Tiszavidék, 1870 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1870-08-01 / 31. szám
IV évfolyam. Szerkesztői iroda és Kiadó Hivatal ifj. Csáthy Károly könyvtnreskedésében debreczenben, és NYÍREGYHÁZÁN. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Vegyes tartalmú hetilap, 31. szám. Hétfő, augusztus 1. 1870. Nyílt tér alatt minden három hasábos garraoadsor 26 kr. és 30 kr. bélyegdij. Előfizetési díj: Kiadóhivatalban égési évre 5.S0 Házhoz vagy postán küldve 6.— Félévre..............................3.— Évnegyedre .... 1,50 Hirdetések dija : minden 5 hasábos.pettt sor egyszeri iktatásánál 5, többszörinél 4. — bélyegdij 30 kr. ti Előfizethetni Nyíregyházán Illincz Gyula (előbb ifj. Csáthy Károly) könyvkereskedésében főpiacz. Debreczenben ifj. Csáthy Károly könyvkereskedésében, Deezen Grill Károly m. k. udvari könyvárusnál és Petrik Gézánál hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. A búcsújárás társadalmi szempontból. Felvilágosodott századunk egyik életre való eszméje, hogy a vallást, hitet egyéni szentségnek kell tekinteni, melynek belügyeibe legalább is társadalmi illedelmetlenség volna beleszólani. Hát a búcsújárás nem tartozik a vallás körébe? — mondhatná talán valaki. Igenis nem, mert az már kinőtte magát ennek korlátaiból, illetőleg kiágazott a társadalomba, s túlhajtása boszánt mindenkit. Ha van a föld kerekségén még egy mivelt ember, ki a búcsújárást vallásos dolognak tartja, az menjen el ily alkalommal — hogy messze ne térjünk — csak ide Mária Pócsra; akkor, ha van keblében egy parányi érzék az igaz és jó felismerésére, bizonyára nem fog előbbi véleményén tovább is megmaradni. Régen, még debreczeni diák koromban, épen búcsú alkalmával hajtott a sors Pócsra. Eddig én is vallásos cselekvénynek hittem a búcsújárást. •Láttam itt egy óriási embertömeget, kik ösztöneiktől vezettetve, vagy papjaiktól hajtatva keresék fel a „csodatevő Mária-képet.“ Utolsó filléreiket odaadták egy szentnek hitt képért, vagy egy megszentelt mézeskalácsért. A pap a csodáknak hosszú sorát verte a pórnép fejébe, sat. Hát még a mi a kuliszák megett történik? ...........mu, ■' v< 1 búcsú rendesen a legnagyobb dolog idejets szokott lenni. Az a szegény nép oda gyalogol, énekelve, hogy majd kifújja tüdejét. Izzad, fárad ez alatt, és mégis, a munkában mennyi hátrányt szenved!? És most kérdem: van-e a bucsujárásnak valami észszerüsége, — társadalmi szempontból? Viszi-e a népet bárminemű tekitetben közelebb rendeltetése czéljához? Világositja-e az értelmet, nemesiti-e a lelket, vagy talán anyagi előnyben részesit-e? Épen ellenkezőleg. Már pedig, ha létezik oly intézmény a társadalom tagjai közt, mely a tagoknak sem anyagi, sem szellemi előnyt nem biztosít, akkor a társadalomnak, mint minden intézmény szabályozójának kötelessége annak megsemmisítésére törekedni. Ez a józan ész természetes logikája. A papság volt eddig nálunk igen sok társadalmi ferdeségnek ápolója; az ily kinövéseket elburkolták a vallás köpenyébe s azt szentnek nyilvánították. És most a vakhit eltűnésének korában mind inkább magaslik ki a ferdeségek meztelen alakja, s addig nő, mig gyökere kinővén a tudatlanság földjéből, elszárasztja azt a világosság napja, és kidől magától. Itt is van már az ideje. Ha a társadalomnak érdekében áll, hogy a népet az értelmi tökéletesedés nagy czéljához közelebb juttassa, érdekében áll az is, hogy rontson le minden akadályt, mely a haladás útjában van. Emberi magas rendeltetésünkhöz képest megáldattunk szabad gondolkozással, mért alacsonyitjuk le tehát méltóságunkat, hogy az idők szelleme által túlélt hagyományokhoz vakon ragaszkodunk ? A társadalom oly önálló és hatalmas testület, mely hivatva van és képes is önmagát kormányozni, eszméje oly egyetemes, melynek természet szerint alá kell lenni rendelve a részeknek. Ugyan, mit mondunk az oly emberről, ki testrészeinek nem tud parancsolni, kit lába egészen más irányba visz, mint amerre czélja volna menni? Az vagy lélekben vagy testben — megbomlott. Ki akarná pedig, hogy a társadalom oly megbomlott szervezettel bírjon, hogy alárendelt tagjainak ne tudjon működési határozatokat szabni? Meggyilkolása volna ez a társadalom eszméjének, letörpítése az emberiségnek. Ilyen szerepre józan lélek nem vállalkozhatik. De hogy fére ne értessünk, jónak látjuk megjegyezni, hogy a búcsújárás ellen nem annyira a templomon belül, mint inkább a kívül történőket illetőleg van kifogásunk. Ami belől czélszerűtlen, azt a közeljövő — hihetően — úgy is reformálja, de ami kívül véghez megy, az legszelídebb néven, társadalmi botrány, melynek tovább terjedését meggátolni a kor méltó követelménye. Felesleges volna bizonyítanunk, hogy a búcsújárás nagy mérvben gátolja a haladást, mondhatnék, igen sok ártatlan léleknek utat és alkalmat nyit az erkölcstelenségre. Ebből természetesen, nem következhetik egyéb, mint hogy a búcsújárást el kell törölni. Azonban mi, habár érezzük is ennek égető szükségét, mégsem mondjuk ki egyszerre ily alakban, mert tudjuk, hogy haszontalan dolgot cselekednénk, melynek foganatját hiába várnák. Ugyan ki is volna oly balga, hogy az éretlen tömeggel szemben hozzá merne fogni ez elv rögtöni keresztül viteléhez? Lassan menjünk, talán tovább érünk. Tegyen például kísérletet legelőször is Szabolcs megye elöljárósága a közelebbi pécsi búcsú alkalmával, mely a jövő hóban be fog következni. S mit tegyen ? Ne engedje a nép közt kiosztatni azon nyomtatványokat, melyek a nép könnyenhivőségére számítva, borzasztó hihetetlen csodák elbeszélésével tompítják az elmét. Akadályozza meg a szent ereklye gyanánt eladatni szokott minden csecsebecse árulását. Gyakoroljon felügyeletet a tolongó népre, hogy erkölcstelenségre való hajlamok előtt bezárja az ösvényt. Elég lesz ennyi is kezdetnek. A többi magától következik. Mi teljesen hisszük, hogy az ilyen intézkedéseknek nem maradnának el áldásos gyümölcsei. Szatmári Károly. I,i __________ ; .ül ■ I fi: J idilli : Franczia - Poroszjháboru = Már vér folyt a hét ellenséges hadsereg soraiban de a harcz jelentéktelen volt. Nagyobb fontoságu eseményekképen a következőket sorolhatjuk elő: Poroszország nagy erkölcsi támogatást nyert Bajorországnak hozzá csatlakozásával: erkölcsinek mondjuk a nyereményt inkább, mint anyaginak, mert a bajor hadsereg sokkal utánna áll a porosznak, s önállólag fel nem léphet a francziák ellen. Oroszország megindító hadait Galiczia felé, s ezen lépése porosz érdekből kiindultnak tekinthetik. A többire nézve a legújabban jelezünk minden nevezetesebb mozzanatot: Az ellenséges hadsereg vezérsége.— „Porosz részről: Testőrség :“ Parancsnok August wiirlenbergi herczeg. 1 Testőrségi gyalogosztály: Alvensleben Konstantin. 2. Testőrségi gyalogosztály: Loewenfeld. Testőrségi lovasosztály : Goltz gróf. I. Hadtest (keleti porosz) Mansenffel lovag. I. osztály: Bentheime, 2. oszt.: Hartman lovag. II. Hadtest (pomeránok.) Franczeki 3. oszt.: Werder, 4. osztály : Weyhern lovag. Illdik hadtest (brandenburgok.) Goeben, 5. osztály: Stülpnagel, 6. osztály: Buddenbrok lovag. IV. hadtest (szászok) Alvensleben Gusztáv, 7. osztály: Groes-Schavarzhof, 8. osztály : Schöler lovag. Vik hadtest Steinmetz, 9. osztály: Rlicinbaden.i 10. osztály: Kirschbach lovag. Vlik hadtest (schleziaiak): Tümpling, II. osztály: Gordon lovag, 11-42. oszt: Stollberg gróf. Vil-dik hadtest (westfálok) Zasztrov lovag. A 13. osztály parancsnoki helye még nincs betöltve. 14. osztály Blumenthal lovag: Vitl-dik hadtest (rajnavidékiek) Bolenfeld Eberhard Horváth lovag, 15 osztály Wellzein, 16. osztály : Barnekoiv lovag. IX. hadtest (schleswig-holstninnak): Mannstein, 17 osztály: Schimmelmann, 18 osztály: Wrangell lovag. X. hadtest (hannoveri): Voigts-Rheelz, 19. osztály: Schwarzkoppen, 20. osztály Boze lovag IX. hadtest (hessenwassani): Plonski, 21. osztály: Boyen 22. osztály Gendorf lovag. — A franczia sereg hét hadtestből áll. Főparancsnok : Napóleon császár, trnok Leboeuf marschal, ki — mint az első császárság alatt Berthier — a hadfigyministeri tárczát is meg fogja tartani. I.ebrun és Sarras tábornokok szintén felveszik a tábornoki rangot, s Lebeouffal együtt a táborkarba lépnek be. Az első hadtestet Magenta hg fogja vezérleni: a másodikat Frossard tábornok, a cs. herczeg nevelője; a harmadikat Bazaine marschall; a negyediket Ladmirault tábornagy; az ötödiket Feuilly tbnok, a hatodikat Camrobert marschal, a hetediket Ponay tábornok a hetedik hadtest az Algírból visszahívott seregekből fog állani. Bourbaki trnok a császári testőrségből s más csapatokból összeállított tartalékot fogja vezényleni A párisi sereg élén Baragnay d’ Hilliers áll, a lyoni sereg vezére Couzin de Monteauban tbnok. Puqué de la Fauconnier és Jerom Dávid fölkérték a császárt, hogy követhessék ezredében. ----------------Napoleon császárnak a franczia néphez intézett proklamátiója: Francziák ! A népek életében vannak oly ünnepélyes pillanatok, melyekben a nemzeti becsület erőszakosan izgathatva, ellenálhatlan erő gyanánt lép fel, minden érdekek felett uralkodik és a haza sorsának vezetését egyedül veszi kezeibe. Ezen eldöntő órák egyike ütött Francziaországra nézve Poroszország, — mely iránt mi az 1866-oi háború óta a legbékülékenyebb érzülettel viseltetünk, — jóakaratunkat és hosszú türelmünket nem vette figyelembe. Az erőszakos események pályájára rohanva mindenütt bizalmatlanságot ébresztett, mindenütt túlságos fegyverkezésre kényszerített, és Európából oly tábort csinál, amelyben bizonytalanság és a közelebbi naplói való félelem uralkodnak. Egy közelebről közbejött eset leleplezi a nemzeti viszonyok bal állapotát, s felderítő az Agyállás egész komolyságát. Poroszország új igényeivel szemben panaszainkat hallattuk, de azok nem vetettek figyelembe, s erre kicsinylő modorban kezdtek eljárni. Honunk ily tény felett mély elkeseredést érzett, s Francziaország egyik végétől a másikig csakhamar megdördült a harczi kiáltás. Számunkra nem maradt fenn más, mint sorsunkat a fegyverek eldöntésére bízni. Mi nem Németország ellen viselünk háborút, melynek függetlenségét tiszteljük,