Nyíregyházi Napló, 2016. július-december (23. évfolyam, 26-50. szám)

2016-11-04 / 44. szám

'5<> ZŰRZAVAR, MUNKAFEGYELEM, ÉBERSÉG... Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB X. Művelődésügyi Osztálya Nyíregyháza 1411-7/1957. Tárgy: Fegyelmi büntetés Az ellenforradalmi események az iskolák életét is meg­zavarták. A népi demokrácia ellenségei igyekeztek az iskolák életében továbbra zűrzavart okozni és gyer­mekeket használnak fel provokációra. Éppen ezért ne­velőinknek fokozottabban helyt kell állni a munkafe­gyelem megszilárdításában és éberen kell őrködni, hogy az iskolában az ellenséges tevékenység teret ne kaphasson. A munkafegyelem lazasága miatt történhetett meg az a sajnálatos esemény, hogy a IV sz. iskolában febr. 13.-án a VI. osztályban 9-10.-ig, amikor Dr. Margitics Gyula nevelő tartott órát, a tanulók óra alatt kormány­ellenes röpcédulákat gyártottak és azt egymásnak to­vábbadták aláírás végett. Az órát követő szünetben Berecz András nevelő el­mulasztotta a folyosó ügyeleti szolgálatot és a tanulók óraközi szünetben a fogasra lábbal felakasztották azo­kat, akik nem írták alá a röpcédulákat. Munkafegyelem meg nem tartása és kötelesség elmu­lasztása vétsége miatt a Mt. 112. § 3. pont és 113. § 2. bekezdés h./pontja alapján, Dr. Margitics Gyula nevelőt írásbeli megrovásban, Berecz András nevelőt írásbeli megrovásban­­ részesítette a Művelődésügyi Osztály. Felhívom Igazgató Elvtárs figyelmét, hogy a munkafe­gyelem megszilárdításával kapcsolatban a nevelő tes­tületének tartson rövid értekezletet. Igazgató Elvtárs a fentieket ismertesse a nevelőtestü­lettel. Nyíregyháza, 1957. március 5. osztályvezető i. wví«eev«.41< T| ^ napló 2016. NOVEMBER ERDŐ­SORI IRATOK ISKOLATÖRTÉNET AZ 1956-OS FORRADALOM ESEMÉNYEIT KÖVETŐEN Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60 éves év­fordulójához csatlakozik az ugyanebben az évben, de­cember 10-én, a Sóstói út 2. számú épületben indult általános iskola alapításával kapcsolatos megemléke­zés. Kovács László, a jelenleg Apáczai Csere János Ál­talános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néven működő­ intézmény korábbi igazgatója kutatásai alap­ján megjelent az iskola történetének első húsz évét bemutató könyv, amely az 1956-os Emlékbizottság megbízásából készült. Az alábbi rövid összefoglaló ajánló is a szerző tollából származik. A könyvvel meghívom a Kedves Olvasót egy időuta­zásra a kezdetektől 1976 júniusáig. Az iskola irattárában lévő iratok tartalmának megjelenítésével képet kapunk a Nyíregyházán a forradalmat követő megtorlás politikai, oktatásügyi intézkedéseiről. EMBERNEK MARADNI Megismerhető, hogyan vívták szélmalomharcukat a pe­dagógusok az alapjaiban téves, sokszor működésképte­len, a megfélemlítést mindennapi eszköznek használó hatalommal. A rövid történetek szereplőinek viselkedése alapján kiderül, hogy a munkásmozgalmi indulókkal és úttörődalokkal fedett háttérben zajló perek, kivégzések ellenére hogyan voltak képesek embernek maradni az is­kola lakói. E történetek alapján kapunk rálátást az iskola szellemiségének kialakulására, amely mai napig ható pe­dagógiai alapelve a tudásvágy felkeltése és a szeretet min­denható erejébe vetett hit. Álljon itt két rövid részlet a könyvből, egyrészt informáci­ókat közvetítve az ötvenes évek hivatalos iratairól, másrészt bemutatva a pedagógusok, tanulók, szülők kapcsolatát! VALLÁSOS NEVELÉS­­ S ANNAK HIÁNYA... Az iskola beindulása után két hónappal, egy igencsak fagyos februári délután az ötödikes Erzsike anyukája jött be az iskola bejárati ajtaján, közölve az egyik éppen ott tartózkodó nagyobbacska gyermekkel, hogy ő Balogh Andrásné, Magdika nénit keresi. A megkérdezett fiatal fel­ajánlotta segítségét a keresett személy előkerítésében. Nem is tehetett másként, hiszen az anyuka határozott fellépé­sét a gyermek egyértelmű utasításként értelmezte. Rövid keresgélést követően az emeleten létrejöhetett a találko­zó, ahonnan a felsős fiú észrevétlenségbe rejtett gyorsuló léptekkel távozott. - Kedves tanár néni! Én az Erzsike anyukája vagyok az ön osztályából. A kislányom azt mondta, hogy kereshe­tem nyugodtan, mert az osztályfőnök nagyon aranyos te­remtés. - Miben segíthetek? - tette fel a kérdést Magdi néni. - Nagy az én gondom - folytatta a szülő. - Az édes­apám ősei Szarvas környékéről vándoroltak Nyíregyhá­zára, s mint evangélikusok lettek a város szorgalmas tir­pákjai. Minden felmenőnket vallásosan nevelték. A szüle­im 1928. január 24-én velünk, gyermekekkel együtt ott voltak a templom előtt, amikor először megszólalt a ha­rangjáték. Esténként, lefekvés előtt most is elénekeljük a „Ki dolgát mind az Úrra hagyja, és benne bízik szünte­len..." kezdetű éneket, amelyet a harangjáték esténként játszik. - Miben segíthetek? - hangzott el Magdi néni kérdé­se másodszor is. - Hát abban, tanár néni, hogy a kislányom járhasson vallásoktatásra. Olyan összevisszaság van most, ezért ké­rem a segítségét. Aztán a bő lére eresztett bevezetőt megszakító újabb kérdést és rövid választ perceknek tűnő csend követte. A Sóstói úton egy közeledő villamos zaja törte meg a feszül hallgatást. - Kedves anyuka! Én csak azt tehetem, hogy a hivata­los eljárásról értesítem. Engem is járattak a szüleim hittan­ra, templomba is rendszeresen elmentem, de az utóbb évtizedben ezt már nem lehet megtennem. Adja az Isten hogy Erzsike járhasson hittanra! Templomba minden va­sárnap elmehet. Nekem csupán egyetlen kérésem van: ne beszéljünk senkinek arról, hogy ön ma itt járt, s különö­sen arról ne szóljunk, hogy miről beszélgettünk. Meglát­ja, egyszer minden jóra fordul. Másodszor is hosszú hallgatásnak tűnő szünet követke­zett. A délutános osztályok tanóra közötti szünete töri meg a csendet. - Kedves tanár néni! A Jóisten áldja meg magát! - köszönt el az anyuka. TANULSÁGOS TÖRTÉNELEM Nyíregyházán, az Erdő soron lévő iskola történetét de részletesen, hol csupán egy-egy elnagyolt ecsetvonást­ bemutató munkát elsősorban azoknak ajánlom elölva­sásra, akik diákként, pedagógusként vagy szülőként kö­tődtek ehhez az intézményhez. Akár tanulságos is lehe azoknak is, akik példaként tekintenek egy olyan iskolá­ra, amelynek pedagógusaira, diákjaira, a szülőkre a fo­radalom utáni években Váci Mihály „Szelíden, mint szél" című versének egyik gondolata teljesült: „...s mit naponkint belehaltam, attól leszek pusztíthatatlan, s sze­líden győzök, mint a szél." A könyv megtalálható a Móricz Zsigmond megy könyvtárban, a Jósa András Múzeumban, a megyei leve­tárban, a Nyíregyházi Egyetem Könyvtárában és az Ap­czai könyvtárában. (Szerző: Kovács Lászl

Next