Nyíregyházi Dohányfermentáló, 1988 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1988-02-01 / 1. szám

A NYÍREGYHÁZI dohányfermentáló vállalat dolgozóinak lapja xii. évfolyam, 1. SZÁM ÁRA: 2,30 FORINT 1988. FEBRUÁR HÓ MUNKAHELYI PORTRÉ. A Nyíregyházi Dohányfermentáló Üzem kocsányozó termében Pázmán Jánosné vállalati kiváló dolgozó a vágóasztalnál. Kitüntetését a nagy októberi szocialista forrada­lom évfordulóján, tavaly kapta meg. Minőség, fejlesztés, jövedelem Jóna Pál igazgató a vállalati gazdálkodásról • A kormánynak az MSZMP KB 1987. július 2-i állásfoglalá­sa alapján­­ kidolgozott stabilizá­­ciós munkaprogramj­a jelentős átrendeződéseket tartalmaz a gazdaságpolitikai célkitűzések prioritásaiban és alapvető válto­zásokat­­ helyez kilátásba ,a válla­lati gazdálkodás feltételrendsze­rében is — kezdte hagyományos év eleji nyilatkozatát Jóna Pál, vállalatunk igazgatója, aki kéré­sünkre vállalkozott arra, hogy felvázolja a közeljövő gazdálko­dásának fő irányait. — Szükségesnek tartottuk a párt és a kormány gazdaságpo­litikai célkitűzéseinek szellemé­ben felülvizsgálni VII. ötéves tervünk hátralévő három évé­nek célkitűzéseit. Felmértük azo­kat a hatásokat, amelyeket a személyi jövedelemadó, az álta­lános forgalmi adó, az új te­­melői árak és a szabályozórend­szer többi elemében történt ,több­nyire szigorító jellegű változá­sok gyakorolnak a vállalati gaz­dálkodásra. — A megváltozott feltételek figyelemb­ev­ételével meghatároz­tuk azokat az intézkedéseket. Termelés és piaci — Csak a piaci igényekhez való még rugalmasabb alkal­mazkodással, a jobb minőségű, nagyobb használati értékkel ren­delkező­­ termékekkel lehetséges a jövőben mérsékelni,­­lassítani a hazai nyersdohányszükséglet­­ tendenciaszerű csökkenését és­­ ugyanakkor fokozni az exportá­lásra kerülő fermentált dohány mennyiségét.­­ Erre figyelmeztet bennün­ket az a körülmény, hogy 1987- ben a hazai ferroentált dohány­­értékesítés­­ közel ötszázalékos értéknöveked­ésével szemben ez évben a gyári igények öt száza­lékkal kisebbek. Az állandóan ható tényezők mellett az igé­nyek ilyen mérvű csökkenésé­ben valószínűleg szerepet ját­szi­k az elmúlt évi kétszeri ciga­rettaáremelés és az életszínvo­nal kedvezőtlen alakulása is. — Ilyen megfontolásokból te­kinthető 1988. évi tervünk ki­emelt fontosságú célkitűzésének az export, azon belül pedig el­sősorban a nem rubelelszámolá­sú export növelése, mert elsősor­ban ezúton látunk imódot a ha­zai igényvisszaesés részleges el­lensúlyozására. — Ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításához minden bi­zonnyal alkalmazkodnia kell a dohánytermesztésnek is? — A minőség kívánatos szin­tű, egyenletes fokozása érdeké­ben egyaránt előre kell lépni a dohánytermelésben és a feldol­gozás, fermentálás területén.­­ Bár az­­­ elmúlt éviben a szükségleth­­ez való alkalmazko­dásnál mennyiségi vonatkozás­ban kedvezőek voltak az ered­mények, a dohánytermésen be­lül a jó minőségű, az exportkö­vetelményeknek is megfelelő do­hány részaránya még mindig nagy szóródást mutat és a ted­­etnivalókat, amelyek biztosít­ják a vállalati cél- és eszköz­­rendszer összhangját. — Alapvető feladataink 1988- ban és a VII. ötéves terv továb­bi éveiben összhangban vannak­­ a kormány munkaprogramjának szerves részét képező mezőgaz­dasági és élelmiszeripari mun­kaprogrammal. — Miben tudná összefoglalni vállalatunknak ezeket az alapve­tő feladatait? — Javuló minőséggel biztosí­tanunk kell a nyersanyaghátte­ret a jó színvonalú hazai do­hányipari termékellátáshoz. Ugyanakkor az export növelé­sével az ország külgazdasági egyensúlyának javításához is hozzá kell járulnunk. Mindezek­kel együtt növelnünk kell a vál­lalat jövedelemtermelő képessé­gét.­­ E célok elérésének egyik legfontosabb feltétele a minőség folyamatos javítása, amelynek a gazdálkodás minden területére ki kell terjednie. rugalmasság mellés jelenleg meglévő adottsá­gaihoz­­ képest aránytalanul ala­csony. — Nem elégedhetünk meg a piaci igények kielégítésének vál­lalati szintű biztosításával. Szük­ség van arra is, hogy ebben szerződéses partnereink is job­bak­ legyenek érdekeltek, mint eddig. A vállalatnak fontos cél­kitűzése, hogy a dohány­terme­­lési rendszerrel és partnergaz­daságainkkal együttműködve a dohánytermelés integrációját olyan irányban fejlessze to­vább, amely jobban ösztönöz a minőségre, a piaci rugalmasság­ra valamennyi résztvevőnél. — Erre alapozva ez évi ter­vünkben 2—3 százalékkal na­gyobb exportrészarányt irányoz­tunk elő, ami látszólag szerény­nek tűnik, de mennyiségben kö­zel kétszerese az előző évinek. — A dohány megtermelését követően nyilvánvalóan a fel­dolgozás terén is jelentős előre­lépésre van szükség. Mi várható ezen a területen a közeljövő­ben? (Folytatás a 2. oldalon) Reform a gyakorlatban Az új szabályozók és az adók alkalmazásáról 1988. január 1-jétől, két hó­nappal a vonatkozó rendeletek megjelenése után, a vállalati gyakorlatban is alkalmazni kell az országgyűlés által elfogadott törvényekben, a vonatkozó mi­nisztertanácsi rendeletekben, pénzügyminisztériumi rendele­­tekben előírtakat, a végrehajtás szintjén kell megoldani a gazda­sági reform feladatait. A gyakorlati­­ alkalmazást vál­lalatunk gazdálkodási szakem­bereinek gondos előkészítő mun­kája tette lehetővé. Az egységes értelmezés és könnyebb megér­tés érdekében a végrehajtást bonyolító illetékes szakemberek részére több vállalati szabályzat készült. Az általános forgalmi adóval kapcsolatban a számlázási rend­re, az adó számviteli nyilván­tartására és­­ bevallására vonat­kozó szabályzatot is készítet­tünk. Ennek végrehajtása nem­csak az adminisztratív, a szám­viteli és pénzügyi szakemberek feladata, hanem a vállalat vala­mennyi beszerzési és értékesítési tevékenységét bonyolító, utal­ványozási joggal rendelkező munkatársunké is. A számviteli és pénzügyi dol­gozók feladata és felelőssége az előírásoknak megfelelő gyakor­lat megkövetelése, azok követ­kezetes, folyamatos végrehajtá­sa. Megkövetelni csak azt a fel­adatot lehet, a­mit szakmailag értünk, biztos a tudásunk. E tudás megszerzésére a január­­február hónap állt a beosztott szakemberek rendelkezésére. A személyi jövedelemadó­rendszer működtetése érdekében munkánkat két lépcsőben végez­tük el. Az első az 1987. évi alap­bérek, törzsbérek és pótlékok felbruttósítása volt. Ezzel össze­függően 1988. január 15-ig a munkaszerződéseket is módosí­tani kellett. Ez a feladat rendkívül nagy előkészítő munkát­­ igényelt. A pótlékok miértékének helyes megválasztását a nettó kereset megtartása érdekében többszöri számítási munkával határoztuk meg. A felbruttósított­­ bértételek megállapítására gépi adatfel­dolgozást is igénybe vettünk. A szervezési osztály közreműködé­sével jelentős manuális munkát váltottunk ki. A bizalmi testü­let­­ határozatának megfelelően így még decemberben megkez­dődött a munkaszerződések mó­dosítása. Új módszerek A második lépcsőben a sze­mélyi jövedelemadó levonási és bevallási rendszerére vonatkozó­an is szabályzatt készült ,az egy­séges értelmezés érdekében. Munkánkat bonyolulttá tette az a­­ körülmény, hogy­­ a nyug­díjjárulék levonási rendszerében és a társad­alom­biztosítási járu­lék elszámolási rendszereiben­­ is változás történt. Az eddigi gya­(Folytatás a 2. oldalon) ÜZEM­TÖRTÉNETI PILLANAT. 1988. január 22-én érkezett meg a vállalat területére az a két ka­mion, amelyek az angliai CARDWELL-cég első gépegységeit hozták a nyíregyházi fermentáló üzem nagy rekonstrukciójához. Az első szállítmányt még 15 követi, amíg az új technológiai üzemcsarnokban állni fog az új kocsányozó gépsor.

Next