Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1981 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1981-02-01 / 1. szám
v\& \ DOHAIMV FERMENTÁLÓ A NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1981. FEBRUÁR HU Termelési, szociálpolitikai céljaink Az ötéves terv kezdetén írta: Jéna Pál, vállalati igazgató Dolgozóink széles körű bevonásával vitattuk meg és dolgoztuk ki vállalatunk VI. ötéves tervkoncepcióit. A tervezés ezen szakaszában tapasztaltuk a vállalati önállóságból eredő fokozott felelősségérzetet: a vállalat gazdasági, társadalmi fejlődése, dolgozóink élet- és munkakörülményeinek jövőbeli alakulása, a korábbinál is nagyobb mértékben múlik kollektívánkon. A kritikai észrevételek, a vélemények és javaslatok nagy száma egyértelműen erre utalt. A tervkoncepció legfontosabb kérdését a termékszerkezet jövőbeli kialakítása képezte. A fermentált dohánytermelés mennyiségének, gyártmányösszetételének meghatározásánál számos körülményre figyelemmel kellett lennünk. A VI. ötéves terv végére követelmény a két fermentáló vállalattal szemben, hogy a tőkés importból beszerzett dohány megvételéhez szükséges devizát fermentált dohány tőkés exportjával szerezhesse meg a népgazdaság. Ez az V. ötéves tervben elért export háromszorosára történő növelése útján biztosítható. A hazai fogyasztók számára is fontos a jobb minőség. Ez is fokozott kívánalmakat támaszt a fermentált dohánytermelés minőségi összetételével szemben. Az 1980. évi rendkívül kedvezőtlen dohánytermés következtében a fermentált dohánykészlet mennyisége és belső minőségi összetétele jelentős mértékben csökkent. Ennek a gyártó ágazatnál jelentkező hátrányos hatása csak a fermentált dohánytermelés mennyiségének növelésével ellensúlyozható. Fokozott mennyiségi és minőségi követelményekkel kell tehát számolnunk, melynek feltételrendszerét tervkoncepciónkban sokoldalúan törekedtünk megalapozni. A feltételrendszer legkritikusabb pontja: a dohánytermelés oldaláról megteremteni a szükséges összhangot a vállalati célokkal. A VI. ötéves tervidőszak végére a vállalat nyersdohány igénye eléri a 17 ezer tonnát. Ennek legalább felét Virgínia, s Virgínia jellegű dohányfajtáknak kell képezniük, mivel ezek kerültek az export és hazai fogyasztói igények előterébe. A dohánytermő terület érdemleges nagyságrendű emelésével nem számolhatunk, különösen nem a számunkra fontos Virgínia és Virgínia jellegű dohányfajtáknál. Ezt ugyanis behatárolja a rendelkezésre álló mesterséges szárítási kapacitás, továbbá a partnergazdaságok szárítóberuházási lehetőségei. A hangsúly tehát a terméshozamok növelésére irányul. A VI. ötéves tervidőszak végére hektáronként 16 mázsás termésátlag elérését tervezzük partnergazdaságaink átlagában. A 16 mázsás termésátlagot több szempontból is megalapozottnak tekintjük. A dohánytermelő gazdaságokban a termelés jelenlegi anyagi, műszaki, személyi feltételei mellett is számos tartalék áll rendelkezésre a hozam növelésére. Napjaink gazdálkodási körülményei mellett joggal számolhatunk ezek mobilizálásával. Integrátori tevékenységünk kiemelt feladatának tartjuk a hozamok, különösen a Virgínia fajták hozamának növelését. Erre kívánjuk koncentrálni a kutatási tevékenységet, — erre irányul a vállalat fajtapolitikája, melynek meggyőző bizonyítékát nyújtottuk az 1981. évi szerződéskötések során — partnereink nagyfokú megelégedésére. A dohánytermelési rendszer és a vállalat közötti együttműködés hatékonyabb alapokra helyezésével is ezt a célt kívánjuk elősegíteni. Anyagi lehetőségeinkhez mérten jelentős arányban részt kívánunk vállalni a Virgínia dohánytermelés műszaki fejlesztésében is. Mindezek mellett tisztán kell látnunk, hogy a dohánytermelés anyagi, műszaki fejlesztésének stagnálása, vagy lassú üteme bizonytalan alapra helyezheti elképzeléseinket, s méginkább a dohánytermelés jövőjét. A dohánytermelés műszaki fejlesztésénél partnereink részéről utóbbi években tapasztalható megtorpanásból való kimozdulás egyik igen fontos feltételét abban látom, hogy a terméshozamok, s ezen belül a termelés jövedelmezősége már a tervidőszak első éveiben is kedvezően alakuljon. A hazai és export igények kielégítése feldolgozási oldalról is szükségessé teszi a feltételek biztosítását. A fermentált dohánytermelés mennyiségi növelése, s ezen belül a kocsányozottan fermentált dohányok általánossá válása —a belföldi ellátásnál és várhatóan az exportnál is —, előtérbe állítja a kocsányozott fermentálási kapacitás bővítését. Azt kell elérni, hogy a tervezett dohánytermelés feldolgozását a fermentálási idény észszerű, 7—8 hónapos időtartama alatt zavartalanul elvégezhessük. A feldolgozási kapacitás bővítése fontos, előfeltétele az ötnapos munkahétre történő átállásnak is. Nálunk ez hatványozott mértékben jelentkezik, mert a felvásárlás-feldolgozás összhangja érdekében mind ez ideig éltünk hat szabad szombat szezonidőről holtidénybe történő átütemezésével. Következésképp a rekonstrukciót már ez évben megindítjuk, s jövő év első félévében be kell fejeznünk. Korlátozott beruházási eszközeink leghatékonyabb felhasználása szempontjából a számbavehető változatok közül tervkoncepciónkban a legelőnyösebb lehetőséget, a nyíregyházi kocsányozott fermentáló vonal rekonstrukcióját vettük figyelembe. A rekonstrukció a technológiai vonal egyes szűk keresztmetszeteinek megszüntetésével az egész vonal átbocsátóképességének 25—30 százalékos növelését eredményezi. E beruházás hatékonysága összehasonlíthatatlanul (Folytatás a 2. oldalon) Újítással érték el, hogy a bálákat csak három oldalon kell levarrni. Ezt a munkát (képünkön) Miklós Lászlóné és Hankoszki Jenőné végzi. (Jávor László felvétele) KISZ-kongresszusra készülünk Értékelés, tervezés KISZ-bizottságunk elkészítette kongresszusi intézkedési tervét, mely programként és irányvonalul szolgál az alapszervezetek munkájához. A legfontosabb előkészítés mégis a január 10-én a KISZ-aktivisták részére tartott éves felkészülés volt. A felkészülésen vállalatunk igazgatója ismertette az 1981. évi vállalati tervet, de nem csupán a papírra lerögzített formában, hanem az elkészítés során jelentkezett közgazdasági szabályozók megismertetésével. Valamennyi aktivista örömmel vette az ismertető ilyen formáját, hisz beláthatott a szürke számadatok mögé is. Javasolták is a jövőben hasonló ismertetők, előadások tartását. Ezt követően a pártvezetőség titkára ismertette a KISZ pártirányításának legfontosabb időszerű kérdéseit, a KISZ-nek, mint a párt ifjúsági szervezetének legfontosabb feladatait. Az előadások sorát a KISZ- bizottság megbízott titkára zárta. Ismertette a KISZ-aktivisták, propagandisták legfontosabb feladatait a kongresszusi felkészülés során a kongresszusi levél vitájában, majd ismertette a kongresszusi intézkedési tervet. Az előadások után szekcióülésekre került sor, ahol a KISZ- bizottsági és -alapszervezeti reszortfelelősök közösen állították össze a KISZ-bizottság akcióprogramját. KISZ-bizottságunk azért ezt a módszert választotta immár második éve, mert így tud igazán érvényesülni az alapszervezeti szintű munka, hiszen az alapszervezetek vezetősége ismerve tagjainak igényét, hozzáállását, közreműködik a bizottság akcióprogramjának elkészítésében. A KISZ-alapszervezetek az 1980/81-es akcióév zárását, értékelését januárban végzik »cz alábbiak szerint: január 23-án Martos Flóra KISZ-alapszervezet, 28-án Lékai János KISZ- alapszervezet, 29-én Sallai Imre KISZ-alapszervezet. A taggyűléseket két vezetőségi ülésnek kell megelőzni. Most amikor a KISZ- szervezeteink munkájukat értékelik, nemcsak egy év munkájáról adnak számot, hanem a IX. kongresszus óta eltelt időszak eredményeiről is. Az értékelő taggyűlésen döntenek a KISZ-tagok tagsági viszonyának meghosszabbításáról. Megválasztják vezetőségeiket és a vállalati küldöttgyűlés résztvevőit. KISZ-bizottságunk értékeli és minősíti az alapszervezetek eddig végzett munkáját. Ezen minősítéseket a taggyűléseken ismertetjük. A KISZ- munka hatékonysága szükségessé tette, hogy KISZ-bizottságunk vegye fontolóra a Sallai Imre alapszervezet kettéosztásának lehetőségét, hiszen az alapszervezet taglétszáma 60 fő fölé emelkedett, s további tagépítésre van kilátás. Egyeztetve a nyíregyházi fermentáló üzem gazdasági és pártalapszervezeti vezetőségével 1981. januárjától az üzemben két alapszervezet kezdi meg munkáját, egymást segítve. Az értékelő taggyűléseket két vezetőségi ülés követi, mely előkészíti a nyitó taggyűléseket. A tervező, vagyis nyitó taggyűlésen kerül sor az alapszervezetek akcióprogramjának elfogadására, az egyéni feladatvállalásra. A KISZ-bizottság akcióprogramját lebontva a területi adottságok figyelembevételével határozzák meg alapszervezeteink az elkövetkezendő akcióév munkáját. Kiemelt feladat a kongresszusi levél vitája, mely a tervező taggyűlés egyik napirendjeként szerepel. Az alapszervezetek tervező taggyűlései az alábbi időpontokban lesznek. Lékai János alapszervezet: február 19; Martos Flóra alapszervezet: február 20; IV. alapszervezet: február 23; Sallai Imre alapszervezet február 24; KISZ-bizottságunk az alapszervezeti munka elősegítése érdekében instruktorokat bízott meg. A Martos Flóra alapszervezetnél Mlinárcsik Istvánt; a Lékai János alapszervezetnél Szabó Miklóst; a Sallai Imre alapszervezetnél Leskovics Ilonát; a IV. sz. alapszervezetnél Bárány Istvánt. Feladatuk a választások és a kongresszusi levél vitájának segítése. KISZ-bizottságunk rendszeresen figyelemmel kíséri az alapszervezeti munkát és testületi üléseken értékeli, összegzi a kongresszusi levél vitaanyagát, s előkészíti a küldöttgyűlésre. A KISZ-bizottság küldöttgyűlésére március 11-én 16.30-kor kerül sor, ahol három napirendi pont szerepel. A KISZ-bizottság beszámol az elmúlt küldöttgyűlés óta végzett munkáról, kibővítve a beszámolót a IX. kongresszus óta elért eredményekkel, s jelentkező újabb adatokkal. A beszámoló egyben előremutató is kell hogy legyen a VI. ötéves terv legfontosabb feladataira. Az alsóbb szintű viták alapján a küldöttek megvitatják a kongresszusi levélben foglalt politikai, gazdasági és társadalmi kérdéseket. A kongresszusi levél vitája után kerül sor a KISZ-bizottság és a városi küldöttgyűlés küldöttének megválasztására. Az elkövetkezendő kettő és fél hónap jól szervezett, lelkiismeretes munkát kíván valamennyi KISZ-tagtól, aktivistától. Jól fel kell készülni mindenkinek a kongresszusi levél vitájához, hisz a viták kapcsán készül el a X. kongresszus határozattervezete, s valamennyi KISZ-tag számára lényeges, hogy kongresszusa mit határoz meg számára a következő öt évre. Kecskeméti János