Nyíregyházi Mezőgép, 1981 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

SZELLEMI ERŐFORRÁSAINKAT HASZNOSÍTSUK MINDEN TERÜLETEN JOB­BAN, SZERVEZETTEN ÉS FOKOZOTTAN IGÉNYELJÜK AZ ÉRTELMISÉG RÉSZ­VÉTELÉT A SZOCIALISTA ÉPÍTŐMUNKÁBAN ...” (A XII. pártkongresszus határo­­­­zatából.) A szellemi tartalékok hasznosítása Poór János agrárgépészmér­nök. Gödöllőn végzett 1970-ben. Tíz esztendeje dolgozik a ME­ZŐGÉP vállalatnál. Ez az első munkahelye. Harmincöt éves lesz februárban. Nős, három gyermek apja. 1970 óta párttag. Még az egyetemen vették fel a párt soraiba. Az alapszervezet­ben szervező titkárként tevé­kenykedik a központban. Vele beszélgettünk a kongresszusnak már idézett határozatáról. 1. Hogyan került a vállalat­hoz? — Társadalmi ösztöndíjasa voltam a vállalatnak. Tanulmá­nyi szerződést kötöttek velem, melyben egyebek között az sze­repelt, ha végzek, ide jövök dolgozni. Az ösztöndíj függött természetesen a tanulmányi eredményemtől. Valójában na­gyon jól jött, hiszen édesapám nyugdíjas volt, s minden fillér számított otthon. 2. Megkeresték-e az egyetemi évek alatt a vállalattól? — Rendszeres volt a kapcso­latom a vállalattal. Négy év alatt sokszor bejártam, s arról is volt szó, hogy esetleg itt töltöm a szakmai gyakorlatot, de aztán­­ másképpen alakult. 3. Hol volt szakmai gyakorla­­­ton? — Egyetemi éveim alatt több helyen voltam szakmai gyakor­laton. Voltam a Békéscsabai Ál­lami Gazdaságban, Telekgeren­dáson, Kartalon az egyetem tan­gazdaságában, Nyíregyházán a Ságvári Tsz-ben, a Balaton­­nagybereki Állami Gazdaság ba­­latonfenyvesi üzemegységében. Vezettem traktort, kombájnol­­tam 1 hónapig, végeztem üzem­­szervezést, készítettem tervet, igyekeztem sok tapasztalatot szerezni. 4. Hasznosnak ítéli-e a gya­korlatokat? — Feltétlenül. Itt kerültem munkakapcsolatba az emberek­kel. Lehetőséget ad vezetői is­meretek szerzéséhez, megtanul bánni a beosztottakkal. Én a gyakorlat híve vagyok, s min­dent erről az oldalról igyekszem vizsgálni. 5. Milyen beosztásba került a vállalatnál? — Először gyakornok voltam. Hat hónapig a műszaki fejlesz­tési osztályon, ahol később 2 és fél évig dolgoztam. 6. Meghatározó volt-e ez to­vábbi pályafutásában? — Úgy érzem igen. Itt ismer­tem meg a vállalat már meglévő gyártmányait, a takarmány-elő­készítés gépeit, a gyümölcsmani­­pulálókat, a különböző szállító­kat, gabonafúvót és sok midnen mást. S akkor volt új gyárt­mány a cukorrépamag szemen­­ként vető gép, a takarmánykeverő berendezések, a háztáji daráló. Ez sláger volt akkor. A KD 160- as. Ebből később mintegy 60 ezer darabot gyártottunk. 7. Részt vett-e valamelyik gyártmány kifejlesztésében? — Igen. Leginkább a cukorré­pamag szemenkéntvető gép adap­tálásában, a morzsolók tervezésé­ben és az akkoriban szükséges importpótló gépalkatrészek adaptálásában vettem részt. 8. Mely termékekben sikerült szaktudását leginkább érvénye­síteni? — Mi a 70-es években cso­portban dolgoztunk. Három-négy ilyen volt akkor a műszaki fej­lesztési osztályon, s mindenkit önálló feladattal bíztak meg. Én legszívesebben azokra emlék­szem, amelyek újat hoztak. Ta­lán azért, mert töprengeni kel­lett, hogy mi az, ami a vállalat eszközeivel, gépeivel itt helyben megoldható és kivitelezhető. Eh­hez kellett a szellemi energiát felhasználni. 9. Hová került a műszaki fej­lesztési osztályról? — Egyik alkalommal az ak­kori főmérnök megkeresett, s megkérdezte elvállalnám-e a termelési osztály vezetőhelyette­si beosztását? Ez egyrészt meg­lepett, hiszen alig voltam 26 éves. Töprengtem a nagy meg­bízatáson. Gondolkodtam, elvál­laljam-e vagy se, hiszen a mun­kakörömmel meg voltam eléged­ve. Úgy éreztem tudásomat a vállalat javára megfelelően hasznosítom. Szóval futott a szekér — mint mondani szok­ták. Izgatott viszont az új. Tar­tottam is tőle, meg vonzott is az ismeretlen. Nem tagadom, a bi­zalom jólesett. Ezek az érzések viaskodtak bennem. Már nős voltam, vártuk az első gyerek születését. Valójában csak egyik tényező volt a magasabb fize­tés. Végül is azért döntöttem a megbízatás mellett, mert úgy láttam, hogy tágabb lehetősé­gek nyílnak meg számomra, job­ban áttekinthetem a vállalat egészét, s talán abból így még többet tudok érte tenni. 10. Elképzelései, tervei való­ra váltak-e? — Én azt gondolom, igen. Bár kétségtelen, hogy ebben a mun­kakörben sok külső tényező, pi­ac, szabályozók, megrendelők igénye stb. is közrejátszik, ame­lyekkel számolni kell. 11. Közelebb került az élet­hez, a gyakorlathoz. Ez volt a vágya. Nem? — Így van. De általa több lett a gondom is. S a gondolkodás­módomon is változtatnom kel­lett. Ki kellett küszöbölni az egysíkúságot, kreatívabb gondol­kodást kialakítani, s még arra is törekedni, hogy az ember ki­találja, mit gondol a partner. 12. Hány éve van ebben a be­osztásban. S gyümölcsöző volt-e ez az időszak? — Nyolcadik éve dolgozom e beosztásban, s úgy ítélem meg, hogy hasznos volt számomra is, s gondolom hasznára voltam vállalatomnak is. Persze attól eltekintve mondom mindezt, hogy megtörténik, esetenként egy-egy feladatot nem tudok tel­jesen megoldani. Volt, amikor brillírozott a vállalat, s megtör­tént, hogy kevesebbet termel­tünk. Összességében Hasznos volt, hiszen ebben az időben kezdődött meg a profilok tisztí­tása és megszilárdult néhány nagy szériában történő gépünk gyártása. Ilyen például a pót- és tartálykocsigyártás, a szerszám­gép-felújítás stb. S ami nagyon fontos: ebben az időben kezd­tünk szocialista és tőkés export­ra gyártani. Ezzel a népgazda­sági igényekhez jobban igyeke­zett a vállalat igazodni. 13. Milyen feladataik vannak 1981-ben? — A termelési osztály felada­ta, hogy a termelés folyamatos­ságát biztosítsa. Ebben van most a legtöbb és legfőbb teendőnk. Gondoskodnunk kell a nyolc gyáregységben gyártott hagyo­mányos termékek folyamatos gyártásáról és az idén induló új termékek gyártásba vételéről. Ez nagy, szép, s rengeteg mun­ka, feladat az osztálynak. 14. A párt XII. kongresszusa határozatban rögzítette, hogy a jövőben jobban kell hasznosíta­ni a szellemi erőforrásokat. Mi­lyen lehetősége van ennek most? — Ezt segíti elő a vállalat egyik módszere, az, hogy átszer­vezték a termelési osztályt. Két osztály alakult belőle. Egyik a termelés-előkészítő osztály, a má­sik a termelési osztály. Én az előkészítő osztálynak vagyok az osztályvezető-helyettese. 15. Ez módszer, feltétel. Ho­gyan biztosítják a szellemi tar­talékok feltárását és hasznosítá­sát? — A hatékony munkának sok­sok előfeltétele van. Nos ezek­ről kell nekünk gondoskod­nunk. Sok szellemi tartalék van a munkaszervezésben. Ezt még ésszerűbbé, még pontosabbá kell tennünk. Hasonlóan a belső kooperációt, gondoskodni ar­ról, hogy hibátlan rajzokat kap­janak, pontos legyen a techno­lógia, tartalmazza a szükséges szerszámokat, eszközöket, a be­vezetett újításokat, mert ez — mondjuk meg őszintén mindig kimaradt! — s aztán tervszerű­en biztosítani kell az alapanya­gokat, félgyártmányokat stb. Amint látható, van bőven terü­let, ahol feltétlen szükséges a szellemi tartalékok állandó hasz­nosítása. E nélkül el sem képzel­hető az előrehaladás. 16. Hogyan gondoskodnak az osztályon dolgozó műszaki értel­miségiek tudásának jobb ki­használásáról? — Egyik fontos szempont, hogy soha nem rejtünk véka alá semmit. Én sem. Ha látom, hogy a fiatalabb kollégáknak segíteni kell, erre mindig hajlandó va­gyok. Hasonló szellem kialakí­tásán dolgoztunk. Mindenkire vonatkozik, hogy bizonyos kere­tek között — ahogy dolgozik — megvan az önállósága, s az al­kotó munkához igyekszünk a feltételeket biztosítani. S arra is gondunk van, figyeljük, aki jól látja el feladatát még több önál­lóságot kapjon. Aki pedig segít­ségre szorul azt is igyekszünk megadni. Osztályunkon szinte túlnyomó többségben fiatal mű­szakiak dolgoznak. Legfonto­sabbnak tartom azt, hogy a szervezőkészséget, a probléma­­érzékenységet, az áttekintőkész­séget fejlesszük. Ezek által nö­velhető önálló gondolkodásuk, döntési készségük, s számol­hatnak azok következményeivel is megfelelően. Nos itt van szük­ség a szellemi erőforrások na­gyobb, hatékonyabb hasznosítá­sára. Mi erre törekszünk. 17. Kapnak-e önálló feladatot a műszakiak az osztályon? — Igen, kapnak. Elvárjuk vi­szont a kezdeményezést, a ja­vaslatokat sokra becsüljük, és támogatjuk. Sok mindent a­ kez­deményezések alapján valósítot­tunk meg. Ennek alapján történt a termékek gyártásának elosztá­sa a gyáregységek között. Ha­sonlóan végeztük a termékek gyártási sorrendjének kialakí­tását, a belső kooperációt stb. Ezek tanúsítják a szellemi tar­talékok hasznosításának fontos­ságát. 18. Ön rendelkezik-e „felesle­ges” szellemi tartalékkal? — Nehéz kérdés. Lenni kell az emberben állandóan bizo­nyos szellemi erőtartaléknak, hogy ezt hasznosítani tudja, amikor arra szükség van. Ez akkor kerül felszínre, ha a szük­ségszerűség úgy hozza. Gondo­lom, a szellemi tartalék szinte kiapadhatatlan, s ezeket adott viszonyok között szükséges min­dig hasznosítani. Vezetők dolga, hogy ezek feltárásában, haszno­sításában is segítsenek a beosz­tottaknak, a fiataloknak. Gon­dolom erre most a VI. ötéves terv és az 1981-es terv megva­lósításában még jobban kell tö­rekednünk. Minden szellemi tar­talék feltárását a fejlődés szol­gálatába kell állítani — a kom­munista és pártonkívüli műsza­ki értelmiségieknek, mert a vál­tozó körülmények ezt igénylik, szükségessé teszik. Így tudunk megfelelni a velünk szemben támasztott követelményeknek, amelyről a XII. pártkongresszus határozott. (F. Ö. K.) MBP—6,5 típusú pótkocsi jelzőberendezését hegeszti egyik fiatal mátészalkai szakmunkásunk. (Jávor László felv.) A KISZ-kongresszus előtt Az idén a KISZ-élet kiemelke­dő eseményére, a X. kongres­­­szusra kerül sor, ahol értékelik az ország fiataljainak munkáját, s meghatározzák a jövőbeni fel­adatait. Lázas készülődés tapasz­talható valamennyi KISZ-szer­­vezetnél, így a nyíregyházi ME­­ZŐGÉP-nél is, amelynek kol­lektívája jó példával, eredmé­nyes tevékenységgel rangot, el­ismerést szerzett magának Sza­bolcs megyében, sőt országosan is. Hogy ez miként sikerült, ho­gyan csinálták — erről beszél­getünk Szalai Sándorral, a KISZ-bizottság titkárával. — Hazánkban mindig óriási szerepe volt, s a jövőben is az lesz a mezőgazdaságnak. E kü­lönösen fontos népgazdasági ága­zatban mi az önök feladata? — A kérdés meglehetősen bo­nyolult, de nagyon röviden ös­­­szefoglalva: előmozdítsuk a gaz­dasági növekedést. Köztudott, hogy a foglalkoztatottak számá­nak növelésével, vagyis exten­­zív úton már nem fokozható a termelés, ezért az intenzív gaz­dálkodáshoz szükséges feltételek megteremtésén fáradozunk. En­nek elengedhetetlen része a műszaki fejlesztés, azaz olyan gépek, berendezések gyártása, amelyekkel kevesebb élőmunka­­ráfordítással, gyorsabban, jobb, korszerűbb termékek állíthatók elő. Konkrétan, a mi gyáregysé­geink fő profilja egyrészt a me­zőgazdasági gépgyártás,­­ más­részt a szolgáltatás. Főként az állattenyésztést megkönnyítő gé­pi berendezéseket készítünk, to­vábbá közúti szállító pótkocsi­kat. — És mit szolgáltatnak? — Égetően jelentkezett az az igény, hogy a szerszámgé­pek javítását oldjuk meg, így a nyíregyházi törzsgyár az utóbbi­ra specializálódott. Nos, a gyár­tásra még egy pillanatra vissza­térve: 1980-ban kezdtünk tőkés megrendelésre termelni, s úgy látszik a termékeink nyugaton is egyre keresettebbek. • Mindebben hol a KISZ-ta­­gok helye? Mindenhol és min­denben. Itt a központban 4 alapszervezet működik. Az egyik kimondottan a műszakiakat, egy másik az adminisztratív dolgo­zókat, kettő pedig a fizikaiakat tömöríti. A nyíregyházi törzs­gyárban összesen 240 tagot számlálunk, ami 60 százalékos szervezettséget jelent. Tehát, a termelés, valamint a politikai, továbbá kulturális élet minden szférájában, posztján jelen va­gyunk, s nem túlzók, ha azt mondom, tevékenységünk meg­határozó erejű. — Megfelelően érvényesül az alapszervezetek nevelő tevé­kenysége ? — Az alapszervezetek legfon­tosabb feladata: gondoskodni a KISZ-tagok neveléséről, képzé­séről. Nyilván a KISZ-munka eredményessége is nagyban függ attól, hogy milyen az alapszer­vezeti kollektíva egysége, fe­gyelme. — A legnagyobb nevelő hatá­sa a mindennapos politikai te­vékenységben, a szervezeti élet­ben való rendszeres részvétel­nek van. S mint már mondtam, nálunk a fiatalok szervezettsége 60 százalékos, így nem panasz­kodhatok. Azontúl, ha hozzáve­szem, hogy a KISZ-tagok 11 szá­zaléka párttag is, akkor az már kellően fémjelzi az aktivitást, a KISZ-munka színvonalát is. Nem dicsekvésképpen, de a munkánk eredményességét több magas elismerés — például a KISZ KB oklevele, Kiváló KISZ-szervezet cím, KISZ KB Vörös Vándorzászló — is repre­zentálja. — A taggyűlésen milyen dön­tések várhatók? — A taggyűlésnek, mint a KISZ-munka irányításának kol­lektív fórumának hatalmas a jelentősége. Színteret biztosít a KISZ-tagsággal együttjáró jo­gok gyakorlásának, a demokrati­kus centralizmus érvényesülésé­nek, a tagság eszmei, politikai cselekvési egységének kiková­csolásában. Egyben jó lehetőség a tájékozódásra, és a tájékozta­tásra is. Itt választják — eset­leg mentik fel — a KZST­-veze­tőséget, valamint küldötteket választanak. Megtárgyaljuk a munkatervet és a tagfelvételek­kel kapcsolatos dolgokat, érté­keljük a végzett munkát, átte­­kintjük a gazdasági, illetve pro­pagandamunka helyzetét, ten­nivalóit stb. Remélem a vita ugyanúgy mint a korábbi évek­ben tárgyilagos és érdemi lesz. — Hogyan készülnek a KISZ X. kongresszusára? — A Magyar Ifjúság című lap teljes terjedelemben közli a KISZ KB Kongresszusi Levelét. Szervezetünk annyi lapot vásá­rolt, ahány KISZ-tag van, hogy valamennyien olvassák el, s te­gyék magukévá az abban foglal­takat. Úgy érzem nyugodt lehet lelkiismeretünk, hiszen olyan 5 évet zártunk, amilyen a válla­lat, de a nyíregyházi törzsgyár életében még nem igen akadt. De az eredményeink korántsem vakítanak el bennünket, s nem mondjuk azt: már nincsen ten­nivalónk. Még megoldatlan a be­járó dolgozók, fiatalok szabad idejének hasznos eltöltése. Az­tán, annak ellenére, hogy mo­dern sportpályánk, s felszerelé­seink vannak, a tömegsportmoz­galmat mégsem sikerült a ter­veinknek megfelelően szélesíte­ni, népszerűsíteni. —­ Az eddigi kongresszusokon még mindig volt küldöttünk, re­mélem az idén sem lesz más­képp — fejezte be Szalai Sándor a MEZŐGÉP nyíregyházi köz­ponti törzsgyári KISZ-bizottság titkára. (Cselényi)

Next