meg rajta. Nem, mert a terme­lési követelményeknek megfele­lően szinte állandó jellegű, fo­lyamatos a korszerűsítés. Híre sincs már például a néhány év­vel ezelőtti előkészítésnek, mert a kocsányozást korszerű gép, s a válogatást jóval kevesebb asszony, nagyobb kényelemben végzi. A korszerű üzem, de az elmúlt évi eredmény is a válla­lat dolgozóival szemben követel­ményeket támaszt. AZONOS TERÜLETRŐL TÖBB DOHÁNY — Nemcsak az üzem korszerű technológiája, mi is állandó jel­leggel fokozzuk a tempót — m­ondja a vállalat igazgatója. 1978-ra a termelés 10 százalékos növelését tervezzük. A dohány­­termő terület ebben az évben sem növekszik, az alapanyagot a terméshozamok további javítá­sával szeretnénk biztosítani. Igaz 1977-ben viszonylag maga­sak voltak a termésátlagok, de ennek fokozásához adottak a le­hetőségek. — A vállalat feladatkörének megfelelően elsősorban a terme­lés biológiai feltételeinek javítá­sára törekszik a legmegfelelőbb fajták kiválasztásával és bizto­sításával. A feldolgozásban to­vábbra is a termelés műszaki fejlesztése, a korszerű termesz­téstechnikai eljárások szélesítése a cél. Egy harmadik és nem lé­nyegtelen feladat a termelő gaz­daságok szakembereinek képzé­se, továbbá a felvásárlás korsze­rűsítése, zavartalanságának a biztosítása. Mennyiben megalapozott egy vállalat termelési terve, azt leg­inkább az üzem vezetői, a válla­lat dolgozói tudják. Arra a kér­désre, hogy a vállalati tervet miként érzik magukénak a dol­gozók, Jóna Pál egy adatot kö­zölt. — Vállalatunk is csatlakozott a Láng gyári dolgozók felhívá­sához, szocialista brigádjaink már megtették munkavállalásai­kat. Az összesítés végeredmé­nye: a tervezett 10 százalékkal szemben 15 százalék termelés­fejlesztést vállaltak. Szocialista brigádjaink tudják, ha nem is lesz könnyű, de teljesíthető az export további 100 tonnás növe­lése, a kocsányozott korszerű gyártmány további 3 százalékos növelése és a termelékenységi mutató javítása. A nyíregyházi dohányfermen­táló az évek múlásával — költői túlzással azt is mondhatnánk — férfikorba lépett, amit jelez az 1 milliárdon felüli terv. Ilyen szintről már nehéz nagy léptek­kel előbbre jutni, de ahogy azt az 1978. évi tervszámok mutat­ják, a fermentáló dolgozói nem szeretnek topogni. (Megjelent a Kelet-Magyaror­­szág c. napilapban) Győri Imrét és kíséretét a do­hányfermentálóban Varga Gyu­la, a városi pártbizottság első titkára, Jóna Pál igazgató, Szarvas István párttitkár, Tímár István SZB-titkár és Mészáros Ágnes KISZ-titkár fogadták. A rövid tájékoztató azzal kezdő­dött, hogy a gyár felszabadulás utáni szabolcsi iparosítás első szülötte. 1951-ben kezdett ter­melni. Az ezernégyszáz ember­rel dolgozó vállalat termelési ér­téke az elmúlt évben elérte az egymilliárd-százmillió forintot és ezzel már elérte az 1980-as előirányzatát. Ez annak köszön­hető, hogy az elmúlt két eszten­dő során nagymértékben fel­gyorsult a műszaki fejlesztés és jelentősen sikerült növelni Sza­bolcs megyében a dohányterme­lés hozamait. A vállalat kombáj­nokkal és szárítóberendezéssel segíti a megyében alakult do­hánytermelési rendszert és tár­sulást. Ez ílő soron nőtt az ex­port, de ma is nagy lehetőségek vannak a fermentált dohány tő­kés piaci elhelyezésére, ha a szigorúbb minőségi előírásokat teljesíteni tudják. A gyár — mint elhangzott — az elmúlt két évben kevesebb munkaerővel, kapacitásnövelő beruházás nélkül 42 százalékkal növelte a termelést. Olyan tech­nológiát sikerült kialakítani, amely a fermentálás világszín­vonalát jelenti. Az eredmények­ben sokat segített a munkaver­seny. Negyvenhét szocialista brigád ötszázhúsz dolgozójának munkája nagyban hozzájárult a termelés és a termelékenység ugrásszerű javulásához. A Központi Bizottság titkára behatóan érdeklődött a dolgo­zók jövedelméről, a törzsgárdá­ról, a pártszervezet életéről. Ez­zel kapcsolatban hangzott el, hogy a kommunisták élenjárnak a munkában, a képzésben és to­vábbképzésben. Győri Imre ezt követően megismerkedett a gyár dolgozóinak életével. Fel­kereste a laboratóriumokat, megtekintette a hagyományos fermentálási eljárást. Itt Nagy Istvánnéval, a vállalat régi munkásnőjével váltott szót. Ez­után a korszerű technológia fá­zisaival ismerkedett. A gépsor dolgozói kérésére a Központi Bizottság titkára a következő­ket írta be a Május 1. Szocia­lista Brigád, a vállalat kiváló brigádja naplójába: „A Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalat Május 1. Szo­cialista Brigádja jó munkájá­val, magas szakmai, technikai felkészültségével méltán tett szert országos, sőt nemzet­közi hírnévre. Eddigi nagyszerű munkájukhoz gratulálok. A bri­gádnak további sikereket kívá­nok, a brigádtagoknak pedig jó egészséget és sok boldogságot egyéni, családi életükben.” A gyárlátogatást követően Győri Imrét a jól felszerelt — belgyógyászati, nőgyógyászati, fogászati — szakrendelőbe ka­lauzolták, ahol elmondták, hogy hamarosan szemészeti szakren­delés is lesz. A látogatás befe­jeztével a Központi Bizottság titkára elmondta: sok érdekes tapasztalatot szerzett a gyár­ban. Hangsúlyozta, hogy a do­hány Szabolcs megyében az ég­hajlati és talaj adottságok mel­lett jól fizet. Ez arra kötelez, hogy kihasználjuk a kínálkozó kedvező lehetőségeket, hogy többet aknázzunk ki a megye és a népgazdaság javára. Jóna Pál ezt követően a szabolcsi do­hánytermelés és -feldolgozás folyamatát tartalmazó képes al­bumot nyújtott át a vendégnek, aki további jó munkát kívánt az üzem minden dolgozójának. Győri Imre vállalatunknál kedves vendége volt február első napjaiban a Nyíregyházi Do­hányfermentáló Vállalatnak. Győri Imre elvtárs, a párt Központi Bizottságának titkára kétnapos szabolcs-szatmári látogatása során megismerkedett a nyíregyházi nagyvállalat és a fermentáló munká­jával. Vállalatunkhoz elkísérték a vendéget a megye vezetői is: dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János me­gyei tanácselnök, Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. Üzemlátogatáson a megye vezetőivel Érkezés után a gyárudvaron A tárgyalóasztalnál Győri Imre elbeszélgetett a dolgozókkal

Next