Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1982 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1982-02-01 / 1. szám
DOHAIMV FERMENTÁLÓ A NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM * ÁRA: 1,80 FORINT 1982. FEBRUÁR HÓ Fegyelmezett, jobb munka hozhat sikert Beszélgetés 1982: terveiről Jéna Pál igazgatóval Szűkebb hazánk, megyénk gazdasága az elmúlt évben is dinamikusabban fejlődött az országos átlagoknál. Az ipari termelés 6—7 százalékkal, az export 8—10 százalékkal, ezen belül a nem rubel elszámolású export 9—12 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság termelése várhatóan 0,5 százalékkal nő. Ez a tendencia tovább érvényesül a megye 1982. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseiben is. Az ipari termelést 5—6 százalékkal, ezen belül az élelmiszeripar termelését 7—8 százalékkal szándékoznak növelni. A dohánytermelés a megye tradicionális kultúrái közé tartozik, s annak mikénti alakulása a megye mezőgazdasági üzemeinek gazdálkodására, annak eredményességére jelentős hatást gyakorol. Kifejezésre jut ez abban is, hogy a megyei pártbizottság 1981. december 10-i határozata az 1982. évi gazdaságpolitikai feladatokkal kapcsolatban külön kitér a dohánytermelési kedv, valamint a fajtaarányok jelentőségére. Milyen feladatok adódnak ebből vállalati kollektívánk számára? — erről beszélgettünk Jóna Pál igazgatóval. — Mi azzal tudjuk az 1982. évi országos, megyei, városi célkitűzések megvalósítását elősegíteni, ha arra törekszünk, hogy a vállalati tervezés és végrehajtás során minél jobban érvényesítsük az országos, megyei gazdaságpolitikai koncepciókat — mondta a bevezetőben. — Az elmúlt hetekben különböző fórumokon dolgozóink széles rétegei kapcsolódtak be tavalyi munkánk értékelésébe, s az 1982. évi vállalati terv kidolgozásába. A hozzászólások, a kritikai észrevételek, a javaslatok nagy száma is alátámasztja azt a meggyőződésünket, hogy vállalaton belül tovább erősödik és szilárdul a párt-, társadalmi, gazdasági vezetésben — de dolgozóink egyre szélesebb körében is — a politikai és cselekvési egység. Évről évre nő azon dolgozók száma, akik számára nem közömbösek a munkahelyi, üzemi, vállalati gondok, problémák, akik képességeiket, tehetségüket a vállalat gazdasági, társadalmi fejlődésének elősegítésére összpontosítják. Részben erre is visszavezethető, hogy vállalatunk igen eredményesen zárta az 1981. évet, ami jó indulási alapot jelent középtávú célkitűzéseink teljesítésére. — Mindezeket új helyzetben kell valóra váltani. Az első tapasztalatok birtokában mi a vélemény a megnövekedett önállóságról? — Valóban, számunkra már 1981 is különleges év volt, annyiban is, mert első esztendő a teljes vállalati önállóság keretei között. Jóleső érzés utólag megállapítani, hogy gyümölcsözően tudtunk élni a nagyobb önállóságból fakadó lehetőségekkel. Rugalmasabbá vált a vállalati szervezet, jobban, gyorsabban alkalmazkodott a környezeti hatásokhoz. Lényegesen megnövekedett a kezdeményezőkészség, erősödött a felelősségérzet. Célratörőbbek lettek az intézkedések, a gazdasági döntések megalapozottsága sokat javult. Gazdálkodási eredményeinket reprezentáló főbb adataink is erre utalnak: a tervezett 14 760 tonna dohányterméssel szemben 15 700 tonna várható, a 106 ezer tonna fermentált dohánytermeléssel szemben pedig 107 ezer tonna. Értékesítésünk gyakorlatilag tervszinten alakult. A foglalkoztatott létszám a tervezett 97,3 százaléka, a termelékenység tavaly 11,6 százalékkal nőtt. Növekedett a műszak- és szárítási kapacitás. A várható vállalati eredmény a tervezett 65 millióval szemben 94 millió forint körül alakul. Az előző évinél, és a tervezettnél is lényegesen jobb a jövedelmezőségi mutató. A jó gazdálkodási eredmények lehetővé tették, hogy dolgozóink bérszínvonala 7,6 százalékkal növekedjék, s ezen kívül bérszínvonal-tartalékot képezünk az idei bérfejlesztéshez, mivel ez évben adómentes béremelésre lehetőséget nem látunk. Várhatóan nyereségrészesedésünk is el fogja érni az igen magas szintű elmúlt évit. Nyereségből képezhető fejlesztési alapunk pedig kétszeresét fogja kitenni a tervezettnek és közel háromszorosát az előző évinek. Biztonságos alapot teremtünk ezzel középtávú tervünk kiemelt műszaki fejlesztési beruházási célkitűzésének teljesítéséhez. L‘_ — Mindez rendkívül kedvező. Azt mondhatjuk talán, hogy a gondok elkerülték vállalatunkat? — Korántsem. A kimagasló eredmények mellett tudatában kell lennünk annak is, hogy a nyersdohánytermelés belső fajta- és minőségi összetétele nem felel meg maradéktalanul a kül- és belpiaci igényeknek. Mindenekelőtt azért, mert a klasszikus Virgínia dohányok terméshozama a 10 mázsás tervvel szemben mindössze 5,8 mázsa lett, s a terméskiesés lehetetlenné tette exporttermelési és -értékesítési feladataink teljesítését. Hiába tudtunk más dohányfajtáknál kedvezőbb hozamokat elérni, ha a külföldnek másra, Virgíniára van szüksége. Ebből az következik, hogy még következetesebben és bátrabban kell előrelépnünk a fajtakérdésben, mely nálunk a termelésszerkezet korszerűsítésének felel meg. — Mit jelent a gyakorlatban ez a fontos célkitűzés? — Mindenekelőtt azt, hogy 1982. évi tervünk egyik alapvető feladata olyan fajta szerkezet kialakítása, mely az elmúlt évinél kisebb dohánytermő terület mellett is több nyersdohányt biztosít számunkra, s olyan minőségi összetételben, mely az export megháromszorozását, a belföldi igények jobb minőség (Folytatás a 2. oldalon) A korszerű, egységrakományos anyagmozgatás sokat javít a tárolás feltételein és óvja a dohány minőségét. Képünkön: Nyíregyházán Balogh József targoncás a feldolgozó gépsorhoz szállítja az előkészített dohányt. (Jávor László felv.) Új teljesítménykövetelmények Ötnapos munkahét, bérfejlesztés január 1-től január 1-től a vállalat egész területén bevezetésre került az ötnapos munkahét. A munkaidő általában heti 42 óra, a kocsányozott dohányok feldolgozását végzők számára két műszakban, heti 40 óra. Az önerőből történő megvalósítás követelményeinek megfelelően folyamatosan valósulnak meg azok a műszaki, szervezési, fejlesztési intézkedések, amelyek a kieső munkaidőalap pótlására vonatkoznak. Január 1- től — differenciáltan, a bevezetésre kerülő intézkedésekkel összhangban — a normázott munkaterületeken új teljesítménykövetelményeket határoztak meg. A bevezetéssel összefüggésben módosultak a munkaköri és személyi bértételek, alapbéresítették a korábban folyósított étkezési időre jutó díjazást. A kialakított heti 40, illetve 42 órás bértételek a csökkentett munkaidő mellett biztosítják a korábbi időszaknak megfelelő keresetet. Az ötnapos munkahét bevezetésével egyidejűleg került sor az alapbérek 5 százalékos mértékű növelésére, január 1-től. Az alapbéremelés mértéke azonos a vállalat 1982. évi bértömeg- és bérszínvonal-növelési lehetőségével és mindenféleképpen szükséges, hogy az ötnapos munkahétre való áttéréssel kapcsolatos célkitűzések maradéktalanul megvalósuljanak. A vállalati előterjesztést — amely alternatív javaslatot tartalmazott — a vállalati szakszervezeti bizalmi testület január 26-i ülésén vitatta meg. A testületi ülésen számtalan hozzászóló fejtette ki véleményét, foglalt állást, majd ezek összegezése után a testület az 5 százalékos differenciált alapbéremelés végrehajtásáról döntött. A differenciált alapbéremelés megállapításánál figyelembe vették az előző években végrehajtott alapbéremelések eltérő mértékét, a munkavégzés körülményeiben időközben történt változásokat, bizonyos mértékű egységesítés történt az anyagmozgatási munkáknál, kiemelt alapbéremelést kaptak a nehéz fizikai munkát végzők, vagy kedvezőtlen munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozók. A felsoroltaknak megfelelően az átlagosnál nagyobb mértékű alapbéremelésben részesültek pl.: a kocsányozótermi előkészítők, a műsorkeret előkészítőkelhordók, a gyártásközi hulladék feldolgozásával foglalkozók, a csomós és leveles dohányválogatók, azok a dolgozók, akik a göngyszerek javítását gépi eszközökkel végzik és az emelővillás targoncavezetők. Az átlagosnál kisebb mértékű az alapbéremelés pl.: a TUF- munkáknál, a kézi göngyszermunkáknál, a kocsánypréskezelőknél és a bálatovábbítóknál, a porkamrakezelőknél és a portalanítóknál. A havi díjas munkások, pl.: gépkocsivezetők, takarítók, hivatalsegédek, öltözőőrök, kerékpárőrök stb., a karbantartó dolgozók, a motorszerelő műhely dolgozói, a nem fizikai foglalkozású — alkalmazotti — dolgozók az átlagos 5 százalékos mértékű alapbéremelésben részesültek. Számukra a keretösszegek differenciált személy szerinti felosztásáról a munkáltatói joggyakorlók és a hatáskört gyakorlók intézkedtek. A szakszervezeti bizalmi testület a 12 óra szolgálat, 24 óra szabadidő-beosztásban foglalkoztatott portások és vagyonőrök számára az átlagos 5 százalékos alapbéremelésen felül havonta és személyenként további száz forint összegű alapbéremelést szavazott meg, mert ezekben a munkakörökben az ötnapos munkahétre való áttérés következtében a munkaidő nem csökkent, illetve a szabadnapok száma nem növekedett. A szakszervezeti bizalmi testület jóváhagyó döntését gyors végrehajtás követte és a január havi keresetek már az alapbéremeléssel növelt bértételekkel kerültek elszámolásra.