Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1981 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1981-02-01 / 1. szám

v\& \ DOHAIMV FERMENTÁLÓ A NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1981. FEBRUÁR HU Termelési, szociálpolitikai céljaink Az ötéves terv kezdetén írta: Jéna Pál, vállalati igazgató Dolgozóink széles körű bevonásával vitattuk meg és dolgoztuk ki vállalatunk VI. ötéves tervkoncepcióit. A tervezés ezen szakaszá­ban tapasztaltuk a vállalati önállóságból eredő fokozott felelősség­­érzetet: a vállalat gazdasági, társadalmi fejlődése, dolgozóink élet- és munkakörülményeinek jövőbeli alakulása, a korábbinál is na­gyobb mértékben múlik kollektívánkon. A kritikai észrevételek, a vélemények és javaslatok nagy száma egyértelműen erre utalt. A tervkoncepció legfontosabb kérdését a termékszerkezet jövő­beli kialakítása képezte. A fermentált dohánytermelés mennyiségének, gyártmányössze­tételének meghatározásánál szá­mos körülményre figyelemmel kellett lennünk. A VI. ötéves terv végére köve­telmény a két fermentáló válla­lattal szemben, hogy a tőkés im­portból beszerzett dohány meg­vételéhez szükséges devizát fer­mentált dohány tőkés exportjá­val szerezhesse meg a népgazda­ság. Ez az V. ötéves tervben elért export háromszorosára történő növelése útján biztosítható. A hazai fogyasztók számára is fontos a jobb minőség. Ez is fokozott kívánalmakat támaszt a fermentált dohánytermelés mi­nőségi összetételével szemben. Az 1980. évi rendkívül ked­vezőtlen dohánytermés következ­tében a fermentált dohánykész­let mennyisége és belső minősé­gi összetétele jelentős mérték­ben csökkent. Ennek a gyártó ágazatnál jelentkező hátrányos hatása csak a fermentált do­hány­termelés mennyiségének növelésével ellensúlyozható. Fokozott mennyiségi és minő­ségi követelményekkel kell te­hát számolnunk, melynek felté­telrendszerét tervkoncepciónk­ban sokoldalúan törekedtünk megalapozni. A feltételrendszer legkritiku­sabb pontja: a dohánytermelés oldaláról megteremteni a szük­séges összhangot a vállalati cé­lokkal. A VI. ötéves tervidőszak végé­re a vállalat nyersdohány igé­nye eléri a 17 ezer tonnát. Ennek legalább felét Virgínia, s Virgí­nia jellegű dohányfajtáknak kell képezniük, mivel ezek kerültek az export és hazai fogyasztói igények előterébe. A dohányter­mő terület érdemleges nagyság­­rendű emelésével nem számol­hatunk, különösen nem a szá­munkra fontos Virgínia és Virgí­nia jellegű dohányfajtáknál. Ezt ugyanis behatárolja a rendelke­zésre álló mesterséges szárítási kapacitás, továbbá a partnergaz­daságok szárítóberuházási lehe­tőségei. A hangsúly tehát a termésho­zamok növelésére irányul. A VI. ötéves tervidőszak végére hek­táronként 16 mázsás termésát­lag elérését tervezzük partner­gazdaságaink átlagában. A 16 mázsás termésátlagot több szempontból is megalapo­zottnak tekintjük. A dohányter­melő gazdaságokban a termelés jelenlegi anyagi, műszaki, sze­mélyi feltételei mellett is szá­mos tartalék áll rendelkezésre a hozam növelésére. Napjaink gazdálkodási körülményei mel­lett joggal számolhatunk ezek mobilizálásával. Integrátori tevékenységünk kiemelt feladatának tartjuk a hozamok, különösen a Virgínia fajták hozamának növelését. Er­re kívánjuk koncentrálni a ku­tatási tevékenységet, — erre irá­nyul a vállalat fajtapolitikája, melynek meggyőző bizonyítékát nyújtottuk az 1981. évi szerző­déskötések során — partnereink nagyfokú megelégedésére. A do­hánytermelési rendszer és a vál­lalat közötti együttműködés ha­tékonyabb alapokra helyezésével is ezt a célt kívánjuk elősegí­teni. Anyagi lehetőségeinkhez mérten jelentős arányban részt kívánunk vállalni a Virgínia do­hánytermelés műszaki fejleszté­sében is. Mindezek mellett tisztán kell látnunk, hogy a dohánytermelés anyagi, műszaki fejlesztésének stagnálása, vagy lassú üteme bizonytalan alapra helyezheti el­képzeléseinket, s méginkább a dohánytermelés jövőjét. A do­hánytermelés műszaki fejleszté­sénél partnereink részéről utób­bi években tapasztalható meg­torpanásból való kimozdulás egyik igen fontos feltételét ab­ban látom, hogy a terméshoza­mok, s ezen belül a termelés jö­vedelmezősége már a tervidő­szak első éveiben is kedvezően alakuljon. A hazai és export igények ki­elégítése feldolgozási oldalról is szükségessé teszi a feltételek biz­tosítását. A fermentált dohányterme­lés mennyiségi növelése, s ezen belül a kocsányozottan fer­mentált dohányok általánossá válása —a belföldi ellátásnál és várhatóan az exportnál is —, előtérbe állítja a kocsányozott fermentálási kapacitás bővíté­sét. Azt kell elérni, hogy a ter­vezett dohánytermelés feldolgo­zását a fermentálási idény ész­szerű, 7—8 hónapos időtartama alatt zavartalanul elvégezhes­sük. A feldolgozási kapacitás bőví­tése fontos, előfeltétele az ötna­pos munkahétre történő átállás­nak is. Nálunk ez hatványozott mértékben jelentkezik, mert a felvásárlás-feldolgozás összhang­ja érdekében mind ez ideig él­tünk hat szabad szombat szezon­időről holtidénybe történő át­ütemezésével. Következésképp a rekonstrukciót már ez évben megindítjuk, s jövő év első fél­évében be kell fejeznünk. Korlátozott beruházási eszkö­zeink leghatékonyabb felhaszná­lása szempontjából a számbave­­hető változatok közül tervkon­cepciónkban a legelőnyösebb le­hetőséget, a nyíregyházi kocsá­nyozott fermentáló vonal re­konstrukcióját vettük figyelem­be. A rekonstrukció a technológiai vonal egyes szűk keresztmetsze­teinek megszüntetésével az egész vonal átbocsátóképességé­nek 25—30 százalékos növelését eredményezi. E beruházás haté­konysága összehasonlíthatatlanul (Folytatás a 2. oldalon) Újítással érték el, hogy a bálákat csak három oldalon kell le­­varrni. Ezt a munkát (képünkön) Miklós Lászlóné és Han­­koszki Jenőné végzi. (Jávor László felvétele) KISZ-kongresszusra készülünk Értékelés, tervezés KISZ-bizottságunk elkészítet­te kongresszusi intézkedési ter­vét, mely programként és irány­vonalul szolgál az alapszerveze­tek munkájához. A legfontosabb előkészítés mégis a január 10-én a KISZ-aktivisták részére tar­tott éves felkészülés volt. A felkészülésen vállalatunk igazgatója ismertette az 1981. évi vállalati tervet, de nem csupán a papírra lerögzített formában, hanem az elkészítés során jelent­kezett közgazdasági szabályozók megismertetésével. Valamennyi aktivista örömmel vette az is­mertető ilyen formáját, hisz be­láthatott a szürke számadatok mögé is. Javasolták is a jövőben hasonló ismertetők, előadások tartását. Ezt követően a pártvezetőség titkára ismertette a KISZ párt­irányításának legfontosabb idő­szerű kérdéseit, a KISZ-nek, mint a párt ifjúsági szervezeté­nek legfontosabb feladatait. Az előadások sorát a KISZ- bizottság megbízott titkára zár­ta. Ismertette a KISZ-aktivisták, propagandisták legfontosabb feladatait a kongresszusi felké­szülés során a kongresszusi le­vél vitájában, majd ismertette a kongresszusi intézkedési tervet. Az előadások után szekcióülé­sekre került sor, ahol a KISZ- bizottsági és -alapszervezeti re­szortfelelősök közösen állították össze a KISZ-bizottság akció­­programját. KISZ-bizottságunk azért ezt a módszert választotta immár második éve, mert így tud igazán érvényesülni az alap­szervezeti szintű munka, hiszen az alapszervezetek vezetősége ismerve tagjainak igényét, hoz­záállását, közreműködik a bi­zottság akcióprogramjának el­készítésében. A KISZ-alapszervezetek az 1980/81-es akcióév zárását, érté­kelését januárban végzik »cz alábbiak szerint: január 23-án Martos Flóra KISZ-alapszerve­­zet, 28-án Lékai János KISZ- alapszervezet, 29-én Sallai Imre KISZ-alapszervezet. A taggyűlé­seket két vezetőségi ülésnek kell megelőzni. Most amikor a KISZ- szervezeteink munkájukat érté­kelik, nemcsak egy év munkájá­ról adnak számot, hanem a IX. kongresszus óta eltelt időszak eredményeiről is. Az értékelő taggyűlésen dön­tenek a KISZ-tagok tagsági vi­szonyának meghosszabbításáról. Megválasztják vezetőségeiket és­­ a vállalati küldöttgyűlés részt­vevőit. KISZ-bizottságunk érté­keli és minősíti az alapszerve­zetek eddig végzett munkáját. Ezen minősítéseket a taggyű­léseken ismertetjük. A KISZ- munka hatékonysága szükséges­sé tette, hogy KISZ-bizottsá­­gunk vegye fontolóra a Sallai Imre alapszervezet ketté­osztá­sának lehetőségét, hiszen az alapszervezet taglétszáma 60 fő fölé emelkedett, s további tag­építésre van kilátás. Egyeztetve a nyíregyházi fermentáló üzem gazdasági és pártalapszervezeti vezetőségével 1981. januárjától az üzemben két alapszervezet kezdi meg munkáját, egymást segítve. Az értékelő taggyűléseket két vezetőségi ülés követi, mely elő­készíti a nyitó taggyűléseket. A tervező, vagyis nyitó tag­gyűlésen kerül sor az alapszer­vezetek akcióprogramjának el­fogadására, az egyéni feladat­­vállalásra. A KISZ-bizottság ak­cióprogramját lebontva a terü­leti adottságok figyelembevételé­vel határozzák meg alapszerve­zeteink az elkövetkezendő ak­cióév munkáját. Kiemelt feladat a kongresszusi levél vitája, mely a tervező tag­gyűlés egyik napirendjeként sze­repel. Az alapszervezetek tervező taggyűlései az alábbi időpontok­ban lesznek. Lékai János alap­szervezet: február 19; Martos Flóra alapszervezet: február 20; IV. alapszervezet: február 23; Sallai Imre alapszervezet feb­ruár 24; KISZ-bizottságunk az alap­szervezeti munka elősegítése ér­dekében instruktorokat bízott meg. A Martos Flóra alapszerve­­zetnél Mlinárcsik Istvánt; a Lé­kai János alapszervezetnél Sza­bó Miklóst; a Sallai Imre alap­szervezetnél Leskovics Ilonát; a IV. sz. alapszervezetnél Bárány Istvánt. Feladatuk a választások és a kongresszusi levél vitájá­nak segítése. KISZ-bizottságunk rendszere­sen figyelemmel kíséri az alap­szervezeti munkát és testületi üléseken értékeli, összegzi a kongresszusi levél vitaanyagát, s előkészíti a küldöttgyűlésre. A KISZ-bizottság küldöttgyűlésére március 11-én 16.30-kor kerül sor, ahol három napirendi pont szerepel. A KISZ-bizottság beszámol az elmúlt küldöttgyűlés óta vég­zett munkáról, kibővítve a be­számolót a IX. kongresszus óta elért eredményekkel, s jelent­kező újabb adatokkal. A beszá­moló egyben előremutató is kell hogy legyen a VI. ötéves terv legfontosabb feladataira. Az alsóbb szintű viták alap­ján a küldöttek megvitatják a kongresszusi levélben foglalt po­litikai, gazdasági és társadalmi kérdéseket. A kongresszusi levél vitája után kerül sor a KISZ-bizottság és a városi küldöttgyűlés kül­döttének megválasztására. Az elkövetkezendő kettő és fél hónap jól szervezett, lelkiis­meretes munkát kíván vala­mennyi KISZ-tagtól, aktivistá­tól. Jól fel kell készülni min­denkinek a kongresszusi levél vi­­­tájához, hisz a viták kapcsán ké­szül el a X. kongresszus határo­zattervezete, s valamennyi KISZ-tag számára lényeges, hogy kongresszusa mit határoz meg számára a következő öt év­re. Kecskeméti János

Next