Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1987 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1987-02-01 / 1. szám
Egyedül magunkra alapozhatunk Jóna Pál igazgató a vállalat munkájáról (Folytatás az I. oldalról.) munkanapok száma egy nappal csökkent. Részben emiatt, részben egyéb szervezési intézkedések, műszaki fejlesztések eredményeként az egy főre eső termelési érték 7 százalékkal, naturálisan ezt meghaladó mértékben növekedett. A termelés költségszintje pedig a bázishoz viszonyítva egy százalékkal, a tervhez képest 2 százalékkal csökkent. — összegezve az előbb kifejtetteket: 1986. évi gazdálkodásunk megfelelt VII. ötéves tervkoncepciónknak, az első évi előirányzatoknak. Annak ellenére, hogy a környezeti, főleg speciális tényezők a tervben számításba vettnél jóval kedvezőtlenebbül alakultak, vállalati eredményünk alig tér el a tervtől, ami lehetőséget nyújtott a bérek, keresetek, továbbá az érdekeltségi alapunk terv szerinti alakulásához is. — Az elmúlt évi gazdálkodási eredmények kedvezőbb feltételeket teremtettek az 1987-es évindításához is? — Igen. Erre, valamint a szabályozórendszerben történt további szigorításokra való tekintettel a vállalat vezetése reális lehetőséget lát arra, hogy ez évi tervünkben nagyobb követelményeket állítsunk magunk elé, mint amilyeneket korábban VII. ötéves tervünk éves bontásában elképzeltünk. Az egyik kiemelt célkitűzés, hogy ebben az évben megállítsuk az értékesítési árbevétel csökkenését. Sőt, a folyamat megfordítására kell törekedni. Ehhez az exportértékesítés további növelésére van szükség, ami az előző évi kimagasló teljesítéshez képest még nagyobb erőfeszítéseket kíván. Minden nehézség ellenére vállalatunk számára ez az egyedüli járható út, több szempontból is. — Ha ezek az elképzelések mégsem válnának valóra, milyen következményekkel járhat? — Nézzük akkor az előbb említett több szempontot. Amennyiben a hazai fogyasztás csökkenő fermentált dohányanyag- igényét az export növelésével nem ellensúlyozzuk, a gazdálkodás hatékonyabbá tételére irányuló erőfeszítéseink csak csökkent mértékben, vagy egyáltalán nem fognak nyereséget hozni. Márpedig a nyereség nagyságától, dinamikus növekedésétől függ elsősorban a vállalat fejlődése, de dolgozóink bér- és keresetszínvonala is. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mire alapozzuk ezt? Hiszen nem számolhatunk az értékesítés lényeges növekedésével, jó eredményként kell elkönyvelnünk, ha az nem csökken az előző évihez képest; műszaki fejlesztési tevékenységünk eredményei csak a jövő évben fogják első ízben érzékeltetni hatásukat, és tovább menve: ki kell gazdálkodni a tervezett 7—8 százalékos bérfejlesztést és az egyéb elkerülhetetlen költségnövekedést is. — A válasz csak az lehet: egyedül magunkra alapozhatunk. Dolgozóink fegyelmezettebb, jobb minőségű munkájára, alkotókészségére, a vezetés színvonalának növelésére ennek valamennyi szintjén. Az elmúlt évek tapasztalatai és eredményei alapján erre ebben az évben is számíthatunk. — Köszönjük a beszélgetést. Rekonstrukció a fermentálóban — Termelőberendezéseink elhasználódtak. Halaszthatatlanná vált azok legalább részleges cseréje, különben nemcsak exportnövelési célkitűzéseink, hanem hazai ellátási feladataink teljesítése is illuzórikussá válhat Ehhez viszont nagyon sok pénz, érdekeltségi alap, nyereség kell! — Dolgozóink bér- és keresetszínvonala eddigi erőfeszítéseink ellenére is indokolatlan mértékben még mindig elmarad a tárca és az iparág többi vállalataihoz képest. A bérek és keresetek átlagon felüli növekedéséhez viszont ismét csak a vállalati eredmény, illetve a hozzáadott érték nagyobb mérvű emelése szükséges. — Az elhasználódott termelőberendezésekről szólva a nyíregyházi fermentáló üzem fejlesztésére gondolt? — Az export és azon belül elsősorban a nem rubelelszámolású export növelésére szükség van azért is, mert ebben az évben elkezdődik a nyíregyházi fermentáló üzem technológiai rekonstrukciója, műszaki fejlesztése. Az ehhez szükséges nyugati importgépeket csak exportbővítő beruházási pályázat révén tudjuk biztosítani. Komplex fejlesztési programunk első ütemeként az üzem nyersanyagtárolási és mozgatási rendszerének műszaki fejlesztésére, valamint a kocsányozó gépsor korszerűsítésére kerül sor. Ezzel a több százmilliós fejlesztéssel kívánjuk megalapozni termékeink minőségének nemzetközi versenyképességét, a feldolgozási veszteségek, a feldolgozási költségek jelentős csökkentését, ezáltal a vállalat jövedelemnövelő képességét. De mélyreható és előnyös változásokat fog eredményezni dolgozóink munkakörülményeiben is. — A vállalati elképzelések megvalósulásához mit várnak a dohánytermelő partnergazdaságoktól? — Piaci helyzetünk javítását, exportértékesítésünk növelését, annak jobb megalapozását szolgálja virginiadohány-termeltetési rendszerünk idei korszerűsítése is. Ennek lényege: a virginiadohány-termelés mennyiségének olyan korlátok között tartása, amelyek mellett a minőség javításának feltételei optimálisabban biztosíthatók. Ezáltal az exportminőségű anyagok arányának gyorsabb ütemű növekedése várható az össztermésen belül, így az esetenkénti kiugróan nagy termések hazai szükségleten felüli részének külpiaci elhelyezésére nagyobb lehetőség van. Úgy vélem, ez egyaránt partnergazdaságaink érdeke is, mert a dohánytermelés nyereségének növelésére sokkal nagyobb tartalékok vannak a minőség javításában, mint a termés mennyiségi növelésében. — Az idei követelményeket milyen mértékben növelték és a biztos megvalósítást mire alapozzák? — Az előbbiekben kifejtettek alapján — úgy vélem — sikerült érzékeltetnem, miért irányozták elő a vállalati eredmény legalább nyolcszázalékos, mintegy 12—13 millió forinttal való növelését. A legkeményebb télben is helytállt a térüzem Nyíregyházán. Akárcsak azok a gépkocsivezetők, akik beszállították a dohányt a térüzem treppjéhez. Képünkön Kiss Mihály targoncás a vásárosnaményi üzemből érkezett Káliói FÉK dohány átvételénél. A mechanika 3/5 magasságában Kerti B. kitárolása folyik. Poczkodi József, Erdei Lajos és Nagy Ferenc szállítókocsira rakja a dohánybálákat, amelyek innen, Nyíregyházáról Nyírbátorba kerülnek továbbtárolásra, majd az értékesítés után a feldolgozó cigarettagyárba. Az idei terv programja vállalatunknál: 13 milliós nyereségnövekedés Vállalatunk 1987. évi tervének főbb célkitűzései: a termeltetéstermelés egyensúlyának tartós megteremtése, a vállalat nyereségtermelésének fokozása és a technológiai vonal rekonstrukciójának előkészítése. Ha a főbb célkitűzések megvalósulnak, a dolgozók jövedelme is kedvezően alakulhat. A termeltetés-termelés egyensúlyának megteremtése, a dohánytermesztésnél a mennyiségi szemlélet helyett a minőségre való törekvés kiterjesztése nagyon fontos feladat. A tavalyi nagy dohánytermés miatt a vállalat készlethelyzete kiélezett: a tervezett 13 300 tonnánál magasabb dohánytermést már nem visel el. A dohányértékesítés jelenlegi lehetőségei miatt tartósan a jelzett mennyiség megtermeltetésére kell berendezkedni. A Virginia dohányok tervezett 6000 tonnás mennyiségén belül azonban jóval több, ötszázaléknyi A világos választékot kell produkálni ahhoz, hogy az exportterv a jobb minőséggel teljesíthető legyen. A termelés mennyisége az áthúzódó 1986. évi termés miatt még az idén is jóval meghaladja az optimális szintet. Az egyensúlyt hozó 11 800—12 000 tonnás termelésre az új dohányterméssel kell ráállni. A vállalat bruttó jövedelme és nyeresége az agrárszabályozásban jelenleg is jó színvonalat képvisel. A népgazdaság jelenlegi helyzetében azonban a jó teljesítmények további fokozására is szükség van. Erre ösztönzi vállalatunkat a szabályozórendszer 1987. évi változtatása is. A szabályozóváltoztatás lényege, hogy az agrárszabályozás vállalatunknál alkalmazott formájában is bevezették a 100 forint keresetre jutó hozzáadott érték fogalmát és e mutató változásától teszik függővé az átlagkereset növelését. A vállalat vezetése a mutató szintjének megtartását irányozza elő a végleges tervben. Mivel a hozzáadott értékben a nyereség a meghatározó tényező, a nyereséget az átlagkereset növekedésével megegyező arányban kell növelni. Ez azt jelenti, hogy a bázis 157,5 milliós nyereségét — nehezebb körülmények között — 170,5 millióra kell emelni. A nyereség növelése az értékesítés fokozásával és a költségek csökkentésével érhető el. Javítja ez évi pozíciónkat az elmúlt évi kedvező költséggazdálkodás, amelynek nyomán a termékek önköltsége az előző évihez viszonyítva több mint egy százalékkal javult. Ezeket a termékeket nagyobb részben 1987-ben értékesítjük. Az 1987. évi eredmény alakulását azonban negatív hatású tényezők is befolyásolják. Ilyen például a tavalyi nagy dohánytermés miatt jelentkező tízmilliós bankköltség-növekedés és a bérek 1987. évi emelésének költségei. Ezek hatását más költségeknél ellensúlyozni kell és ezért a vállalat minden dolgozójának tennie kell a saját munkaterületén. Hosszú évek után végre jelentősebb összeg fordítható beruházásra és ennek keretében meg kell kezdeni a technológiai vonal rekonstrukciójának konkrét előkészítését az építési feladatok végrehajtásával. Ennek értéke 20 millió forint. Az építési és más előkészítési feladatok időre történő megvalósításával meg kell alapozni azt, hogy az 1988. évi holtszezonban a gépi rekonstrukció is maradéktalanul megoldható legyen. A beruházások között jelentős összeggel tovább kell folytatni a nyíregyházi raktárbázis építését, de jut érdekeltségi alap más fejlesztési, szinttartó és szociális beruházásokra is. Az 1,2 százalékkal növelhető termelést bázisszintű létszámmal kell megvalósítani. A 100 forint keresetre jutó hozzáadott érték szintjének megtartásával a dolgozók átlagkeresete különadó nélkül hét százalékkal növelhető. Ehhez egy százalékot nagyobb adóteher vállalásával biztosít a terv. Összefoglalva: 1987-ben nagyobb teljesítményt, magasabb nyereséget kell produkálni. Erre a vállalat továbbfejlődése, a dolgozók kedvezőbb keresetfejlesztése érdekében is szükség van. A nagyobb nyereség elérésének megvan a reális lehetősége. Ehhez meg kell valósítani a terv főbb célkitűzéseit, meg kell oldani a termeltetés problémáját, teljesíteni kell az értékesítési, főként az exportfeladatokat, minden lehetséges területen csökkenteni kell a költségeket és a legjobb minőségben kell megvalósítani a fejlesztéseket. E feladatok megoldásához minden dolgozónak tovább kell javítania munkája minőségét, fokozni a munka eredményességét. Szabó Miklós terv- és közgazdasági osztályvezető