Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1870-08-01 / 31. szám

IV évfolyam. Szerkesztői iroda­ és Kiadó Hivatal ifj. Csáthy Károly könyvtnreskedésében debreczenben, és NYÍREGYHÁZÁN. Bérmentetlen levelek el nem fo­gadtatnak. Vegyes tartalmú hetilap, 31. szám. Hétfő, augusztus 1. 1870. Nyílt tér alatt minden három hasábos garraoadsor 26 kr. és 30 kr. bélyegdij. Előfizetési díj: Kiadóhivatalban égési évre 5.S0 Házhoz vagy postán küldve 6.— Félévre..............................3.— Évnegyedre .... 1,50 Hirdetések dija : minden 5 ha­sábos.pettt sor egyszeri ikta­tásánál 5, többszörinél 4. — bélyegdij 30 kr. ti Előfizethetni Nyíregyházán Illincz Gyula (előbb ifj. Csáthy Károly) könyvkereskedésében főpiacz. Debreczenben ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésében, Deezen Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál és Petrik Gézánál hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. A búcsújárás társadalmi szempontból. Felvilágosodott századunk egyik életre való eszméje, hogy a vallást, hitet egyéni szentségnek kell tekinteni, melynek bel­­ügyeibe legalább is társadalmi illedelmetlen­­ség volna bele­szólani. Hát a búcsújárás nem tartozik a vallás körébe? — mondhatná talán valaki. Igenis nem, mert az már kinőtte magát ennek korlátaiból, illetőleg kiágazott a társa­dalomba, s túlhajtása boszánt mindenkit. Ha van a föld kerekségén még egy mi­­velt ember, ki a búcsújárást vallásos dolog­nak tartja, az menjen el ily alkalommal — hogy messze ne térjünk — csak ide Mária Pócsra; akkor, ha van keblében egy parányi érzék az igaz és jó felismerésére, bizonyára nem fog előbbi véleményén tovább is meg­maradni. Régen, még debreczeni diák koromban, épen búcsú alkalmával hajtott a sors Pócsra. Eddig én is vallásos cselekvénynek hittem a búcsújárást. •Láttam itt egy óriási ember­tömeget, kik ösztöneiktől vezettetve, vagy papjaiktól haj­tatva keresék fel a „csodatevő Mária-képet.“ Utolsó filléreiket oda­adták egy szentnek hitt képért, vagy egy megszentelt mézes­kalá­csért. A pap a csodáknak hosszú sorát verte a pórnép fejébe, sat. Hát még a mi a kuliszák megett törté­nik? ...........­­mu, ■' v< 1 búcsú rendesen a legnagyobb dolog idejets szokott lenni. Az a szegény nép oda gyalogol, énekelve, hogy majd kifújja tüdejét. Izzad, fárad ez alatt, és mégis, a munkában mennyi hátrányt szenved!? És most kérdem: van-e a bucsujárásnak valami észszerüsége, — társadalmi szempont­ból? Viszi-e a népet bármi­nemű tekitetben közelebb rendeltetése czéljához? Világositja-e az értelmet, nemesiti-e a lelket, vagy talán anyagi előnyben részesit-e? Épen ellenkezőleg. Már pedig, ha létezik oly intézmény a társadalom tagjai közt, mely a tagoknak sem anyagi, sem szellemi előnyt nem biztosít, ak­kor a társadalomnak, mint minden intézmény szabályozójának kötelessége annak megsem­misítésére törekedni. Ez a józan ész természetes logikája. A papság volt eddig nálunk igen sok társadalmi ferdeségnek ápolója; az ily kinö­véseket elburkolták a vallás köpenyébe s azt szentnek nyilvánították. És most a vakhit el­tűnésének korában mind inkább magaslik ki a ferdeségek meztelen alakja, s addig nő, mig gyökere kinővén a tudatlanság földjéből, elszárasztja azt a világosság napja, és kidől magától. Itt is van már az ideje. Ha a társadalomnak érdekében áll, hogy a népet az értelmi tökéletesedés nagy czéljá­hoz közelebb juttassa, érdekében áll az is, hogy rontson le minden akadályt, mely a ha­ladás útjában van. Emberi magas rendeltetésünkhöz képest m­egáldattunk szabad gondolkozással, mért alacsonyitjuk le tehát méltóságunkat, hogy az idők szelleme által túlélt hagyományokhoz vakon ragaszkodunk ? A társadalom oly önálló és hatalmas tes­tület, mely hivatva van és képes is önmagát kormányozni, eszméje oly egyetemes, mely­nek természet szerint alá kell lenni rendelve a részeknek. Ugyan, mit mondunk az oly emberről, ki testrészeinek nem tud parancsolni, kit lába egészen más irányba visz, mint a­merre czélja volna menni? Az vagy lélekben vagy testben — megbomlott. Ki akarná pedig, hogy a társadalom oly meg­bomlott szervezettel bírjon, hogy alárendelt tagjainak ne tudjon működési határozatokat szabni? Meggyilkolása volna ez a társadalom esz­méjének, letörpítése az emberiségnek. Ilyen szerepre józan lélek nem vállalkozhatik. De hogy fére ne értessünk, jónak látjuk megjegyezni, hogy a búcsújárás ellen nem an­nyira a templomon belül,­ mint inkább a kí­vül történőket illetőleg van kifogásunk. A­mi belől czélszerűtlen, azt a közel­jövő — hi­­hetően — úgy is reformálja, de a­mi kívül véghez megy, az legszelídebb néven, társa­dalmi botrány, melynek tovább terjedését meggátolni a kor méltó követelménye. Felesleges volna bizonyítanunk, hogy a búcsújárás nagy mérvben gátolja a haladást, mondhatnék, igen sok ártatlan léleknek utat és alkalmat nyit az erkölcstelenségre. Ebből természetesen, nem következhetik egyéb, mint hogy­­ a búcsújárást el kell törölni. Azonban mi, habár érezzük is ennek égető szükségét, még­sem mondjuk ki egy­szerre ily alakban, mert tudjuk, hogy haszon­talan dolgot cselekednénk, melynek foganat­ját hiába várnák. Ugyan ki is volna oly balga, hogy az éretlen tömeggel szemben hozzá merne fogni ez elv rögtöni keresztül vite­léhez? Lassan menjünk, talán tovább érünk. Tegyen például kísérletet legelőször is Szabolcs megye elöljárósága a közelebbi pécsi búcsú alkalmával, mely a jövő hóban be fog következni. S mit tegyen ? Ne engedje a nép közt kiosztatni azon nyomtatványokat, melyek a nép könnyenh­i­­vőségére számítva, borzasztó hihetetlen csodák elbeszélésével tompítják az elmét. Akadályozza meg a szent ereklye gyanánt eladatni szokott minden csecsebecse árulását. Gyakoroljon felügyeletet a tolongó népre, hogy erkölcstelenségre való hajlamok előtt bezárja az ösvényt. Elég lesz ennyi is kezdetnek. A többi magától következik. Mi teljesen his­szük, hogy az ilyen intézkedéseknek nem marad­nának el áldásos gyümölcsei. Szatmári Károly. I,i __________ ; .ül ■ I fi: J idilli : Franczia - Poroszjháboru = Már vér folyt a hét ellenséges hadsereg soraiban de a h­arcz jelentéktelen volt. Nagyobb fontoságu eseményekképen a következő­ket sorolhatjuk elő: Poroszország nagy erkölcsi támogatást nyert Bajo­rországnak hozzá csatlakozásával: erkölcsinek mondjuk a nyereményt inkább, mint anyaginak, mert a bajor hadse­reg sokkal utánna áll a porosznak, s önállólag fel nem léphet a francziák ellen. Oroszország megindító hadait Galiczia felé, s ezen lépése porosz érdekből kiindultnak tekinthetik. A többire nézve a legújabban jelezünk minden neve­zetesebb mozzanatot: Az ellenséges hadsereg vez­érsége.— „Porosz részről: Testőrség :“ Parancsnok August wiirlen­­bergi herczeg. 1 Testőrségi gyalogosztály: Alvensleben Konstantin. 2. Testőrségi gyalogosztály: Loewenfeld­. Tes­­tőrségi lovasosztály : Goltz gróf. I. Hadtest (keleti porosz) Mansenffel lovag. I. osztály: Bentheime, 2. oszt.: Hartman lovag. II. Hadtest (pomeránok.) Franczeki 3. oszt.: Wer­der, 4. osztály : Weyhern lovag. Ill­dik hadtest (branden­­burgok.) Goeben, 5. osztály: Stülpnagel, 6. osztály: Bud­­denbrok lovag. IV. hadtest (szászok­) Alvensleben Gusz­táv, 7. osztály: Groes-Schavarzhof, 8. osztály : Schöler lo­vag. V­ik hadtest Steinmetz, 9. osztály: Rlicinbaden.i 10. osztály: Kirschbach lovag. Vl­ik hadtest (schleziaiak): Tümpling, II. osztály: Gordon lovag, 11-42. oszt: Stoll­­berg gróf. Vil-dik hadtest (westfálok) Zasztrov lovag. A 13. osztály parancsnoki helye még nincs betöltve. 14. osz­tály Blumenthal lovag: Vitl-dik hadtest (rajnavidékiek­) Bolenfeld Eberhard Horváth lovag, 15 osztály Wellzein, 16. osztály : Barnekoiv lovag. IX. hadtest (schleswig-hol­­stninnak): Mannstein, 17 osztály: Schimmelmann, 18 osz­tály: Wrangell lovag. X. hadtest (hannoveri): Voigts-Rh­­eelz, 19. osztály: Schwarzkoppen, 20. osztály Boze lovag IX. hadtest (hessenwassani): Plonski, 21. osztály: Boyen 22. osztály Gendorf lovag. — A f­r­a­n­c­z­i­a s­e­reg hét hadtestből áll. Főpa­rancsnok : Napóleon császár, trnok Leboeuf m­arschal, ki — mint az első császárság alatt Berthier — a hadfigym­i­­nisteri tárczát is meg fogja tartani. I.ebrun és Sarras tá­bornokok szintén felveszik a tábornoki rangot, s Lebeo­­uffal együtt a táborkarba lépnek be. Az első hadtestet Ma­genta hg fogja vezérleni: a másodikat Frossard tábornok, a cs. herczeg nevelője; a harmadikat Bazaine marschall; a negyediket Ladmirault tábornagy; az ötödiket Feuilly tb­­nok, a hatodikat Camrobert marschal, a hetediket Ponay tábornok a hetedik hadtest az Algírból visszahívott sere­gekből fog állani. Bourbaki trnok a császári testőrségből s más csapatokból összeállított tartalékot fogja vezényleni A párisi sereg élén Baragnay d’ Hilliers áll, a lyoni sereg vezére Couzin de Monteauban tbnok. Puqué de la Fauco­­nnier és­­ Jerom Dávid fölkérték a császárt, hogy követhes­sék ezredében. ----------------­Napoleon császárnak a franczia néphez intézett proklamátiója: Francziák ! A népek életében vannak oly ünnepélyes pil­lanatok, melyekben a nemzeti becsület erőszakosan izgathatva, ellenálhatlan erő gyanánt lép fel, minden érdekek felett uralkodik és a haza sorsának vezeté­sét egyedül veszi kezeibe. Ezen eldöntő órák egyike ütött Franczia­or­szágra nézve Poroszország, — mely iránt mi az 1866-oi háború óta a legbékü­lékenyebb érzülettel viseltetünk, — jóakaratunkat és hosszú türelmünket nem vette figyelembe. Az erőszakos események pályájára rohanva mindenütt bizalmatlanságot ébresztett, mindenütt túl­ságos fegyverkezésre kényszerített, és Európából oly tábort csinál, a­melyben bizonytalanság és a kö­zelebbi naplói való félelem uralkodnak. Egy közelebről közbejött eset leleplezi a nem­zeti viszonyok bal állapotát, s felderítő az Agyállás egész komolyságát. Poroszország új igényeivel szemben panaszainkat hallattuk, de azok nem ve­­tettek figyelembe, s erre kicsinylő modorban kezd­tek eljárni. Honunk ily tény felett mély elkeseredést érzett, s Francziaország egyik végétől a másikig csakha­mar megdördült a harczi kiáltás. Számunkra nem ma­radt fenn más, mint sorsunkat a fegyverek eldönté­­­sére bízni. Mi nem Németország ellen viselünk há­borút, melynek függetlenségét tiszteljük,

Next