Nyíregyházi Mezőgép, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1980-10-01 / 10. szám

XII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ÁRA: 1,50 FT 1980. OKTÓBER HÓ Napirenden a VI. ötéves terv KIBŐVÍTETT ülést tartott a vállalat szakszervezeti bizottsá­ga szeptember 27-én, a sóstói üdülőben. Az ülésen Katona Bé­la, a vállalat műszaki igazgató­­helyettese ismertette hatodik öt­éves tervkoncepcióinkat, és ah­hoz kérte a vállalat legfelsőbb szakszervezeti vezető testületé­nek véleményezését. Majd a ha­todik ötéves tervünkhöz kap­csolódóan Győri József, a mun­kaügyi osztály vezetője ismer­tette a következő ötéves szoci­álpolitikai tervelőirányzatot. A továbbiakban tárgyalták Nagy Miklósnak, a vállalat gazdasá­gi igazgatóhelyettesének a vszb tagjai számára írásban kiadott beszámoló jelentését az ez évi I—VIII. havi munkaerő- és bér­­gazdálkodásról. (E téma elemzé­sére egy későbbi lapszámunkban visszatérünk.) Vállalatunk a hatodik ötéves tervének gazdaságpolitikai irányelveit az MSZMP XII. kongresszusának, valamint a me­gyei pártbizottság 1980. évi már­ciusi pártértekezlete határoza­tainak alapján dolgozta ki. LEGFONTOSABB feladatnak tekintjük a VI. ötéves terv idő­szaka alatt a népgazdaság kül­kereskedelmi és nemzetközi fi­zetési mérlege egyensúlyának javítását. Gazdálkodásunkban fő tennivalónk a hatékonyság erő­teljes növelése, a termékszerke­zet korszerűsítése, a költségek csökkentése, a minőség és a jö­vedelmezőség javítása. E célok megvalósításában alkalmazzuk a tudományos kutatások eredmé­nyeit, és gyorsítjuk az új, kor­szerű hazai és külföldi techno­lógiák bevezetését. Az eddigiek­nél hatékonyabban támogatjuk az újítómozgalom kezdemé­nyezéseit. Csökkentjük a gazda­ságtalan termékek számát. Fo­kozzuk az export gazdaságossá­gát. Jelentős mértékben emel­jük a szakemberek és a szak­munkások létszámát, a vezetés és a szervezés színvonalát. Mielőtt a VI. ötéves tervkon­cepciónk részleteit kifejtette, hangsúlyozta, hogy azok nem véglegesek, bizonyos, hogy azo­kon még módosítani fognak. A végleges tervet a jövő év köze­pén hagyják jóvá. Éves átlagban a belföldi érté­kesítést 4,2 százalékkal, a válla­lat tőkés exportját 26 százalék­kal, a szocialista exportot 3,8 százalékkal növeljük. Termelé­sünk növekedését a munka ter­melékenységének fokozásából kívánjuk elérni. A vállalati lét­számot évenként átlagban 2 szá­zalékkal csökkentjük. Egyidejű­leg a bérszínvonalat — ugyan­csak évenként — négy százalék­kal fejlesztjük. A FIZETŐKÉPES kereslet csökkenése miatt legnagyobb kereskedelmi partnerünk, az AGROTRÖSZT rendelése keve­sebb a korábbi évekhez képest, ezért nagyobb gondot fordítot­tunk és fordítunk a jövőben a más szervekkel történő, úgyne­vezett többcsatornás értékesítés­­re.A VI. ötéves terv első három évében nem számolunk a válla­lat által gyártott mezőgazdasá­gi gépek és berendezések darab­számának jelentősebb változá­sával, viszont a tervidőszak utol­TERMELÉS- ÉS EXPORT­­NÖVELÉS.­­­ TÖBB ME­ZŐGAZDASÁGI GÉPAL­KATRÉSZ. — TAKARÉ­KOS KÉSZLETGAZDÁL­KODÁS. — TERMELÉ­KENYSÉG ÉS LÉTSZÁM. — 125 MILLIÓ SZOCIÁ­LIS CÉLOKRA. jó éveiben a piaci helyzet javu­lására és a növekvő keresletek kiszolgálására felkészülünk. Azonban a tervidőszak első há­rom évében arra számítanunk kell, hogy a gépalkatrész-igény fokozottabb lesz, a mezőgazda­ság gépesítettségének szinten tartása miatt. Szükség van a szolgáltatások fejlesztésére. Te­kintettel arra, hogy vállala­tunknál az esztergagépek és a marógépek felújításának ha­gyományai vannak, s jelenleg is éves szinten mintegy 180 külön­féle szerszámgépet újítunk fel, ezt fogjuk bővíteni. A nyíregy­házi törzsgyárban befejezés előtt álló csarnoképítéssel lehetővé válik, hogy a tervidőszak végé­re évi 560 darab szerszámgép felújítását végezzük­ el, előrelát­hatóan 90 millió forint érték­ben. EXPORTMUNKÁINKRÓL szólva elmondta, hogy a rubel elszámolási exportunk jelentő­sebb emelkedése nem várható a tervidőszak végéig. A jelenlegi tőkés exportunk nagyobb része kooperációs termékekből szár­mazik. Meglévő kapcsolatainkat meg kívánjuk tartani, ugyanak­kor bővíteni akarjuk gyártmá­nyaink komplettségi fokát. Az a törekvésünk, hogy az eddig gyártott pótkocsioldalakon kívül a komplett pótkocsik exportját megoldjuk. Emellett elsősorban az egyszerűbb, főleg a szarvas­­marhatartás technológiájához tartozó gépeink exportját sze­retnénk szorgalmazni, például a Supermix takarmánykeverő­ -ki­osztóét, a BBA jelű bálabontó­adagolóét. Ez ügyben a külke­reskedelmi vállalattal felvettük a kapcsolatot, és például az NSZK-ba már kiszállítottuk tesz­telésre az említett két gépet, összességében a jelenlegi 33 millió forint értékű tőkés expor­tunkat a tervidőszak végére 105 millió forint értékre kívánjuk felfuttatni. Az anyag- és készletgazdálko­dásban — a termeléshez szüksé­gesek kellő időben történő biz­tosítása mellett — a takarékos készletgazdálkodást kívánjuk megvalósítani. Készleteink for­gási sebességét a tervidőszakban 12 nappal javítjuk. Szervezési intézkedésekkel szeretnénk meg­oldani az anyaggazdálkodás ja­vítását. A készletadatok nyil­vántartásával, naprakész vezeté­sével, az elfekvő készletek érté­kesítésével, az olcsóbb beszerzé­si formák felkutatásával, a szál­lítások jobb szervezésével csök­kentjük az anyagköltségeinket. Továbbra is a gyártásfejlesztés­ből adódnak a legnagyobb anyagtakarékossági lehetőségek. A darabolási technológia fejlesz­tésével, a korszerű hideg- és melegalakító technológia igény­­bevételével, valamint új hegesz­tő- és festőberendezések üzem­be helyezésével törekszünk a ta­karékosság fokozására. Kiemelt feladatnak tekintjük a tőkésim­­port-anyagokkal való takarékos gazdálkodást. Nagy gondot for­dítunk a hulladékanyagok hasz­nosítására. A GYÁRTMÁNY- és gyártás­fejlesztési tervünk folytatását képezi a jelenlegi fejlesztési te­vékenységünknek. Fokozott fi­gyelmet fordítunk a tőkés ex­portra is ajánlható gépek, be­rendezések és részegységek ki­­fejlesztésére. A gyártásfejlesztés szorosan kapcsolódik gyárt­mányfejlesztési tervünkhöz. A zárt típusú gyártási folyamatok bevezetése a célunk, s tovább tervezzük az ehhez szükséges célgépek kidolgozását. Több li­cencvásárlást tervezünk. A továbbiakban a VI. ötéves tervidőszakra tervezett beruhá­zásainkat ismertette. Ezek: a már említett precíziós öntödebő­vítés Tiszavasváriban, műhely­­rekonstrukció Mátészalkán, és műhelycsarnok építése a futó­műgyártás fejlesztéséhez Nyír­bátorban, valamint a nyolc gyáregységben az évenkénti szinttartó beruházások. Ezeket részben saját erőből és tröszti juttatásból, nagyobb részben pe­dig hitelből valósítjuk meg. Szólt a létszám-, valamint a szakember-utánpótlás és -kép­zés terveiről. Majd a termelő­ (Folytatás a 2. oldalon.) A takarékossági hónap A megnyitó vál­la­la­latunk központjában Nyíregyházi törzsgyárunk la­katoscsarnokában október 2- án rendezett ünnepségen nyílt meg a megyei takarékossági hó­nap. Az ünnepséget Nagy Sán­dor, a vállalat igazgatója nyitot­ta meg, majd Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára méltatta a takarékosság egyéni és népgazdasági jelentő­ségét, hangsúlyozva, hogy a je­lenlegi viszonyok között erre különösen nagy szükség van. A megye betétállománya je­lenleg meghaladja az 5,3 milli­árd forintot, a lakosság részére forgalmazott hitelállomány pe­dig a 6,3 milliárd forintot. Je­lentősen nőtt az ifjúsági betétek száma. Jó példa erre vállala­tunk, a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat, ahol a dolgozók 70 szá­zaléka rendelkezik már valame­lyik betétformával. Megemlé­keztek az ünnepségen az ifjúsá­gi takarékbetét tízéves fennállá­sáról, mely alkalommal Nagy Lászlónak és feleségének —akik mindketten vállalatunk dolgozói — soron kívül átadták azokat az iratokat, amelyek tanúsítják az Északi körút 2., IV.­ emelet 20. számú lakás tulajdonjogát. A takarékossági mozgalomban elért eredményei alapján két nyíregyházi brigádot jutalmazott meg az OTP, az egyik, törzsgyá­runk forgácsolóüzemében dolgo­zó Petőfi Sándor Szocialista Brigád volt. A brigád a válla­lattól is magas összegű pénzju­talmat kapott. Ezenkívül meg­jutalmazták a takarékossági mozgalomban élenjáró aktívákat is. Az­ ünnepségen az Ifjú Gár­da­ zenekar, a IV. számú általá­nos iskola kisdobos-kamarakó­­rusa és a „Kiváló” címmel ki­tüntetett Szabolcs-Volán tánc­­együttes adott nagy sikert ara­tott műsort. Körtély Sándor, az OTP megyei igazgatója átadja Nagy Lászlónak a lakásról szóló iratokat. (Jávor László felv.) A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 63. évfor­dulóját köszöntjük. A világ haladó emberiségének közös ünnepe ez. Vágyak és tettek útmutatásául szolgál ah­hoz, hogy az ember miként harcolja ki szabadságát, füg­getlenségét, saját országában miként valósítsa meg a prole­tariátus diktatúráját. A győztes forradalom soha­sem volt csak az orosz nép ügye, világméretű esemény volt, egy olyan útnak a kezde­te, amely megmutatta miként fejlődhet tovább az emberiség, a társadalom. Az út kezdetén ott volt a legnagyobb akadály, a cári Oroszország, a legna­gyobb elnyomás, a legnagyobb nyomor, a legembertelenebb kizsákmányolás. Az orosz for­radalmárok áldozatokkal küz­­dötték le ezt az akadályt, vég­rehajtották az emberiség, a XX. század mindmáig legna­gyobb történelmi tettét. A Nagy Október óta a szo­cializmus gondolata már nem­csak eszme, hanem eleven va­lóság, és nemcsak a Szovjet­unióban, de a szocialista or­szágok széles és egyre széle­sebb táborában. Felmérhetet­lenül nagy eredményeket értek el az elnyomás, a kizsákmá­nyolás igáiból megszabadult országok, közöttük hazánk is, de ennek alapján nem lehet azt mondani, hogy ma már gondok, bajok és gyötrelmek nélkül haladunk tovább. A társadalomátalakító mun­ka mindig sok gonddal, baj­jal, küzdelemmel járt, és nem leszünk híján ezeknek a to­vábbi munkában sem. A Szov­jetunióban, de nálunk is gigá­szi munkával, nagy erőfeszíté­sek közepette épült és tovább épül az új világ, és eközben nemcsak az alkotó munka, a mindennapi gondok jelentették a harcot, de szakadatlanul harcolni kellett az egyes or­szágok békéjéért, a világbéké­ért, és védenünk kellett szo­cialista vívmányainkat. A Nagy Október születésének pil­lanatától a békéért, a békés egymás mellett élésért szállt síkra, s a forradalmi vívmá­nyokra hagyatkozva a küzde­lem legszélesebb frontja ma is a békefront. A szocializmust építő, a szo­cializmusért küzdő emberek vezérlő gondolata — és ez tet­teikben is megnyilvánul, — hogy őrizzük, fenntartjuk, sza­kadatlanul frissítjük forradal­mi tevékenységünk folyamatát, merítünk abból a kiapadhatat­lan forrásból, amit a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom tapasztalata nyújt. Gazda­sági építőmunkánk célja az, hogy hűen a forradalmi esz­mékhez megvalósuljon az em­beriség álma, minden ember vágya. Most befejezéséhez közele­dik az ötödik ötéves terv, és tudjuk, milyen nehézségek árán teljesítettük feladatain­kat. Voltak gondok, de megol­dottuk, felkészültünk a továb­bi feladatokra. A párt XII. kongresszusának határozata szellemében megkezdődött a hatodik ötéves terv előkészíté­se, egy újabb nagy munka mindennapi végrehajtása. Ezt a munkát mindannyian öröm­mel vállaljuk, hiszen önma­gunkért, társadalmunk tovább­fejlődéséért cselekszünk. Öszöntjük a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradal­mat, a szovjet népet és köszöntjük mindazokat, akik Nagy Október útján járva, elő­re haladnak. K

Next