Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1980 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1980-02-01 / 1. szám
Valóra váltott gazdaságpolitika (Folytatás az 1. oldalról) nagymértékben járult hozzá az elmúlt öt év alatt gyarapodó, szépen fejlődő és tartalmában gazdagodó vállalati munkaversenymozgalom és ennek meghatározó része, a szocialista brigádmozgalom — emelte ki a pártvezetőség beszámolója. Jelenleg 50 szocialista brigád működik a vállalatnál, csaknem hatszáz szocialista brigádtag tette magáévá a mozgalom nemes, tartalmában példamutató jelszót: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. A pártvezetőség értékeléséből kitűnt: az öt esztendő gazdaságpolitikai céljainak megvalósításában meghatározó jellegű volt a párttagok cselekvő, aktív kezdeményezése és fegyelmezett példamutatása a végrehajtásban. A gazdaságpolitikai kérdések elemzése után az ideológiai és művelődési feladatokkal foglalkozott a pártvezetőség beszámolója. Egyebek között elhangzott: az elmúlt öt évben a pártoktatás keretében évenként 65—70-en ismerkedtek a nemzetközi politikai élet, a pártélet és a pártirányítás, a világnézet és etika, a kulturális élet kérdéseivel. Fontos szerepet töltött be a politikai vitakör azzal, hogy időszerű témákat tárgyalt, választ adott a nemzetközi élet és gazdálkodás kérdéseire. Többen eredményesen fejezték be a magasabb politikai végzettséget adó tanulmányaikat, s jó néhányan jelenleg is tanulnak a marxizmus—leninizmus esti egyetemen és a továbbképző tanfolyamokon. Eredményesebb a KISZ és a szakszervezet keretében folyó politikai oktatás is. A pártvezetőség beszámolója a továbbiakban részletesen foglalkozott a pártélet belső kérdéseivel, a szervezeti élettel, a pártvezetőség és az alapszervezetek munkájával. Elhangzott: élénkíteni szükséges a pártcsoportok tevékenységét és törekedni kell a pártmegbízatások arányosabb elosztására, mivel most egyesek aránytalanul sokat vállalnak, mások az indokoltnál kevesebbet tevékenykednek. Részletesen szólt a pártvezetőség beszámolója a tömegszervezetekről. A szakszervezetről szólva hangsúlyozta, hogy az utóbbi két esztendőben az SZB és a műhelybizottságok munkája színvonalasabbá vált, az üzemi demokrácia fejlesztésében jó eredmények születtek, jórészt a szakszervezet közreműködésével. A KISZ-re a magasabb követelmények, a javuló munka a jellemző. Az alapszervezetek eredményesebb munkájában számottevő szerepe van a KISZ- bizottságnak, amely megfelelően irányítja az alapszervezeteket, megalapozott, jó akcióprogramot készít, s az azokban foglaltakat rendszeresen megvalósítják. A korábbinál lényegesen nagyobb szerepet játszik a vállalati MHSZ-szervezet az ifjúság honvédelemre, hazaszeretetre nevelésében és javult a tartalékosokkal való foglalkozás is. A pártvezetőség beszámolója végül foglalkozott a párt kongresszusi irányelveiről folytatott vitában elhangzottakkal, majd hozzászólásokra került sor. Tímár István főként a szakszervezetet érintő kérdésekről szólt, s részletesen beszélt a munkaverseny-mozgalom jó eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezet sajátos lehetőségeit felhasználva továbbra is többet kívánnak tenni a vállalat növekvő gazdasági feladatainak teljesítéséért is. Majdrics István a beszámoló KISZ- szel foglalkozó részéhez szólt hozzá, és elismerően szólt a Lékai János alapszervezet tevékenységéről, a KISZ KB Dicsérő Oklevelének elnyeréséről, az azt megelőző és azóta is ott folyó tartalmas munkáról, amelyben értékes része van Kecskeméti Jánosnak, a KISZ-alapszervezet titkárának, s az aktív tagságnak. Gilányi József arról beszélt, hogy még sok a tennivaló a vállalatnál kiteljesedésre váró DH- munkarendszerrel kapcsolatban, amelytől viszont a vállalat eredményesebb, hatékonyabb munkáját várják. Matiz Béla visszatért az egy évvel korábbi beszámoló taggyűlésen elhangzottakra és jóleső érzéssel állapította meg, hogy az akkori értékelés alapján lényeges javulás következett be a fermentálóüzem és karbantartórészleg kapcsolatában. Felhívta a figyelmet az újítási munka fontosságára is. Jóna Pál a gazdasági vezetés nevében köszönetet mondott a vállalat kommunistáinak, hogy a vezetőség beszámolójában elhangzott eredményekért átlagon felüli tevékenységet fejtettek ki. Hangsúlyozta: most a fő feladat, hogy az eddigi jó eredményeket megtartsa a vállalat kollektívája. Ehhez fegyelmezettebb, szervezettebb, jobb munkára van szükség. De nagyon lényeges a különböző szintű vezetők felelősségének hangsúlyozása is. Elmondta: a továbbiakban is nagyon fontos a hibák, veszteségek okainak feltárása, azok megszüntetése; mindez a további fejlődés kulcskérdése, s ebben a kommunistáknak fontos feladatai vannak. Brezina István a karbantartáshoz szükséges tartalékalkatrészek időbeni biztosítására hívta fel a figyelmet, mivel az idén a megnövekedett munka miatt lényegesen lerövidül a karbantartásra szánt idő. Kordán Mihály (a városi pártbizottság munkatársa) főként a kongresszusi irányelvek vitájával foglalkozott, s igen értékesnek tartotta, hogy a párttagság nagy része véleményt mondott, javaslatokat tett az irányelvekkel kapcsolatban. A vita után a taggyűlés meghatározta a következő időszak legfontosabb feladatait. Ezek között többek között az szerepel, hogy tovább kell növelni a hevesi dohányfajta termőterületét és átlagtermését és export részarányát. Többet kell tenni a gyártóágazat alapanyagigényének teljesítéséért, meg kell teremteni az összhangot a termesztés és a fogyasztói igények között. Tovább szükséges keresni a munka hatékonyságának növelési lehetőségeit. A feladatok között jelölték meg a kádermunka javítását, folytatni szükséges az elmúlt három esztendőre már jellemző pártépítési tevékenységet és a KISZ-szervezetek ilyen irányú munkáját. A taggyűlés határozatában megfogalmazták az agitáció javításának szükségességét, a politikai vitakörök alapszervezeti szintű megszervezésének feladatát. Javítani szükséges a szakszervezetben folyó politikai oktatás hatékonyságát és fel kell készülni a KISZ-szervezetek és a szakszervezeti szervek újjáválasztására. Polgári védelem Színvonalas, fegyelmezett foglalkozások A polgári védelmi felkészítés ötéves tervciklusának igen jelentős éve volt vállalatunknál 1979. A szakalakulatok és az üzemi dolgozók kiképzésével, továbbképzésével párhuzamosan került megvalósításra a védelem erősítése, az anyagi-technikai felszerelés biztosítása. Polgári védelmi terveink folyamatos karbantartása révén javítottuk a védelem megszervezésének különböző területeit: a figyelőszolgálatot, a hírközlést, a riasztást, az ellátást, a mentésmentesítést és a helyreállítást, valamint más területeket. Az elmúlt évi kiképzéseknél nagy gondot fordítottunk a szakszolgálati alakulataink, az önvédelmi alegységeink és az üzemi dolgozóink felkészítésére. Az egyes foglalkozásokon a központilag előírt tárgykörök, így az 1949. évi négy genfi egyezmény polgári védelmi jelentősége és a neutronbomba hatásainak ismertetése mellett, kiemelten kezeltük az üzemi dolgozók differenciált felkészítését, az üzemeink védelmének megszervezését, annak, minden dolgozó által való megismerését. A közvetlen munkahelyi vezetők révén az üzem speciális adottságainak, technológiájának ismeretében a munka- és balesetvédelmi, tűz- és vagyonvédelmi feladatok — adott esetben való — ellátása céljából. A kiképzések elméleti részét szakfilmek vetítésével igyekeztünk színvonalasabbá tenni. Polgári védelmi szervezetünk három funkcionális területének megfelelően igen komoly felkészítésen, begyakorláson vettünk részt az egyes állományokkal. A szakszolgálati egységek közül a RBV szakszolgálati komplexmentésmentesítő alegységeink fegyelmezetten hajtották végre a három tárgykörben, előírt feladataikat, a központilag kiképzett alegységparancsnokok és helyetteseik irányításával. Egy másik szakszolgálatunk számára előírt tananyag — öt tárgykörbe sorolt műszeres mérések — gyakorlását a városi parancsnokság központi oktatótermeiben, meghívott előadó közreműködésével hajtottuk végre. A tűzvédelmi rajunk beosztott ,állományának kiképzését a városi parancsnokság szervezte. Önvédelmi alegységeinknek elsőrendű feladata az üzem, a technika, a technológia és főként a dolgozók védelme. Minden alegység kiképzésénél ebből indultunk ki, ebből a megoldásból igazítottuk el az alegységek beosztott állományát, ezek tudatában hajtották végre szakfeladataikat. A munkaviszonyban álló üzemi dolgozóink felkészítése igen fontos, mivel a szakszolgálatok feltöltése e dolgozók soraiból történik, így már egy általánosan tájékozott személy kerülhet stzarkalakulatok személyi állományába. A kiképzési tapasztalatok közül a legfontosabb, hogy polgári védelmi szervezetünk mindhárom területére — szakszolgálat, önvédelem, üzemi dolgozók — az volt a jellemző, hogy 1979- ben sokkal nagyobb figyelmet tanúsítottak az egyes szakkérdések iránt, s így sok színvonalas, fegyelmezett foglalkozást tartottunk. FEKETE TIBOR Elkészült az éves terv Több jó minőségű dohány kell • Növekvő export — Munka- és üzemszervezés AZ 1980. JANUÁR 1-ÉN ÉLETBE LÉPETT GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓ RENDSZER a termelés hatékonyságának erőteljesebb növelését követeli meg. A szigorítás elsősorban abban jelentkezik, hogy a vállalatok csak nagyobb eredmény elérése esetén részesülhetnek különböző pénzalapokból. Annak érdekében, hogy az új gazdasági szabályozók a dohányipari vállalatokat is közvetlenebbül ösztönözzék az eredmény növelésére az iparon belül is új belső érdekeltségi rendszer került bevezetésre. Ennek lényege, hogy a jövőben a tröszti szinten képződött részesedési és fejlesztési alapokból a vállalatok csak elért nyereségük arányában részesülhetnek. A fentiek ismeretében határoztuk meg évesi tervünk fő célkitűzéseit. Ezek közül legfontosabbak: az ipar igényeinek megfelelő mennyiségű és összetételű fermentált dohány biztosítása; az exportárualap bővítése, iparunk export—import egyenlegének javítása érdekében az exportkihhozatalok további javítása; a munka- és üzemszervezési intézkedések révén az élőmunka hatékonyságának növelése, a termelés költségeinek csökkentése; dolgozóink élet- és munkakörülményeinek a lehetőségekkel összhangban történő javítása. 10 500 HEKTÁR DOHÁNYTERMŐ TERÜLET LESZERZŐDTETÉSÉT irányoztuk elő mindezek megvalósítása érdekében 1980. évre. E területről több év termésátlaga alapján 14 000 tonna nyersdohány begyűjtését szervezzük. Jelentős a változás dohányfajta-összetételben. Mind mennyiségében, mind pedig arányaiban növeljük a hevesi dohányfajta területét, mintegy hasonló mértékben csökkentve ugyanakkor a nagy termőképességű, de gyártási célra kevésbé kedvező tulajdonságú kállói dohányfajta területét. A tervezett 5400 tonna hevesi dohányból az ipari szárítás mindössze 550 tonna. Ez egyben azt is jelenti, hogy a termelő gazdaságoknál a rendelkezésre álló mesterséges szárítókapacitást elsősorban a hevesi dohányok szárítására kell felhasználni és az ugyancsak mesterséges szárítást igénylő VP—9 dohányfajta termesztését csak olyan körzetben szabad fenntartani, ahol a hevesi dohánytermelés szakmai, vagy más gazdasági szempontok miatt nem folytatható. Termeltetési tevékenységünk egyik legfontosabb feladata a hevesi dohányok terméshozamának növelése, a minőség javítása, ugyanis mind a külső piac, mind pedig a hazai gyártás nagyobb mértékben igényli a jó minőségű hevesi dohányokat. Tőkés export alapanyag-szükségletünk biztosítása érdekében el kell érnünk, hogy az ipari mesterséges szárításnál az „AV” tőkés exportválaszték részaránya meghaladja a 20 százalékot, a termelői mesterséges szárításnál pedig az elmúlt évhez viszonyítva legalább 5 százalékkal növekedjék és közelítse a 18 százalékot. E cél megvalósítását segíti, hogy újabb fajtatípusok kerülnek köztermesztésbe, de emellett természetesen tovább kell javítani a szaktanácsadás színvonalát is. FERMENTÁLT DOHÁNYTERMELÉSÜNK a tervben 13 084 tonnában került meghatározásra, az elmúlt évi 12 790 tonnával szemben. A termelésnövekedés az év első felében jelentkezik és kapcsolatban van a gazdasági év magasabb terméshozamával. Jelentős a változás a kiképzési módok tekintetében. Megszűnik a természetes úton fermentált kiképzés és — az exporttermelés kivételével — az egész anyag kocsányozottan kerül feldolgozásra. Debreceniben fermentált dohánytermelést csak az év második felére tervezünk éspedig 1450 tonna export tekintetében. A kiképzési módok változtatásával a hazai gyártás igényeinek kívánunk a lehető legnagyobb mértékben eleget tenni. A nagyobb mértékű kocsányozott kiképzés azt jelenti, hogy Nyíregyházán az év első felében április hó végéig tart a kétműszakos üzemelés, és ugyancsak két műszakkal üzemel a fermentáló augusztus közepétől az év végéig. Nyíregyházán tehát lerövidül a holtidény, ugyanakkor Debrecenben, hosszabb lesz. Ez utóbbi különböző szervezési intézkedéseket tesz szükségessé. Az év első felére tervezett fermentált dohánytermelés teljesítésének egyik alapvető feltétele a 31,5 tonnás műszakonkénti fermentált dohánytermelés biztosítása. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi műszakteljesítményt növelni kell. Ennek feltételeit mind műszakilag, mind pedig technológiailag biztosítani kell. BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉSI TERVFELADATUNK mennyiségben azonos az elmúlt évivel, értékben viszont közel 10 százalékkal növekszik, mivel a gyártóágazat magasabb osztályösszetételű dohányt igényel. Exportértékesítési feladatunk a bázis 739 tonnával szemben 1330 tonnában került meghatározásra, vagyis exportértékesítésünk 80 százalékkal kell, hogy meghaladja az elmúlt évi szintet. Ezen belül a tőkés exportértékesítés 90 százalékkal növekszik. Ahhoz, hogy exportértékesítési előirányzatunkat maradéktalanul teljesíthessük a társegységeknek (DDT-nek) biztosítani kell 375 tonna export fermentálásra előkészített alapanyagot. Folyó évben ugyanis ismételten a Debreceni Gépi fermentáló Üzem lett kijelölve az ipar összes exportanyagának fermentálására. MUNKAÜGYI TERVÜNK igen feszített feladatot tartalmaz, ugyanis a termelés felfutását létszámcssökkenés mellett kívánjuk megvalósítani. A szervezési intézkedések egész sorát tervezzük megvalósítani annak érdekében, hogy éves szinten 36 fős létszámmegtakarítást érjünk el. A feladat súlyát akkor tudjuk értékelni igazán, ha figyelembe vesszük, hogy az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában a termelés állandó növekedése mellett a vállalat létszáma évenként átlagosan 57 fővel csökkent, a termelékenység pedig ugyancsak évi átlagban 11 százalékkal emelkedett. A termelés felfutását az V. ötéves terv minden évében létszámcsökkenés mellett valósítottuk meg. A létszámcsökkenés által elért bértömeg-megtakarítást teljes egészében dolgozóink bérfejlesztésére kívánjuk felhasználni, biztosítva e forrásból 3 százalékos bérszínvonal-növelést. A tervkészítés időszaka alatt nagyon sok volt a bizonytalansági tényező és a nyitott kérdés, így többek között még jelenleg sem ismert néhány, a bérfejlesztésre vonatkozó rendelkezés, problémaként jelentkezett ugyancsak — a szabvány módosítása miatt — a készletek átértékelésének módja is. Mindezek nem tették lehetővé, hogy a korábbi évekhez hasonló megalapozottsággal készítsük el éves tervünk valamennyi fejezetét, így szükségessé válik a későbbiek során — a rendeletek megjelenése, illetve a problémák tisztázása után — a terv egyes fejezeteinek pontosabbá tétele, esetleg módosítása. A mennyiségi mutatók azonban nem változnak — a feladatok nagyok. MAKÁR PIROSKA