Nyír, 1868 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-21 / 47. szám

ij­e­l II. évfolyam. Szerkesztői és kiadó iroda: NYÍREGYHÁZÁN, Szarvas-utcza 118. szám alatt. Bérmentetlen­ levelek el nem fogadtatnak. Nyílt tér alatt 30 kr. bélyegdijon kivüd minden négyszer halálozott garmond-sorért 25 kr. o. é. fizetendő. 4T. szám. Szombat, november 21. 18­>8. Előfizetési díj : A kiadó­ hivatalban egész évre . 5 fr. 50 kr Házhoz vagy postán küldve . Félévre........................................3­6 „ „ Évnegyedre ....................................1 „ 50 kr Hirdetések dija: minden hathasábos pettl sor egyszeri iktatásánál 5 kr., többször linói 4 kr. b­élyegdij 30 kr. , VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizethetni Nyíregyházán a kiadó-hivatalban és ifj. Csáthy Károly nyíregyházi és debreczeni könyvkereskedéseiben , felvétetnek. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad : Zeisler M. hol egyszersmind hirdetések is Pesten. GAZDÁSZAT. R­e­fl­e­x­i­ó­k. VR 4) Mily arányban álljon a meg­emésztett takarmánynak, úgy az al­kalmazott alomnak súlya, a trágya súlyához? Minden tápanyag, melyet állata­ink folyékony, nedves, avagy száraz állapotban vesznek magokhoz, bizo­nyos nehezéki fogyatékot szenved, az emésztési munkálat által, mivelhogy annak egy része az emésztő szervek működése által feldolgoztatván és át­alakíttatván , a vérnek alkatrészévé válik; másika pedig ugyancsak ezen munkálat alatt elpárolog. Az állati hulladék megkisebbedik továbbá még a rothadás által is, me­lyen a trágyának keresztül kell esnie, mielőtt a szántóföldre kihordatnék. Hogy tehát a fogyaték és szapo­rodás nehezékét, — vagyis a trágya mennyiségét, — mely bizonyos men­­­nyisé­gű takarmány és ágazatból elő­kerül, pontosan kiszámíthassuk : is­mernünk kell mindenek előtt a külön­féle takarmányszerek átlagos táptar­­talmát, vagyis vegytani alkatrészeit; továbbá ama processust, melyen ezen tápanyag vegyelemei, az állattest min­den részében folytonosan tartó any­ag­­csere következtében által esnek, rész­ben vagy egészben eltűnnek, mialatt újabb és újabbak állanak elő. — így bocsátják el — például — az állatok, a takarmányban magukhoz vett sze­g­­ényt, szénsavgőz alakjában maguk­ból; m­íg ismét a legeny az istállói trágyában leginkább a könleveg alak­jában található. És egyedül az anyag­cserének tulajdonítandó, hogy az ál­latok ürítékében nagyobb mennyi­ségben találtatik a legeny és kisebben a széneny, mint az eredetileg az elfo­gyasztott eledelben találtatott. A­mennyiben előbbi czikkünkben felmutattuk a trágyatermelési számí­tás legáltalánosabban elfogadott mód­ját : itt­ csak egyszerűen kifejtjük az arányt, mely szerint „a nedves, meleg forrásban levő trágya nehezéke, a megemésztett takarmány száraz al­katrészeinek összegét, úgy az ágya­zatot még egyszer múlja felül.“ Ezek után nem tartom egészen czélszerűtlennek a szives olvasót né­mely trágyanemek siker és keményítő tartalmával megismertetni, úgy szin­tén ide jegyezni a legismertebb ga­bonafajok életm­űves alkatrészeit. Hermbsta­dt szerint találtatik : 100 így találtatik : rész búzában 68” keményítő, 16“siker, 3“ czuk­or, — m­ézga, — farost, és fehérnye; 100 rész rozsban 61”­ k., 9“ s., 3 m ez., 11» m., 6“ fr., 3s8 f.; 100 rész árpában 68111 k., 3­­ s., 61 m ez., 8M m.,­­T" fr., 0S9 f.; 100 rész zabban 55" Szerk. pl. bm. h. k., 31 s., 6» ez., 73 m., 15" fr. 0’ f.; 100 rész tengeriben 80m k., 7'1 s., 0"” ez., 2-­ m. 5) Mily arányban álljon a takar­mánynak és az alomnak termelése, a termelendő szem- és kereskedelmi növényeknek mennyiségéhez ? A földmivelésnek, gazdálkodásnak kiválólag fő czélja, a legnagyobb ha­szon és nyereség, melynek azon állati és növényi terményekből kell előálla­­lnia, mik a gazdaság űzésére, fentar­­tására és folytatására feleslegesek, és e szerint szükségtelenek, nélkülöz­hetők. Minthogy azonban az állatok tar­tására növények szükségesek, s a nö­vénytermés nagysága ismét a trágya mennyisége­ és minőségétől függ , kiviláglik, mily fontos tényező legyen a trágya, és mily felette szükséges abból minden gazdaságban annyit szerezni és gyűjteni , a­mennyi a szemtermelés és kereskedelmi növé­nyek termesztése miatt, művelés alá vett szántóföldnek, — az előre nézve — hasonló állapotban való feltartásra, avagy a termő­erő fokozására szük­ségeltetik és megkivántatik. Az okszerű, haszonh­ajtó gazdál­kodásnak e szerint legelső postulá­­tuma : elegendő, sok trágya; és an­nak : helyes kezelés, hogy az egy­szersmind jó is legyen! A gazdaságnál, melynek egyedüli czélja : marhatenyésztés, a marha lét­számát egyedül a föld terményeihez kell arányosítani, mert a minthogy minden föld, — legyen az szántott, rét vagy legelő, — egyedül csak ta­karmány növényeket terem, a marha létszáma azon arányban szaporítandó, a melyben a föld termő ereje — és igy közvetve ez által a termelt növé­nyek nagysága, mennyisége, — sza­­porittatott és emeltetett. Oly gazdaságban ismét, mely szemes termények és kereskedelmi növények elárusitásában találja és bírja jövedelmének legnagyobb for­rását, — a földnek egyik részét kizá­rólagosan — a gazdaság űzésére, ve­zetésére szükségest igavonó állatok táplálkozására m­egkívántató — takar­mány előállítására kell kijelölnünk és feltartanunk, és csak másikat a pénzzé értékesítendő szemes és kereskedelmi termesztmények termelésére művel­nünk. A kellő arányt, melynek állam kelljen, a takarmánynak — s ezáltal a trágya szerzésére, felhagyott — s elárusítandó termények termesztheté­­sére szükségelt, művelés alá vett föld között, — mely utóbbi a trágya sza­porítására nem hat, — megtudjuk ez első résznek takarmány- és ágyazati terményeinek nagyságából, mennyi­ségéből, és a másodiknak trágyabeli szükségletéből, követeléséből. Ezek szerint tehát takarmány és ágyazat termesztésre, szerzésre, annyi földet kell művelnünk, hogy az abból előállott trágya épen elegendő és ké­pes legyen a művelés alatt levő föld­nek, egész felületét, a helyi körülmé­nyek­­ 4- időjárási viszonyok- és esé­lyekhez alkalmazott legjobb termő erőben és legnagyobb termési képes­ségben megtartani. Takarmány vagy magától terem réteken, legelőkön, erdőkben, avagy mesterségesen szántó­­­földeken ter­mesztelik ; ha tehát elegendő a trá­gya, mely a­ természetes takarmány­földekről jön, a művelés alá vett föld egész nagyságára , akkor azt egészen — értékesítendő — szem- és keres­kedelmi növények előállítására hasz­nálhatjuk; a gabona­vetésnek pusz­tán az­­ ágyazat szükségletét kell fe­­deznie.­— Ha ellenben semmi, vagy aránytalanul csekély természetes ta­karmánytermő földeink, rétjeink van­nak, s így a szükségelt trágyát vagy egészben, vagy legnagyobb részben a szántóföldek terményeiből kell elő­­állitanunk : a körülmények­ és vi­szonyokhoz képest, melyek a takar­mány termesztésnek jobban, vagy épen nem kedveznek : szántóföldünk­ből —­ legjobb esetben, — egy ne­gyedrészt, gyakran felét, kedvezőtlen viszonyok esetében még többet is kell takarmány termesztésre fordítanunk, hogy a másik részen haszonnal sze­mes terményeket, avagy egyébb ke­reskedelmi növényeket termeszthes­sünk. Ha marháinkat, nyáron által, le­gelőkön járatjuk, és a legelők nagy­ságát a földek nagyságával egybe­vetjük,­­ a legelő jóságához képest legalább ugyan annyi mesterséges vagy természetes takarmány­földdel kell bírnunk, hogy azzal hasonló ki­terjedésű szántóföldet jó állapotban tarthassunk. — Ellenesetben, ha ro­­stak legelőink, kevés a rétünk és ugart felhagyni kénytelenittetünk : a szemhordó föld felülete, a legelőhöz, rétekhez és ugarhoz oly viszonyban leend mint 100 : 200 és gyakorta még ezen is túl. Itt érdemesnek tartom, a nálunk leginkább művelt növények, azon föld alkatrészeinek átnézetét közölni, me­lyek a következő növények — és nö­vényrészekben a földből minden 1000 fontnyi termés által elvitetnek. Schober szerint el­vitetik minden 1000 fontnyi mennyiség által, s az összes hamutartalomban van : őszi búzában (mag) 4 font kali­natromi, 2 f. mész és keszény, 6 f. phosphorsav, 22 f. összes légenytartalom; őszi búzaszalmában 5 f. kn., 3 f. mk., 1 f. phs., 5 f. k­. • őszi rozsban (mag) 1 kn., 2 mk., 6 phs., 7 l­., rozsszalmában 4 kn., 2 mk., 1 phs., 3 l­. ; árpában 4 kn., 2 mk., 7 phs., Il­ k­.; árpás­almában 8 kn., 3 mk., 1 phs. 5 k­ ; zabban 3 kn., 2 mk., 4 phs., 17 k­.; zab­szalmában 10 kn., 4 mk., 1 phs., 3 k­.; tenge­riben, 1000 font mag- és 1000 font szárban 18­4 kn., 5,1 mk., 14­,« phs, 17 k­.; kölesben, 1000 font mag- és 1000 font szalmában 8y,0 kn., 10’., mk., On phs., 50 kt.; repetében, 1000 font mag­ és 1000 font szalmában 18'­ kn., 10 mk., 15 phs., 35 lt.; kender, egész növényben 7 kn., 27 mk., 5 phs., lo l­.; dohány, levél és szárban 42 kn., 67 mk., 6 phs., 30 lt.; burgonya gu­móban 3­4 kn., y2 mk., 1 phs., 5 kt.; réti szé­­nában 10 kn., 11 mk., 5 phs., 16 lt.; luczemá­­ban 6 kn., 8 mk., 1 phs., 7 lt. Ezek után ide jegyezem egyen­­kint azon trágyaösszegeket, melyek nagyságuk szerint, — az egyik vagy másik termény által elvont földalkat­részeket magukban foglalják. 15 szerint megfelel : a búza által elvont kali­nátronnak (vegyes és fris istállói trágyából 816.0 font, mész és kes­­­kenyföldnek 363.0, ph­osphorsavnak 315.­0, ősz­i szes lepénytartalomnak 5500.0, rozs által el­vont kn. 816.0, mk. 363.6, phs. 3156.0, k­. 1750.0; árpa által elvont kn. 816.0, mk. 363.6, phoss. 3682.0, k­. 3000.0; zab által elvont kn. 612.0, mk. 363.6, phs. 2104.0, k­. 4250.0; tengeri ál­tal elvont kn. 3672.0, mk. 9011.4, phs. 7614.0, k­. 4260.0; köles által elvont kn. 1652.0, mk. 2836.0, phs. 3410.0, k­. 7500.0; repete által el­vont kn. 3672.0, mk. 2008.8, phs. 7364.0, k­. 875. 0; kender által elvont kn. 1428.0, mk. 5592.6, phs. 2630.0, k­. 2500.0; dohány által elvont kn. 8568.0, mk. 12180.6, phs. 3156.0, k­. 7500.0; burgonya által elvont kn. 714.0, mk. 90.9, phs. 526.0, k­. 1250.0; réti széna által el­vont kn 2040.0, mk. 1999.8, phs. 2630.0, k­. 4000.0;­uczerna által elvont kn. 1224.0 mk. 1454.4, phs. 526.0, lt. 1750.0. A miből önként következik, hogy az elvont földalkatrészek összes és tökéletes helyre pótlásánál, az ide jegyzett összegeknek mindig legna­gyobbika veendő, mint olyan, mely által egyik vagy másik — a földből nagyobb mértékben — elvont föld­­alkatrész, a földnek tökéletesen visz­­szapótoltatik; mig ellenben a trágya-­­ összegben foglalt többi földalkatré­szek többlete, a földnek kárára ezen nem válik, hanem ellenkezőleg. —­­ így például, a dohány legnagyobb mértékben, a földnek mész és keskeny részeit támadja meg, lévén nevezett földalkatrészekből 1000 font levél- és szárban 67 font; ha most ezen mennyiség 12180 font fris istállói trágyában bennfoglaltatik : igaz, hogy akkor ezen a földre szállított trágya­­mennyiségben, a kali­natron-, phos­phorsav- és légenyből sokkal többet adunk vissza a földnek, mint a­men­­nyit nevezett földalkatrészekből, a dohánytermés minden 1000 fontja után kivontunk belőle. — Ámde kárba megy-e az ottan? És most ismétlésbe kell esnem, felh­íván a szives olvasó figyelmét egy előbbi czikkemben (R. IV.) leirt gazd. alapigazságra, mely szerint először, a­­ föld a rajta termett és onnét elhor­dott terményekért — közvetlen — nem kíván hasonló mennyiségű trá­gyapótlást , mivel a földben hagyott szerves testeknek, — mint gyökerek és lehullott leveleknek, — tömege sokkal nagyobb, mint az abból elvont szervetlenek összege; és másodszor, hogy a növények általában több szerves terméket hordanak mint a­mennyit az általuk, a termő­talajból kivont televénynek mennyisége ki­­t­eszem Kiviláglik tehát, hogy jelen szám­tételek olyanul tekintendők, mint me­­l­yek az elvont földalkatrészek — egyenes és közvetlen — helyrepót­­lására vezetnek. Mig újból — a hatodik kérdésre térendő, — felvenném tolllamat, le­gyen isten velünk! Fábián Ferencz. 100 piker rész embervizeletben 35," keményítő 39“n „ „ ganéjban 23," 41,“ n „ juh-trágyában 32," 42,“„ * ló „ 13« 61,“» „ szarvasmarha trágyáb. 11," 62,“ „ „ galamb „ 12," 63,"

Next