Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1868-11-21 / 47. szám
ijel II. évfolyam. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Szarvas-utcza 118. szám alatt. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kivüd minden négyszer halálozott garmond-sorért 25 kr. o. é. fizetendő. 4T. szám. Szombat, november 21. 18>8. Előfizetési díj : A kiadó hivatalban egész évre . 5 fr. 50 kr Házhoz vagy postán küldve . Félévre........................................36 „ „ Évnegyedre ....................................1 „ 50 kr Hirdetések dija: minden hathasábos pettl sor egyszeri iktatásánál 5 kr., többször linói 4 kr. bélyegdij 30 kr. , VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben , felvétetnek. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad : Zeisler M. hol egyszersmind hirdetések is Pesten. GAZDÁSZAT. Reflexiók. VR 4) Mily arányban álljon a megemésztett takarmánynak, úgy az alkalmazott alomnak súlya, a trágya súlyához? Minden tápanyag, melyet állataink folyékony, nedves, avagy száraz állapotban vesznek magokhoz, bizonyos nehezéki fogyatékot szenved, az emésztési munkálat által, mivelhogy annak egy része az emésztő szervek működése által feldolgoztatván és átalakíttatván , a vérnek alkatrészévé válik; másika pedig ugyancsak ezen munkálat alatt elpárolog. Az állati hulladék megkisebbedik továbbá még a rothadás által is, melyen a trágyának keresztül kell esnie, mielőtt a szántóföldre kihordatnék. Hogy tehát a fogyaték és szaporodás nehezékét, — vagyis a trágya mennyiségét, — mely bizonyos mennyiségű takarmány és ágazatból előkerül, pontosan kiszámíthassuk : ismernünk kell mindenek előtt a különféle takarmányszerek átlagos táptartalmát, vagyis vegytani alkatrészeit; továbbá ama processust, melyen ezen tápanyag vegyelemei, az állattest minden részében folytonosan tartó anyagcsere következtében által esnek, részben vagy egészben eltűnnek, mialatt újabb és újabbak állanak elő. — így bocsátják el — például — az állatok, a takarmányban magukhoz vett szegényt, szénsavgőz alakjában magukból; míg ismét a legeny az istállói trágyában leginkább a könleveg alakjában található. És egyedül az anyagcserének tulajdonítandó, hogy az állatok ürítékében nagyobb mennyiségben találtatik a legeny és kisebben a széneny, mint az eredetileg az elfogyasztott eledelben találtatott. Amennyiben előbbi czikkünkben felmutattuk a trágyatermelési számítás legáltalánosabban elfogadott módját : itt csak egyszerűen kifejtjük az arányt, mely szerint „a nedves, meleg forrásban levő trágya nehezéke, a megemésztett takarmány száraz alkatrészeinek összegét, úgy az ágyazatot még egyszer múlja felül.“ Ezek után nem tartom egészen czélszerűtlennek a szives olvasót némely trágyanemek siker és keményítő tartalmával megismertetni, úgy szintén ide jegyezni a legismertebb gabonafajok életműves alkatrészeit. Hermbstadt szerint találtatik : 100 így találtatik : rész búzában 68” keményítő, 16“siker, 3“ czukor, — mézga, — farost, és fehérnye; 100 rész rozsban 61” k., 9“ s., 3 m ez., 11» m., 6“ fr., 3s8 f.; 100 rész árpában 68111 k., 3 s., 61 m ez., 8M m.,T" fr., 0S9 f.; 100 rész zabban 55" Szerk. pl. bm. h. k., 31 s., 6» ez., 73 m., 15" fr. 0’ f.; 100 rész tengeriben 80m k., 7'1 s., 0"” ez., 2- m. 5) Mily arányban álljon a takarmánynak és az alomnak termelése, a termelendő szem- és kereskedelmi növényeknek mennyiségéhez ? A földmivelésnek, gazdálkodásnak kiválólag fő czélja, a legnagyobb haszon és nyereség, melynek azon állati és növényi terményekből kell előállalnia, mik a gazdaság űzésére, fentartására és folytatására feleslegesek, és e szerint szükségtelenek, nélkülözhetők. Minthogy azonban az állatok tartására növények szükségesek, s a növénytermés nagysága ismét a trágya mennyisége és minőségétől függ , kiviláglik, mily fontos tényező legyen a trágya, és mily felette szükséges abból minden gazdaságban annyit szerezni és gyűjteni , amennyi a szemtermelés és kereskedelmi növények termesztése miatt, művelés alá vett szántóföldnek, — az előre nézve — hasonló állapotban való feltartásra, avagy a termőerő fokozására szükségeltetik és megkivántatik. Az okszerű, haszonhajtó gazdálkodásnak e szerint legelső postulátuma : elegendő, sok trágya; és annak : helyes kezelés, hogy az egyszersmind jó is legyen! A gazdaságnál, melynek egyedüli czélja : marhatenyésztés, a marha létszámát egyedül a föld terményeihez kell arányosítani, mert a minthogy minden föld, — legyen az szántott, rét vagy legelő, — egyedül csak takarmány növényeket terem, a marha létszáma azon arányban szaporítandó, a melyben a föld termő ereje — és igy közvetve ez által a termelt növények nagysága, mennyisége, — szaporittatott és emeltetett. Oly gazdaságban ismét, mely szemes termények és kereskedelmi növények elárusitásában találja és bírja jövedelmének legnagyobb forrását, — a földnek egyik részét kizárólagosan — a gazdaság űzésére, vezetésére szükségest igavonó állatok táplálkozására megkívántató — takarmány előállítására kell kijelölnünk és feltartanunk, és csak másikat a pénzzé értékesítendő szemes és kereskedelmi termesztmények termelésére művelnünk. A kellő arányt, melynek állam kelljen, a takarmánynak — s ezáltal a trágya szerzésére, felhagyott — s elárusítandó termények termeszthetésére szükségelt, művelés alá vett föld között, — mely utóbbi a trágya szaporítására nem hat, — megtudjuk ez első résznek takarmány- és ágyazati terményeinek nagyságából, mennyiségéből, és a másodiknak trágyabeli szükségletéből, követeléséből. Ezek szerint tehát takarmány és ágyazat termesztésre, szerzésre, annyi földet kell művelnünk, hogy az abból előállott trágya épen elegendő és képes legyen a művelés alatt levő földnek, egész felületét, a helyi körülmények 4- időjárási viszonyok- és esélyekhez alkalmazott legjobb termő erőben és legnagyobb termési képességben megtartani. Takarmány vagy magától terem réteken, legelőkön, erdőkben, avagy mesterségesen szántóföldeken termesztelik ; ha tehát elegendő a trágya, mely a természetes takarmányföldekről jön, a művelés alá vett föld egész nagyságára , akkor azt egészen — értékesítendő — szem- és kereskedelmi növények előállítására használhatjuk; a gabonavetésnek pusztán az ágyazat szükségletét kell fedeznie.— Ha ellenben semmi, vagy aránytalanul csekély természetes takarmánytermő földeink, rétjeink vannak, s így a szükségelt trágyát vagy egészben, vagy legnagyobb részben a szántóföldek terményeiből kell előállitanunk : a körülmények és viszonyokhoz képest, melyek a takarmány termesztésnek jobban, vagy épen nem kedveznek : szántóföldünkből — legjobb esetben, — egy negyedrészt, gyakran felét, kedvezőtlen viszonyok esetében még többet is kell takarmány termesztésre fordítanunk, hogy a másik részen haszonnal szemes terményeket, avagy egyébb kereskedelmi növényeket termeszthessünk. Ha marháinkat, nyáron által, legelőkön járatjuk, és a legelők nagyságát a földek nagyságával egybevetjük, a legelő jóságához képest legalább ugyan annyi mesterséges vagy természetes takarmányfölddel kell bírnunk, hogy azzal hasonló kiterjedésű szántóföldet jó állapotban tarthassunk. — Ellenesetben, ha rostak legelőink, kevés a rétünk és ugart felhagyni kénytelenittetünk : a szemhordó föld felülete, a legelőhöz, rétekhez és ugarhoz oly viszonyban leend mint 100 : 200 és gyakorta még ezen is túl. Itt érdemesnek tartom, a nálunk leginkább művelt növények, azon föld alkatrészeinek átnézetét közölni, melyek a következő növények — és növényrészekben a földből minden 1000 fontnyi termés által elvitetnek. Schober szerint elvitetik minden 1000 fontnyi mennyiség által, s az összes hamutartalomban van : őszi búzában (mag) 4 font kalinatromi, 2 f. mész és keszény, 6 f. phosphorsav, 22 f. összes légenytartalom; őszi búzaszalmában 5 f. kn., 3 f. mk., 1 f. phs., 5 f. k. • őszi rozsban (mag) 1 kn., 2 mk., 6 phs., 7 l., rozsszalmában 4 kn., 2 mk., 1 phs., 3 l. ; árpában 4 kn., 2 mk., 7 phs., Il k.; árpásalmában 8 kn., 3 mk., 1 phs. 5 k ; zabban 3 kn., 2 mk., 4 phs., 17 k.; zabszalmában 10 kn., 4 mk., 1 phs., 3 k.; tengeriben, 1000 font mag- és 1000 font szárban 184 kn., 5,1 mk., 14,« phs, 17 k.; kölesben, 1000 font mag- és 1000 font szalmában 8y,0 kn., 10’., mk., On phs., 50 kt.; repetében, 1000 font mag és 1000 font szalmában 18' kn., 10 mk., 15 phs., 35 lt.; kender, egész növényben 7 kn., 27 mk., 5 phs., lo l.; dohány, levél és szárban 42 kn., 67 mk., 6 phs., 30 lt.; burgonya gumóban 34 kn., y2 mk., 1 phs., 5 kt.; réti szénában 10 kn., 11 mk., 5 phs., 16 lt.; luczemában 6 kn., 8 mk., 1 phs., 7 lt. Ezek után ide jegyezem egyenkint azon trágyaösszegeket, melyek nagyságuk szerint, — az egyik vagy másik termény által elvont földalkatrészeket magukban foglalják. 15 szerint megfelel : a búza által elvont kalinátronnak (vegyes és fris istállói trágyából 816.0 font, mész és keskenyföldnek 363.0, phosphorsavnak 315.0, őszi szes lepénytartalomnak 5500.0, rozs által elvont kn. 816.0, mk. 363.6, phs. 3156.0, k. 1750.0; árpa által elvont kn. 816.0, mk. 363.6, phoss. 3682.0, k. 3000.0; zab által elvont kn. 612.0, mk. 363.6, phs. 2104.0, k. 4250.0; tengeri által elvont kn. 3672.0, mk. 9011.4, phs. 7614.0, k. 4260.0; köles által elvont kn. 1652.0, mk. 2836.0, phs. 3410.0, k. 7500.0; repete által elvont kn. 3672.0, mk. 2008.8, phs. 7364.0, k. 875. 0; kender által elvont kn. 1428.0, mk. 5592.6, phs. 2630.0, k. 2500.0; dohány által elvont kn. 8568.0, mk. 12180.6, phs. 3156.0, k. 7500.0; burgonya által elvont kn. 714.0, mk. 90.9, phs. 526.0, k. 1250.0; réti széna által elvont kn 2040.0, mk. 1999.8, phs. 2630.0, k. 4000.0;uczerna által elvont kn. 1224.0 mk. 1454.4, phs. 526.0, lt. 1750.0. A miből önként következik, hogy az elvont földalkatrészek összes és tökéletes helyre pótlásánál, az ide jegyzett összegeknek mindig legnagyobbika veendő, mint olyan, mely által egyik vagy másik — a földből nagyobb mértékben — elvont földalkatrész, a földnek tökéletesen viszszapótoltatik; mig ellenben a trágya- összegben foglalt többi földalkatrészek többlete, a földnek kárára ezen nem válik, hanem ellenkezőleg. — így például, a dohány legnagyobb mértékben, a földnek mész és keskeny részeit támadja meg, lévén nevezett földalkatrészekből 1000 font levél- és szárban 67 font; ha most ezen mennyiség 12180 font fris istállói trágyában bennfoglaltatik : igaz, hogy akkor ezen a földre szállított trágyamennyiségben, a kalinatron-, phosphorsav- és légenyből sokkal többet adunk vissza a földnek, mint amennyit nevezett földalkatrészekből, a dohánytermés minden 1000 fontja után kivontunk belőle. — Ámde kárba megy-e az ottan? És most ismétlésbe kell esnem, felhíván a szives olvasó figyelmét egy előbbi czikkemben (R. IV.) leirt gazd. alapigazságra, mely szerint először, a föld a rajta termett és onnét elhordott terményekért — közvetlen — nem kíván hasonló mennyiségű trágyapótlást , mivel a földben hagyott szerves testeknek, — mint gyökerek és lehullott leveleknek, — tömege sokkal nagyobb, mint az abból elvont szervetlenek összege; és másodszor, hogy a növények általában több szerves terméket hordanak mint amennyit az általuk, a termőtalajból kivont televénynek mennyisége kiteszem Kiviláglik tehát, hogy jelen számtételek olyanul tekintendők, mint melyek az elvont földalkatrészek — egyenes és közvetlen — helyrepótlására vezetnek. Mig újból — a hatodik kérdésre térendő, — felvenném tolllamat, legyen isten velünk! Fábián Ferencz. 100 piker rész embervizeletben 35," keményítő 39“n „ „ ganéjban 23," 41,“ n „ juh-trágyában 32," 42,“„ * ló „ 13« 61,“» „ szarvasmarha trágyáb. 11," 62,“ „ „ galamb „ 12," 63,"