Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1987 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1987-02-01 / 1. szám

Egyedül magunkra alapozhatunk Jóna Pál igazgató a vállalat munkájáról (Folytatás az I. oldalról.) munkanapok száma egy nappal csökkent. Részben emiatt, rész­ben egyéb szervezési intézkedé­sek, műszaki fejlesztések ered­ményeként az egy főre eső ter­melési érték 7 százalékkal, na­turálisan ezt meghaladó mérték­ben növekedett. A termelés költ­ségszintje pedig a bázishoz vi­szonyítva egy százalékkal, a tervhez képest 2 százalékkal csökkent. — összegezve az előbb kifej­tetteket: 1986. évi gazdálkodá­sunk megfelelt VII. ötéves terv­­koncepciónknak, az első évi elő­irányzatoknak. Annak ellenére, hogy a környezeti, főleg speciá­lis tényezők a tervben számítás­ba vettnél jóval kedvezőtleneb­bül alakultak, vállalati eredmé­nyünk alig tér el a tervtől, ami lehetőséget nyújtott a bérek, ke­resetek, továbbá az érdekeltségi alapunk terv szerinti alakulásá­hoz is. — Az elmúlt évi gazdálkodási eredmények kedvezőbb feltéte­leket teremtettek az 1987-es év­­indításához is? — Igen. Erre, valamint a sza­bályozórendszerben történt to­vábbi szigorításokra való tekin­tettel a vállalat vezetése reális lehetőséget lát arra, hogy ez évi tervünkben nagyobb követelmé­nyeket állítsunk magunk elé, mint amilyeneket korábban VII. ötéves tervünk éves bontásában elképzeltünk.­­ Az egyik kiemelt célkitű­zés, hogy ebben az évben meg­állítsuk az értékesítési árbevétel csökkenését. Sőt, a folyamat megfordítására kell törekedni. Ehhez az exportértékesítés to­vábbi növelésére van szükség, ami az előző évi kimagasló tel­jesítéshez képest még nagyobb erőfeszítéseket kíván. Minden nehézség ellenére vállalatunk számára ez az egyedüli járható út, több szempontból is. — Ha ezek az elképzelések mégsem válnának valóra, mi­lyen következményekkel járhat? — Nézzük akkor az előbb em­lített több szempontot. Amen­­­nyiben a hazai fogyasztás csök­kenő fermentált dohányanyag- igényét az export növelésével nem ellensúlyozzuk, a gazdálko­dás hatékonyabbá tételére irá­nyuló erőfeszítéseink csak csök­kent mértékben, vagy egyáltalán nem fognak nyereséget hozni. Márpedig a nyereség nagyságá­tól, dinamikus növekedésétől függ elsősorban a vállalat fejlő­dése, de dolgozóink bér- és ke­resetszínvonala is.­­ Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mire alapozzuk ezt? Hi­szen nem számolhatunk az érté­kesítés lényeges növekedésével, jó eredményként kell elkönyvel­nünk, ha az nem csökken az elő­ző évihez képest; műszaki fej­lesztési tevékenységünk ered­ményei csak a jövő évben fog­ják első ízben érzékeltetni hatá­sukat, és tovább menve: ki kell gazdálkodni a tervezett 7—8 százalékos bérfejlesztést és az egyéb elkerülhetetlen költség­­növekedést is. — A válasz csak az lehet: egyedül magunkra alapozha­tunk. Dolgozóink fegyelmezet­tebb, jobb minőségű munkájára, alkotókészségére, a vezetés szín­vonalának növelésére ennek va­lamennyi szintjén. Az elmúlt évek tapasztalatai és eredmé­nyei alapján erre ebben az év­ben is számíthatunk. — Köszönjük a beszélgetést. Rekonstrukció a fermentálóban — Termelőberendezéseink el­használódtak. Halaszthatatlanná vált azok legalább részleges cse­réje, különben nemcsak export­­növelési célkitűzéseink, hanem hazai ellátási feladataink telje­sítése is illuzórikussá válhat Ehhez viszont nagyon sok pénz, érdekeltségi alap, nyereség kell! — Dolgozóink bér- és kereset­színvonala eddigi erőfeszítéseink ellenére is indokolatlan mérték­ben még mindig elmarad a tár­ca és az iparág többi vállalatai­hoz képest. A bérek és keresetek átlagon felüli növekedéséhez vi­szont ismét csak a vállalati eredmény, illetve a hozzáadott érték nagyobb mérvű emelése szükséges. — Az elhasználódott termelő­­berendezésekről szólva a nyír­egyházi fermentáló üzem fej­lesztésére gondolt? — Az export és azon belül el­sősorban a nem rubelelszámolá­sú export növelésére szükség van azért is, mert ebben az év­ben elkezdődik a nyíregyházi fermentáló üzem technológiai rekonstrukciója, műszaki fej­lesztése. Az ehhez szükséges nyugati importgépeket csak ex­portbővítő beruházási pályázat révén tudjuk biztosítani. Komp­lex fejlesztési programunk első ütemeként az üzem nyersanyag­tárolási és mozgatási rendszeré­nek műszaki fejlesztésére, vala­mint a kocsányozó gépsor kor­szerűsítésére kerül sor. Ezzel a több százmilliós fejlesztéssel kí­vánjuk megalapozni termékeink minőségének nemzetközi ver­senyképességét, a feldolgozási veszteségek, a feldolgozási költ­ségek jelentős csökkentését, ez­által a vállalat jövedelemnövelő képességét. De mélyreható és előnyös változásokat fog ered­ményezni dolgozóink munkakö­rülményeiben is. — A vállalati elképzelések megvalósulásához mit várnak a dohánytermelő partnergazdasá­goktól? — Piaci helyzetünk javítását, exportértékesítésünk növelését, annak jobb megalapozását szol­gálja virginiadohány-termelteté­­si rendszerünk idei korszerűsí­tése is. Ennek lényege: a virgi­niadohány-termelés mennyisé­gének olyan korlátok között tar­tása, amelyek mellett a minőség javításának feltételei optimáli­­sabban biztosíthatók. Ezáltal az exportminőségű anyagok ará­nyának gyorsabb ütemű növeke­dése várható az össztermésen belül, így az esetenkénti kiug­róan nagy termések hazai szük­ségleten felüli részének külpiaci elhelyezésére nagyobb lehetőség van. Úgy vélem, ez egyaránt partnergazdaságaink érdeke is, mert a dohánytermelés nyeresé­gének növelésére sokkal nagyobb tartalékok vannak a minőség javításában, mint a termés mennyiségi növelésében. — Az idei követelményeket milyen mértékben növelték és a biztos megvalósítást mire ala­pozzák? — Az előbbiekben kifejtettek alapján — úgy vélem — sike­rült érzékeltetnem, miért irá­nyozták elő a vállalati eredmény legalább nyolcszázalékos, mint­egy 12—13 millió forinttal való növelését. A legkeményebb télben is helytállt a térüzem Nyíregyházán. Akárcsak azok a gépkocsivezetők, akik beszállították a dohányt a térüzem treppjéhez. Képünkön Kiss Mihály targoncás a vásárosna­­ményi üzemből érkezett Káliói FÉK dohány átvételénél. A mechanika 3/5 magasságában Kerti B. kitárolása folyik. Poczkodi József, Erdei Lajos és Nagy Ferenc szállítókocsira rakja a dohánybálákat, amelyek innen, Nyíregyházáról Nyírbátorba kerülnek továbbtárolásra, majd az értékesítés után a feldolgozó cigarettagyárba. Az idei terv programja vállalatunknál: 13 milliós nyereségnövekedés Vállalatunk 1987. évi tervének főbb célkitűzései: a termeltetés­termelés egyensúlyának tartós megteremtése, a vállalat nyere­ségtermelésének fokozása és a technológiai vonal rekonstruk­ciójának előkészítése. Ha a főbb célkitűzések megvalósulnak, a dolgozók jövedelme is kedvező­en alakulhat. A termeltetés-termelés egyen­súlyának megteremtése, a do­hánytermesztésnél a mennyisé­gi szemlélet helyett a minőségre való törekvés kiterjesztése na­gyon fontos feladat. A tavalyi nagy dohánytermés miatt a vál­lalat készlethelyzete kiélezett: a tervezett 13 300 tonnánál ma­gasabb dohánytermést már nem visel el. A dohányértékesítés je­lenlegi lehetőségei miatt tartó­san a jelzett mennyiség meg­­termeltetésére kell berendezked­ni. A Virginia dohányok terve­zett 6000 tonnás mennyiségén belül azonban jóval több, öt­százaléknyi A­ világos választé­kot kell produkálni ahhoz, hogy az exportterv a jobb minőség­gel teljesíthető legyen. A termelés mennyisége az át­húzódó 1986. évi termés miatt még az idén is jóval meghalad­ja az optimális szintet. Az egyensúlyt hozó 11 800—12 000 tonnás termelésre az új dohány­terméssel kell ráállni. A vállalat bruttó jövedelme és nyeresége az agrárszabályozás­ban jelenleg is jó színvonalat képvisel. A népgazdaság jelen­legi helyzetében azonban a jó teljesítmények további fokozá­sára is szükség van. Erre ösz­tönzi vállalatunkat a szabályo­zórendszer 1987. évi változtatá­sa is. A szabályozóváltoztatás lénye­ge, hogy az agrárszabályozás vállalatunknál alkalmazott for­májában is bevezették a 100 fo­rint keresetre jutó hozzáadott érték fogalmát és e mutató vál­tozásától teszik függővé az át­lagkereset növelését. A vállalat vezetése a mutató szintjének megtartását irányozza elő a vég­leges tervben. Mivel a hozzá­adott értékben a nyereség a meghatározó tényező, a nyere­séget az átlagkereset növekedé­sével megegyező arányban kell növelni. Ez azt jelenti, hogy a bázis 157,5 milliós nyereségét — nehezebb körülmények között — 170,5 millióra kell emelni. A nyereség növelése az értékesítés fokozásával és a költségek csök­kentésével érhető el. Javítja ez évi pozíciónkat az elmúlt évi kedvező költséggaz­dálkodás, amelynek nyomán a termékek önköltsége az előző évihez viszonyítva több mint egy százalékkal javult. Ezeket a termékeket nagyobb részben 1987-ben értékesítjük. Az 1987. évi eredmény alakulását azon­ban negatív hatású tényezők is befolyásolják. Ilyen például a tavalyi nagy dohánytermés mi­att jelentkező tízmilliós bank­költség-növekedés és a bérek 1987. évi emelésének költségei. Ezek hatását más költségeknél ellensúlyozni kell és ezért a vállalat minden dolgozójának tennie kell a saját munkaterü­letén. Hosszú évek után végre je­lentősebb összeg fordítható be­ruházásra és ennek keretében meg kell kezdeni a technológiai vonal rekonstrukciójának konk­rét előkészítését az építési fel­adatok végrehajtásával. Ennek értéke 20 millió forint. Az épí­tési és más előkészítési felada­tok időre történő megvalósítá­sával meg kell alapozni azt, hogy az 1988. évi holtszezonban a gépi rekonstrukció is mara­déktalanul megoldható legyen. A beruházások között jelentős összeggel tovább kell folytatni a nyíregyházi raktárbázis építé­sét, de jut érdekeltségi alap más fejlesztési, szinttartó és szociá­lis beruházásokra is. Az 1,2 százalékkal növelhető termelést bázisszintű létszám­mal kell megvalósítani. A 100 forint keresetre jutó hozzáadott érték szintjének megtartásával a dolgozók átlagkeresete külön­adó nélkül hét százalékkal nö­velhető. Ehhez egy százalékot nagyobb adóteher vállalásával biztosít a terv. Összefoglalva: 1987-ben na­gyobb teljesítményt, magasabb nyereséget kell produkálni. Erre a vállalat továbbfejlődése, a dolgozók kedvezőbb keresetfej­lesztése érdekében is szükség van. A nagyobb nyereség eléré­sének megvan a reális lehetősé­ge. Ehhez meg kell valósítani a terv főbb célkitűzéseit, meg kell oldani a termeltetés problémá­ját, teljesíteni kell az értékesí­tési, főként az exportfeladato­kat, minden lehetséges terüle­ten csökkenteni kell a költsége­ket és a legjobb minőségben kell megvalósítani a fejlesztése­ket. E feladatok megoldásához minden dolgozónak tovább kell javítania munkája minőségét, fokozni a munka eredményes­ségét. Szabó Miklós terv- és közgazdasági osztályvezető

Next