Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1984 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1984-02-01 / 1. szám

EG­­YHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ VÁLLALAT DOLGOZÓINAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1984. FEBRUÁR HÓ Sikeres évet zártunk Jóna Pál igazgató nyilatkozik eredményekről, tervekről Az elmúlt esztendőről elmondhatjuk, hogy sikerrel jártak tö­rekvéseink, amelyekkel a felhasználók igényeihez, a piaci keres­lethez igyekeztünk igazítani a dohánytermelést és -feldolgozást. Erről nyilatkozott lapunknak Jóna Pál elvtárs, a Nyíregyházi Do­hányfermentáló Vállalat igazgatója. — Vállalatunk kollektívája igen eredményes évet zárt 1983- ban. Jelentős fejlődést értünk el gazdasági és társadalmi tevé­kenységünk szinte minden terü­letén. — A jövő évek szempontjá­ból is ki szeretném emelni azo­kat a kedvező irányú változá­sokat, amelyek a dohányterme­lés szerkezetében következtek be, s amelyek hatására a do­hánytermelés sokkal jobban ido­mul a piaci viszonyokhoz, fő felhasználóink, a dohánygyárak igényeihez és a külpiaci keres­lethez. — Kifejezésre jut ez abban, hogy az 1983. évi dohánytermés­nek több, mint 40 százalékát a nagyobb használati értékű, jobb minőségű, mesterséges úton szárított Virginia típusú dohá­nyok képezik, az előző évek 25— 30 százalékos részarányával szemben. — A termesztés fajtapolitiká­ja ellensúlyozni tudta-e a tava­lyi aszály kedvezőtlen hatásait? — Az elmúlt­­ évi aszályos idő­járás ellenére megközelíti az 1800 kilót a hektáronkénti ter­méshozam, ami rekordnak te­kinthető és kedvező tényként be­folyásolta eredményeinket. Kü­lönösen annak örülhetünk, hogy ebben a rekordban a Virginia típusú dohányok hozamnöveke­dése játszott szerepet. Ez a nö­vekedés hektáronként több, mint 200 kiló volt az előző év­hez viszonyítva. Bebizonyoso­dott tehát, hogy fajtapolitikai törekvéseink és a Virginia do­hánytermelés tárgyi és emberi feltételeinek javítása érdekében hozott intézkedéseink helyesek voltak.­­ Az elmúlt évben már nyolc Virginia dohányfajta állt ter­melőink rendelkezésére. Ugyan­akkor hozzá kell tenni, hogy a Virginia dohánytermelés kevés­bé kielégítő műszaki hátterét jelentős mértékben ellensúlyoz­ta az a körülmény, hogy a ter­melés egyharmada a nagyüze­mekkel együttműködő háztáji gazdaságokban folyt. Ez tette le­hetővé, hogy a nagy munkaigé­nyű termelési folyamatok a meg­felelő időben és jó minőségben zajlottak le.­­ A nagyobb hozamokkal ja­vult-e a dohányültetvények jö­vedelmezősége, növekszik-e a termelési kedv? — A mintegy 14,5 mázsás hektáronkénti Virginia dohány­­termés alapvető változást eredményezett a termelés jöve­delmezőségében. Az árbevétel hektáronként 100 ezer forinton felül alakult, ami mellett már partnergazdaságainknál is tisz­tes jövedelem képződött. Ez a körülmény, valamint az idén emelkedett átvételi árak és a dohánytermelést kedvezően érintő szabályozó változások életbe lépése tovább növeli partnergazdaságainkban a Vir­ginia dohánytermelés iránti kedvet.­­ Itt meg kell jegyezni, hogy továbbra is nagy tartalékai van­nak a Virginia dohányok ter­melésének, a hozamok növelése, de különösen a minőség javítá­sa terén. Sajnos az exportminő­ségű követelményeknek megfe­lelő osztály részaránya a meglé­vő adottságokhoz viszonyítva is igen alacsony. Partnergazdasá­gainkkal még hatékonyabb együttműködésre van szükség ahhoz, hogy az exportképessé­get, ezen belül is a nem rubel­­elszámolású export nyersanya­gok arányát és mennyiségét a jelenleginek többszörösére nö­veljük. Ehhez a termelés bioló­giai, technikai és emberi ténye­zőinek további fejlesztése szük­séges. — Javultak-e a vállalat érté­kesítési tevékenységének ered­ményei? — A dohánytermelés szerke­zetében végbement változások lehetővé tették a vállalat érté­kesítési tevékenységének jelen­tős mérvű növelését mind az előző évhez, mind a tervhez ké­pest. Közel 10 százalékkal nö­vekedett fermentáltdohány-érté­kesítésünk. Ezen belül az export 65 százalékkal múlta felül az 1982. évit. Az export döntő há­nyadát a nem rubelelszámolású export képezte, ami több mint kétszeresére emelkedett.­­ A munka hatékonysága és a korszerűsítő beruházások te­rén milyen eredményeket sorol­hatunk fel? — Hatékonysági mutatóink az elmúlt év során is jelentős mér­tékben javultak. A műszakka­pacitás 362 mázsáról 387 mázsá­ra növekedett. Az anyagkihoza­tal és a fajlagos energiafelhasz­nálás mutatói is kedvezőek vol­tak. Termelékenységünk 7 szá­zalékkal múlta felül az előző évit. Javult a fermentált dohá­nyok minősége és a készletünk is alatta maradt a tervezettnek. 1983-ban 19 millió forintot fordítottunk beruházásra, álló­eszközeink bővítésére, korszerű­sítésére. Sikeresen vizsgázott a válogató gépsor. Bár az automa­ta válogatófejek hiányában ki­szolgálása kézi erővel történt, a válogatás termelékenysége mégis háromszorosa a hagyoma­ (Folytatás a 2. oldalon) Ungvári vendégek Január végén kedves vendégeket fogadott a Nyírségi Dohány­termesztési Rendszer és a Nyíregyházi Dohányfermentáló Válla­lat. A megye mezőgazdaságával és élemiszeriparával ismerkedő szovjet delegáció járt nálunk a Kárpátontúli Területről. Képün­kön: üzemlátogatásra indulnak a vendégek a nyíregyházi fer­mentálóban. (Cikkünk a 2. oldalon.) Közös újság A szakmai sajtó történetében két jeles évfor­duló is akad ebben az esztendőben. Száz éve je­lent meg először a „Magyar dohányújság”, és az idén januárban volt 30 éve, hogy kézbe vehette az olvasó a „Dohányipar” című szaklap első számát. Szerénytelenségnek tűnik, hogy a mi üzemi la­punkat együtt említjük a szaksajtó jeles képvi­selőivel. De éppen az évfordulók idejére esik, hogy az immár nyolcadik évfolyamába lépett „Nyíregyházi Dohányfermentáló” újság nagyobb példányszámban és gazdagabb tartalommal jele­nik meg. Hét esztendő van már üzemi lapunk lelkes szerkesztő és cikkíró gárdája mögött. A vállalati újság immár elválaszthatatlan a dolgozóktól, szerves része az üzemek életének. Tájékoztat a munka eredményeiről, ismerteti a vállalat gaz­dasági és társadalmi tevékenységét mozgató dön­téseket, megvilágítja a munkafeladatokat, a szer­vezettség és a kitűzött célok összefüggéseit. Kö­zös kinccsé teszi a jó módszereket, fóruma szo­cialista brigádoknak, párt- és szakszervezetnek, társadalmi és üzemi szerveknek. Most, nyolcadik évfolyamunk első számától kezdve tovább erősödnek, újabb területekre szé­lesednek ki üzemi lapunk funkciói. Döntés szüle­tett arról, hogy a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat újságja ezentúl a Nyírségi Dohányterme­lési Rendszer taggazdaságaival is foglalkozzék. Szerkesztő és cikkíró gárdája kibővült a rend­szer munkatársaival, tartalmában pedig a do­hánytermelés és -feldolgozás együttes fóruma lesz. Az újság hasábjain is megvalósul tehát az az integráció, amely a termelés és feldolgozás közös gyakorlatában már bebizonyította, hogy nagy le­hetőségeket tartalmaz a megnövekedett feladatok végrehajtásához. Kutatóintézeti szakemberek, számos taggazdaságot magába foglaló termelési rendszer, szakértők és dohányültetvények dolgo­zói, gesztorgazdaság és­ termeltető, feldolgozó vál­lalat tesz együttes erőfeszítéseket. A cél: gazda­ságosabbá tenni a termesztést, minőségben egyre jobb dohányt adni bel- és külpiacnak, azok kívánalmai, igényei szerint. Az üzemi lapnak sem lehet más a feladata, mint ezt a célt szol­gálni. Példányszámában megnövekedett újságunknak el kell jutnia ezentúl a dohánytermelő gazdasá­gokba, termelésirányítókhoz és az ültetvények dolgozóihoz egyaránt. Szeretnénk, ha ugyanolyan érdeklődéssel olvasnák, mint amilyen érdeklődés­sel forgatják immár nyolcadik éve a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat üzemeiben. Díjazott minőségi verseny 150 ezer forint jutalom hat gazdaságnak A termelőszövetkezetek me­gyei szövetsége, a Nyírségi Do­hánytermelési Rendszer és a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat tavaly július elején versenyt hirdetett a 10 hektáron felüli területen Virginia fajtá­kat termelő gazdaságok részére. A verseny célja a nem rubelel­számolású export árualapjának növelése volt. Mégpedig azzal, hogy a termesztők minél több A-világos minőségű dohányt produkáljanak a megtermelt Virginia dohányok mennyiségé­ből. A versenyre 52 gazdaság küld­te el nevezését. Az I. kategóriá­ban (10—60 hektárig) 30 gazda­ság, a II. kategóriában (60 hek­tár felett) 22 gazdaság jelentke­zett. Mindenekelőtt le kell szögez­ni, hogy nehéz volt ez a ver­seny. Az elmúlt év ugyanis nem volt éppen a legideálisabb a mi­nőségi termesztéshez. A rendkí­vül aszályos nyár hatással volt a dohány szöveti, beltartalmi alakulására. A levelek kényszer­érettek lettek, ami nehezítette a mesterséges szárítás rezsimveze­­tését és még a gyakorlott szárí­tómesterek tudását is alaposan próbára tette. A dohány alá kiadagolt nit­rogén műtrágya — kellő ned­vesség hiányában — nem várt módon érvényesült, így gyakori látvány volt október elején a kékeszöld — az érés jeleit egy­általán nem mutató — ültet­vény. Ezeken az objektív okokon kívül azonban más is befolyá­solta a minőség alakulását. Pél­dául az, hogy nem végezték el idejében az egyes technológiai munkafolyamatokat, előfordult éretlen törés,­ figyelmen kívül hagyták a törési övezeteket, nem volt kielégítő a manipulá­­lási munka. Vállalati szinten a megter­melt 5392 tonna Virginia do­hányból 106,5 tonna volt az A- világos dohány. Ebből a terme­lői beváltásé csupán 38,2 tonna, 68,3 tonna pedig az ipari válo­gatásból került ki. Ami azt je­lenti, hogy a termelők még a megtermelt jó minőségű dohányt sem válogatták ki megfelelően. A termelők által leadott A- világos mennyiség az összes Virginia-területre vetítve hek­táronként 10,3 mázsa volt. (19 gazdaságban nem került kiválo­gatásra semmi első osztályú anyag!) A minőségi verseny a résztvevők számára mégis ered­ményeket hozott, sikerült túl­szárnyalniuk a minőség fenti átlagát. Az első helyezettek pél­dául 77,23, illetve 40,79 kilót ér­tek el. Végső soron az AV mi­nőségű dohányok mennyisége még az alacsony szintet tekint­ve is megduplázódott az előző évihez képest, növelve a válla­lat exportját. Február elején a versenyérté­kelő bizottság eldöntötte, kik kapják a kitűzött, összesen 150 ezer forint jutalmat. Az első kategóriában első leveleki Dózsa Tsz 40 ezer, a második nyíráb­rányi Alkotmány Tsz 20 ezer, a harmadik nyírkarászi Béke Tsz 10 ezer forint jutalmat kapott. A második kategória első helye­zettje, a hajdúhadházi Bocskai Tsz 45 ezer, a második szabolcs­­bákai Búzakalász Tsz 25 ezer, a harmadik máriapócsi Rákóczi Tsz pedig 10 ezer forint jutal­mat vehet át. A termesztésben részt vevők anyagi ösztönzését és természetesen a jobb minő­séget szolgáló versenyt az idén is meghirdetik.

Next