Nyíregyházi Napló, 1995 (2. évfolyam, 3-15. szám)

1995-06-02 / 7. szám

1995. június 2 Kép-Más Szabadtéri nyár vendégjátékokkal ! / A történet happy enddel is záródhatna, ha nem látnánk a Szabadtéri Színpad állapotát. Egy évekkel ezelőtti felmérés alapján 7 millió forintos beru­házással lehetne az alapvető gondokat, átépítéseket megol­dani - nyilatkozta Bódis Gá­bor, a dalszínház ügyvezetője. Az önkormányzat által ígért összeg csak a legszükségesebb tennivalókra elegendő. A ta­pétázás, festés, a színpadmé­­lyítés, a kert rendbentartása, a takarítás, a jegyek árusítása, a nézőtéri ügyelet szervezése munkadíját a fiatal csapat lel­kesedése fizeti meg. A 60-70 tagú gárda a mű­vészetért, ingyen vállalták ezeket a munkákat. Ha ezek más kezébe kerülnének, mindenért busásan kellene fizetni nekünk nézőknek, az MANDALA Mit ígérnek a nyárra? Július 26-29. Mária evangéliuma a Madách Színház előadásában­­ egy előadás az Ifjúsági Atlétikai EB résztvevői számára /. Augusztus 9. Komár László lemezbemutató kon­certje. Augusztus 16-19. Apácák a Madách Színház bemuta­tásában. Augusztus 20-21. Bánk bán. A vendégjáték hiányt pótol a Kolozsvári Állami Operaház előadásában, hi­szen 1961 óta nem mutatták be ezt a művet városunkban. A nyári programok so­így is borsos belépőjegyek árában. A Mandala saját elő­adásaival termeli ki a főváro­si produkciók díjának egy fából idén sem maradhatnak ki az operettestek és a kabarék. Természetesen a Mandala Dalszínház tagjaival is talál­kozhatunk a színpadon a Kő­műves Kelemen, a Padlás, a József, és a bűvös kabát, a Légy jó mindhalálig, a Ko­­lombusz, a Képzelt riport előadásain, de készülnek egy új produkcióval is. Nyári meg­lepetésük a Dr. Hertz bemu­tatója. Művészeti terveiken kívül bíznak benne, hogy az általuk készíttetet 120 milliós rekon­strukciós terv megvalósítására is lehetőség lesz valamikor. Ez Mi hát a nyereségük ezen ? A szakmai elismertség, kap­csolatok kiépítése az ország vezető színházaival, mint az Operett, Madách, Arizona, a nézőtér bővítését és rész­leges befedését, a kert áta­lakítását, a színpad tejes felújítását és egy négyszin­tes épület létrehozását je­lenti. Ennek pincéjében rak­tárak, stúdiók, műhelyek kapnának helyet. Az eme­leten művészeti galériát, tánctermet, éttermet, infor­mációs központot és szál­láshelyet alakítanának ki. Ennek a tervnek a megva­lósulása nemcsak kulturális szempontból, hanem külső­ségekben is megjelenítené Nyíregyházán Európát. Hatházi Andrea Mandula: Mit jelent ez a hét betű?---------------------------­om»! ** a város lakóinak TfrBael/AX, ** részét. mm a civ és Nyitnikék, Napsugár, Pro Musica, Banchieri, Cantemus - különböző kórusok egyazon égisz alatt, ez pedig a Kodály Zoltán Általános Iskola. Húsz év óta ország-világszerte hir­detik a zene örömét. Az év­fordulót hangverseny-sorozat­tal ünneplik. Június 8-án csü­törtökön este fél 7-kor az isko­la dísztermében a Cantemus kórus elmúlt húsz évének leg­­jobb hangszeresei lépnek közönség elé. Pénteken este fél 8-kor a római katolikus templomban, szombaton este fél 8-kor a Bujtosi Szabadidő Csarnokban, vasárnap este 7 órakor az evangélikus temp­lomban tartanak énekkari hangversenyt. MÓRICZ - GYŰRŰ Május utolsó napján tar­totta évadzáró társulati ülését a Móricz Zsigmond Színház. Az elmúlt évad értékelése, s a jövő évi tervek ismertetése után elismeréseket adtak át. A Móricz-gyűrűt a társulati tagok titkos szavazata nyomán Gazsó György kapta. BANDI A SÉTÁLÓ UTCÁBAN Úgy tűnik, most már az időjárás is kegyes lesz azok­hoz az együttesekhez, me­lyek a sétáló utcában mu­tatják be a nyáron tudásukat az érdeklődőknek. A városi művelődési központ szerve­zésében zajló programsorozat május 25-én indult, s szeptem­ber 23-án zárul. A műsorban mindeki találhat kedvére va­lót. Hiszen a harcművészeti, body building bemutatók mellett lesz koncert és be­mutatkoznak a tánc szerel­mesei. A fiatalabb közönség pedig pantomim - és báb­előadásokon tapsolhat majd. h­mm i mimm mm A Kórusok Országos Taná­csának (KOTA) egykori titká­ra szavait idézi a cím. Nem puszta udvariasságból nyilat­kozott így. A személyi és tár­gyi, intézményi feltételek ked­veztek ahhoz, hogy városunk kórusmozgalma országos-, sőt világszínvonalra emelke­dett. ALAPKÉPZÉS - VILÁGSZÍNVONALON Van megyeszékhelyünknek két olyan iskolája - a Kodály Zoltán és a főiskola 2. számú gyakorlóiskolája, amelyek ének-zene tagozatosak. Ter­jedelmi okok miatt maradjunk most a legkiemelkedőbb eredményeket elért Kodály Zoltán iskolánál. Itt a kedvező tárgyi feltételek mellett (a heti énekórák magasabb száma, ének-szaktanterem és szertár, próbákra és hangversenyek tartására alakalmas díszterem) olyan összhang van az éneket tanító pedagógusok és az isko­la vezetői között, hogy az pél­daértékű. Nyilván ezzel is magyaráz­ható, hogy a különleges em­beri­ és szakmai képességek­kel rendelkező pedagógus, Szabó Dénes karnagy a 6. osz­tálytól kezdve már jó alapok­kal rendelkező gyermekeket kap a 3-5. osztályosokból álló Napsugár kórusból. így tud világszínvonalon is kiemelke­dő eredményeket elérni a Can­temus, a Pro Musica és időn­ként az alkalmi vegyeskar(!) teljesítményével. Hazánkban is kuriózumnak számító fiúkó­rusával éppen a közelmúltban aratott nagy sikert. LEMEZFELVÉTEL ÉS RÁDIÓSZEREPLÉS Az ének-zenei adottságaikat és képességeiket fejleszteni akaró gyerekek két középisko­la közül választhatnak a város­ban: a Vasvári Pál Gimnázi­um vagy a Művészeti Szak­­középiskola zenei tagozatát. Az előbbi iskola kórusa­­ Fe­­renczi Erzsébet vezetésével szerepel(t) kiemelkedően a versenyeken, s ennek köszön­hető, hogy hanglemezen is megjelennek a legsikere­sebben bemutatott műve­ik. Kiemelkedő és kiegyensú­lyozott eredményt nyújt a Krúdy Gyula Gimnázium Ve­gyeskara is; karnagyuk, Gebri József. Az említett két gim­názium közösségéből alakult az Ifjú Zenebarátok Kórusa. wmmmmm. Számos sikeres külföldi ver­senyszereplés, a Magyar Rá­dió élő adásai és több hangle­mezre rögzített szereplésük bizonyítja, megérdemelten nyerték el kétszer is a Kiemelt Hangversenykórus minősí­tést. DALOSOKBÓL KARVEZETŐK Üde színfoltot jelent kórus­­mozgalmunk fejlődésében a tanárképző főiskola ének-zene tanszékének női kara. Nem csak kimagasló szakmai felké­szültségüket kell kiemelnünk, hanem azt a nyereséget is, amit azzal nyújtanak, hogy a főiskola elvégzése után mint karvezetők hasznosítják azo­kat a tapasztalatokat, amelye­ket korábbi tanár-karnagyuk­tól, Fehér Ottótól, jelenleg pedig Ács Ildikótól szerez­tetnek. Végül a legnagyobb ha­gyományokkal rendelke­ző együttest kell megemlí­tenünk: a Nyíregyházi Vegyes­kart. Ez az összegzés korántsem teljes, hisz városunk kórus­mozgalma ennél jóval gazda­gabb. Itt tehát megfogadták Kodály szavait: Az iskolában úgy kell taní­tani az éneket és a zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a ta­nulóknak, s egész életre be­oltsa a nemesebb zene szom­­ját. • •iába, no! A be-MnV vált patronok mű­• • ködnek: régen volt ekkora siker a Móricz Zsigmond Színházban! Fodor László (1896-1978) tagadhatatlanul ügyes, bár számos dramaturgiai hibát tartalmazó darabja meg­hozta az eredményt: ön­feledten tapsolunk. (Nem is baj, ha néha hagyjuk magunkat elandalítani.) A régi jó polgári színház lám, ismét bizonyította: a Molnár Ferenc-i hagyo­mányok halhatatlanok. Szeretjük, ha győz a jó, no meg az erkölcs. Nem zökken ki a világ. A tanul­ság ugyan nem nagy, de végülis beérjük ennyivel. Elvégre ez a színház csak szórakoztatni akar. S Fo­dor László minden elvá­rásunknak megfelel: az 1935-ben keletkezett Érettségi messzemenőkig úgy működik, ahogy a néző szeretné. A tanárok között majdnem minden­ki jó, a diákok szépek és cserfesek, a szerelem min­dent legyőz, a tavasz meg vágyakat ébreszt a szívek­ben. A Móricz Zsigmond Színház társulata jókedv­vel komédiázik. Az elő­adás parádés, minden együtt van a valódi kas­­szasikerhez . Az iskola mind­ig is hálás ábrázolási terepe a művészetnek. Fodornál a vígjáték helyenként bohózat­ba, helyenként melodrámába hajlik. Ezt a két műfaj között lebegő (egyébként eléggé le­hetetlen) darabot Tasnádi Csa­ba sok jó ötlettel megfűsze­rezve állította színre. Szeren­csére Tasnádi az 1934/35-ös tanévben játszódó mesét csak mérsékelten aktualizálja, ami­kor a nevelői szobában Bok­ros tanár úr temetéséről esik szó - a publikum nyílt színi tapssal jutalmazza a poént... A rendező, Székely László avitt, századvégi gimnázium­belsőt idéző díszletei között pergő ritmusú bemutatót ho­zott létre. Engedi színészeit komédiázni. Akadnak persze szerepek, amelyekkel jófor­mán nem lehet mit kezdeni: Hegedűs és Rácz tanár urak alakját képtelenség élettel megtölteni (Bede-Fazekas Szabolcs és Horváth László Attila hasztalan igyekszik, a figurák nincsenek megírva.) Vannak azért jobban kitalált jellemek: Gazsó György és Csorna Judit árnyaltan for­málja meg dr.Richtiget illetve Szalay Klotildot. Gazsó ismét bizonyítja, hogy sokoldalú művész: repertoárjában a Ki­csengetés St. John-ja mellett megtalálható az Érettségi cé­záromén matematika tanára is. Csomna Judit a protézisével bíbelődő vénkisasszonyként olykor A bunda Wolffnéjára emlékeztet. Szalay nagysádja azonban egy hajszállal fino­mabb Hauptmann teremt­ményénél. Ő a bemutató egyik kulcsa; humora frenetikus. Az Érettségi legproblémásabb pil­lanatai azok, amikor Horváth Kató (Gosztola Adél) fellázad az őt ért megaláztatások mi­att, s bevallja, hogy a lányok ugyan gyakran bántották a ta­nárnőt, de csak azért, mert sze­rették. (S itt nyilván kilóg a di­­daxis lólába , mert ettől a szótól Klotild néni megvál­tozik, hiszen harminc évig járt ide szeretetet koldulni, ered­ménytelenül...) Ezzel az írói­­lag átgondolatlan jelenettel Csorna Judit is nehezen birkó­zik meg. A játék főhőseit Gosztola Adél, Varjú Olga és Kerekes László keltik életre. Horváth Katóként Gosztola Adél bájo­san szókimondó, csábítóan egyszerű, kamaszosan kihívó. Varjú Olga magányos Máthé Annája vibrál: mennyi elfoj­tott álom, eltemetett terv, be­zárult lehetőség! Kínlódik a szeretet ( szerelem)-hiánytól, s pótcselekvésként történe­lemkönyvet ír. Az intézmény igazgatója Kerekes László megformálásában humánus, bár gyenge kezű, de érző, s ugyancsak magának való fér­fi, akit megszédít az ifjúság, de nem veszi észre a mellette élő lehetőséget. (Az előadás záróképe azonban mégis hap­py endet sejtet...) A játék (s a pedagógus-lét) valódi üzenetét az öreg Bárány tanár úr (Kocsis Antal) mond­ja ki, amikor Varjas kol­légával (Megyeri Zoltán) beszélget. Azt emlegeti, hogy egész pályáján úgy vélte, teljesen remény­telen dolog filozófi­atörténetről magyarázni tizennyolc éves lányok­nak. Bárány Dániel a harma­dik felvonás eleji néma­játékban megsimogatja az órarendet, a bútorokat. Búcsúzik. Majd elszalad, hogy ne kelljen a töb­biekkel találkoznia. Vár­ják kedves filozófusai. Szalay nagysád a nyáron megcsináltatja a fogát. Walter Emma (Réti Szilvia) cserkésztáborba megy. És aztán szeptemberben minden kezdődik elöl­ről. Karádi Zsolt k swm Komski wm iü I

Next