Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1986 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1986-02-01 / 1. szám
A nyíregyházi dohányfermentáló vállalat dolgozóinak lapja A HUFULÍAM, 1. SZÁM ÁRA: 2,30 FORINT 1986. FEBRUAR HÖ A kedvezőtlen hatások ellenére jó évet zártunk Nyereségünk több a tervezettnél Róna Pál igazgató az elmúlt évről és a tennivalókról fit Zi elmi év derekán közöltük lapunkban a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat első féléves tervének teljesítéséről tűnt meg!apírásokat és szóltunk azokról a lehetőségekről amelyeknek kihasználásával behozható az elmaradás, teljesíthetők az éves előirányzatok. elfSt egy kemény munkával eltöltött esztendő után és az új tv. tennivalóinak elején megkérje.;70”1 Palt, a vállalat igazgatóját, tájékoztasson az 1985-ös év eredményeiről és vázolja az idei feladatok lényegét. Az elmúlt gazdasági év végén az egész vállalati kollektívát foglalkoztatta a kérdés: vajon sikerült-e behozni az első félév után mutatkozó lemaradást? . 77 .A kérdésre egyetlen mondattal is választ lehet adni a kedvezőtlen külső hatások ellenére is jó évet zártunk 1985- ben. De a dolog nem volt ilyen egyszerű. A vállalat valamennyi dolgozójának kemény munkájára volt ehhez szükség. — Elmúlt évi gazdálkodásunkra a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás volt jellemző. — Már a tervkészítés során egyértelművé vált, hogy belföldi értékesítésünk korábbi években tapasztalt dinamikus növekedésével nem számolhatunk A realitások alapján 1985. évi értékesítésünket az előző évivel azonos szinten irányoztuk elő. Az export növekedésével terveztük kompenzálni a belföldi értékesítés várható csökkenését. Ilyen értékesítés mellett is tízszázalékos vállalati eredménynövelést irányoztunk elő. „ természetesen a meglévő tartalékok hatékonyabb feltárását, az élő- és holtmunkaráfordítással való fokozottabb takarékoskodást helyezte előtérbe gazdálkodási tevékenységünkben. Tízszázalékos vállalati eredménynövelésünk műszaki fejlesztési célkitűzéseink és dolgozóink tízszázalékos keresetfejlesztésének megalapozása szempontjából meghatározó jelentőségű volt. — Végülis miként alakult az értékesítés az elmúlt esztendőben? — Értékesítésünk a tényszámok ismeretében a tervezettnél lényegesen kevezőtlenebbül alakult, elsősorban a belföldi értékesítésnél bekövetkező igénycsökkenés miatt. Sajnos, az exportnál is fennáll kisebb mértékű lemaradás. Ezt nem az export árualap mennyiségi és minőségi hiánya, korlátozott, vagy nem megfelelő volta okozta, hanem éppen a gazdaságos exportra törekvés miatt következett be. Készletgazdálkodásunkat ugyanis több év következetes munkájával sikerült normalizálnunk és most már gazdaságilag nem indokolt, hogy többletkészleteinket akár gazdaságtalan export árán is csökkentsük. Így történt, hogy a tervezettnél — és az előző évinél — tíz százalékkal kisebb értékesítési árbevétellel kellett elérnünk a változatlanul tízszázalékos vállalati nyereségnövekedést. Mert az elindított fejlesztések és a keresetek megvalósított növekedése ezt szükségessé tette a „különadók” elkerülése miatt. Válaszából kitűnik, hogy kemény munka és határozott intézkedések kellettek a célok eléréséhez, elképzeléseik megvalósításához. A Mérlegadatok ugyan még nem állnak rendelkezésre, de az bizonyosra vehető, hogy azok az erőfeszítések, amelyek a költségráfordítások csökkentésére, az ésszerű, takarékos gazdálkodás minél szélesebb körű érvényesülésére irányultak az egész dolgozó kollektíva, az üzemek és a vállalat szintjén, átfogva az irányítás és végrehajtás valamennyi területét, meghozták a várt eredményt! . Jelentősen sikerült csökkenteni 1985. évi tervünkhöz képest a termelés közvetlen költségét, ezen belül különösen a dohányanyag- és energiafelhasználást. Számottevő költségcsökkenés mutatkozik a fel nem osztott költségeknél is. A tervezettnél kedvezőbb mértékben, öt százalékkal növekedett a munka termelékenysége, annak ellenére, hogy a termelés munkaigényessége emelkedett. Mindezek együttes ered(Folytatás a 2. oldalon) rtüFff lapunk harmadik oldalán a vállalati gazdasági munkaközösségekről nyilatkoznak az illetékes gmk-tagok. Képünkön ketten a „Nyírségi” dohányválogató gmk-ból: Molárovics Györgyné és Majdhrics Istvánná. Köztük a riporter, Katona Béla, a fermentálóüzem vezetője. Makra Imre, a műszaki osztály helyettes vezetője számol be lapunkban a fűtési rendszer korszerűsítéséről. Képünkön Mezősi Gábor hőközpontkezelő a fűtésszabályozó automatika ellenőrzését, beállítását végzi. (Pl. felv.) Rekord világos kihozatal A mesterséges dohányszárítás eredményei A piaci igényeknek megfelelően döntöttünk úgy, hogy az elmúlt évben 4500 hektáron termeljenek dohányt mesterséges szárításra, amelynek mennyiségét 6270 tonnában terveztük meg. A szerződéskötés is eszerint történt, viszont a kiültetés után már kedvezőtlenebbül alakult a kép. A szerződött területnek csak 85,5 százalékába került dohánypalánta. A számottevő területcsökkenésnek elsősorban a kedvezőtlen időjárás volt az oka. Jelentős mértékű palántahiány volt tapasztalható a gazdaságokban. A szerződött területet több gazdaság nem tudta beültetni. Júniusban még tovább romlott az összkép, a dohány növényállomány egyenetlenül fejlődött. Az időjárás kedvezőbbre fordultával később meggyorsult az ültetvények fejlődése és a területcsökkenés ellenére kedvezően alakultak a terméskilátások. De a szárítási eredmények is nagymértékben javultak 1985-ben. Ez elsősorban abban mutatkozott meg, hogy a nagyobb értékű A-világos és B-világos osztályú Virgínia dohányok mennyisége jelentősen emelkedett. Különösen kedvező és néhány gazdaságban kiemelkedően jó eredményeket értek el a debreceni és a nyíregyházi üzemekhez tartozó nagyüzemi termelők, mint például a hajdúsámsoni Rákóczi, a nyírmártonfalvi Toldi, a hadháztéglási Bocskai és az apagyi Hunyadi termelőszövetkezetek. A termelői szárítás, amely közel 98 százalékban képviseli a mesterséges szárítás részarányát, világos kihozatalban ilyen jó eredményt még sohasem ért el. Vállalati szinten 5 százalék A-világos, 49,9 százalék B-világos és 14,1 százalék zöldesvilágos minőséget produkáltak, összességében a termelői szárításból átvett dohányok világoskihozatala elérte a 69 százalékot. A kedvező szárítási eredmények annak köszönhetők elsősorban, hogy jobb termékszerkezet kialakításához segítettük a termelőket, mégpedig a megfelelő minőséget (Hevesi 276, Hevesi 11) és jó termésbiztonságot adó (Hevesi 11, Hevesi H— 4, Hevesi H—5) fajtákkal. A termelők különösen a Hevesi 11-es fajtát részesítették előnyben, amely kedvező szárítási tulajdonságokkal rendelkezik és megfelelő technológiával biztonsággal termeszthető. A fajta termésátlaga 1505 kiló lett hektáronként, világos kihozatala pedig 68,8 százalékos. Ezen belül 6,1 százalék volt az A-világos minőségű szárazdohány részaránya. Területével 54,8, mennyiségével pedig 52,5 százalékban biztosította a kedvező vállalati eredményt. A termelői szárítás mellett ipari szállítást is végeztünk, segítve ezzel a termelőket a náluk jelentkező szárítási csúcsok idején. Az összes Virgínia-termés mennyiségének 4,4 százalékát két működő szárítótelepünk — a nyíregyházi tízes és az egyesített fermentáló — szárította meg kiváló eredménnyel: világos kihozataluk meghaladta a 92 százalékot! A termelő gazdaságokban üzemeltetett műsorkeretes szárítók kihasználása is jobban sikerült. A szárítótelepek üzemelő kamrái átlagosan 7,1 fordulót teljesítettek. A kamrakihasználás közel egy fordulóval volt magasabb mint az előző évek átlaga. Ez a közel 700 nagyüzemi és 310 kisüzemi szárítókamra esetében 51—52 ezer mázsa zölddohány többletberakását eredményezte. További cél, hogy a kamrakihasználást termelőink a nyolc fölötti átlagra emeljék. Ezt elsősorban a fajták arányának helyes megválasztásával (rövid, közép és hosszú tenyészidő), a kamrák megfelelő karbantartásával és üzemeltetésével lehet elérni. A termelői és ipari szárítás az elmúlt évben összesen 6070 tonna szárazdohányt állított elő — a tervezettnek 96,8 százalékát —, a vállalati szintű termésátlag hektáronként 1571 kiló volt. Összességében elmondhatjuk, hogy bár a mennyiség kismértékben elmaradt a tervezettől, de a világos kihozatal meghaladta a várakozást. Jó alapanyagot biztosítva exportfeladataink teljesítéséhez és lehetőséget adva ahhoz, hogy jó gazdasági évet zárhassunk. Palotás Attila, termeltetési osztály