Tiszavidék, 1871 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1871-05-28 / 22. szám
kültagoknak az egyes szakosztályokba való beosztását a tanács eszközli saját hatáskörében. 10. §. Az elnököt a magyar kir. közoktatási miniszter javaslatára három évre t cs. és kir. felsége nevezi ki. 11. §. Az alelnököt mindenik szakosztály beltagjainak felét, így összesen tizenhárom beltagot, valamennyi kültagot, és a tanácsjegyzőt szabad tetszés szerint — a tanügy iránti részvétet tanúsított bármi rangú és rendű férfiak köréből három évre hármat választ a pesti magy. kir. tudomány egyetemes tanácsa a tudomány egyetemi szakosztály, ötöt az országos középtanodai tanár egylet és pedig kettőt a műszaki és hármat a népnevelők pesti egylete a népiskolai szakosztály számára. 12. §. Ezeken kívül tagjai a közoktatási tanácsnak, és határozó szavazattal bírnak a magyar kir. vallás- és közoktatási ministerium azon tanácsosai, kik ezen ministerium kebelében a tanügy előadói, s kiket azokon kívül a minister azzá kinevez. 13. § Az összes tanács üléseiben az elnök, ennek akadályozása esetén az alelnök, a szakosztályok üléseiben pedig azon miniszter vagy osztálytanácsos elnököl, ki a közoktatási minisztériumban a tanácskozmány tárgyát képező ügyek előadója. 14. §. A szakosztályi jegyzőt mindegyik szakosztály beltagjaiból önállóan maga választja, viszik.15. §. A munka terhét lényegesen a beltagok A kültagok a tanács és szakosztályok üléseiben bármikor részt vehetnek, s azokban határozó szavazattal bírnak, sőt különösen fontos esetekben a tanácskozmányokra, a tanács vagy szakosztályi elnök által egyes kültagok külön is meghiváltathatnak. A kültagok egyébként hivatása leginkább abban áll, hogy főleg helyi viszonyokról feltételezett, vagy különös szakismeretekre vonatkozó ügyekben a közoktatási tanács, vagy annak elnöke, vagy egyes szakosztálya felhívása folytán véleményt adnak, s a közoktatás más ügyeiben felhívás nélkül is a közoktatási tanács elé javaslatokat terjesztenek. 16. § A szakosztályok jogában áll más szakosztályhoz tartozó tagokat is üléseikre meghívni, sőt elkerülhetlen szükség esetében a közoktatási tanácson kívül álló szakértőket is hívhatnak meg, kiknek ez esetekben határozó szavazatuk van. 17. §. A tanács tagjai díjt nem húznak, kivéve a tanács- és szakosztályi jegyzőket, kiknek részére az elnök javaslatára esetről esetre évi mérsékelt tiszteletdíj rendeltethetik ki. 18. §. Azon kültagoknak, kik a tanácskozmányokra a 15. §. szerint különösen meghivatnak, s a közoktatási tanácson kívül álló, a 16. § szerint meghívott szakértőknek az illető napi, esetleg munkadíjak mellett a szabályszerű útiköltségek megtéríttetnek. 19. §. A közoktatási tanács rendes üléseit évne j gyedenkint, mégpedig minden harmadik hó első vasárnapján a tudomány-egyetemi épület valamely arra alkalmas helyiségében tartja. Rendkívüli ülések az elnök, esetleg annak akadályozása esetén az alelnök meghívására annyiszor tartatnak, amennyiszer szükséges. A szakosztályok üléseik helyét alakításuk után maguk határozzák meg, s a szakosztályi elnök meghívása folytán annyiszor tartanak ülést, amennyiszer azt a szükség kívánja. 20. §. Határozat hozatalára a tanács összes ülésein, az elnökön, esetleg alelnökön kívül mindegyik Amit Geissler-csővel meg nem nézhetünk, arról csak azt tudjuk, hogy valami. De hogy mi? azt nem. Ezek az úgynevezett Frauenhoffer vonalak invariabilisek. — Most legújabban vétetett ugyan észre egy neme a távközi deplacirozásnak a vonalak közt s különösen a D1 D2 (Natrium) vonalaknál szabatos mérések tárgyává is tétetett, — mert hát mit nem mért már meg a tudomány? — megmérte minő sebességgel tövet ki a Napból s minővel sülyed alá a köpeny? — minővel közeledik vagy távozik az „álló“ csillag (dehogy „álló“ !) — mennyi meleget juttat hozzánk a Hold, a Sirius, az Arcturus stb. De az a látszólagos deplacirozás csak a látvonali szögnek a Nap forgása folytán változásából ered. A Frauenhoffer vonalak invariabilisek, akár közvetlenül a Napnak színképét vegyük, akár a légkör világosságát, a Holdét vagy akár mely más viszsugárzó testet, mely fényét a Naptól kölcsönözi. — Mégis vannak szabatosan határozva a Kirchhoff skálájában s még részletesebben Angstrom normális spectrumában. Hanem ezen invariabilis vonalakon kívül vannak a napfény színképében variábilis vonalak, melyek a szerint változnak terjedelemben is, intensitásban is, amint a nedves vagy száraz időben, hegy magasan vagy völgyben, akkor, midőn a nap a meridianusban vagy közel a horizonhoz van, tesszük az észlelést. Ami a Faulhorn tetején délben vett színképnél alig észrevehető vékony fekete vonal, az a völgyben naplemente előtt vett színképben egész szalaggá tágul. Ezek a tellurikus vagy légköri vonalak, melyek onnan erednek, hogy a légkörében úszó gázok és gőzök a napsugárból némely szinrészeket absorbeálnak, kitörölnek, azon törvény szerint, melyet említettem. Természetes, hogy ezen absorbiiónál a vizgőz játsza a legnagyobb szerepet, mert az legtöbb van s mindig van a légkörben s a szakosztályok ülésein pedig a szakosztálybeli beltagok legalább felének jelenléte szükséges. 21. §. A határozatok szótöbbséggel hozatnak, a határozatban meg nem nyugvó azonban külön véleményét jegyzőkönyvbe iktathatja. Egyenlő szavazatok esetén az elnök szava dönt. 22. §. A tanács, s a szakosztályok jegyzői — mely utóbbiak különben is a tanács beltagjai — határozó szavazattal bírnak. 23. §. Az országos közoktatási tanács a közoktatásügyi ministerium mellett működő véleményező testület lévén, más hatósággal nem közlekedik, s a hozzá intézett ügyekre vonatkozó véleményeit, és javaslatait, további intézkedés végett a magyar közoktatásügyi minisztériumhoz terjeszti. 24. §. Ügyrendjét a közoktatási tanács maga dolgozza ki, s a közoktatási miniszter helybenhagyja. A tiszavidéki vasúttársaság közgyűlése Pesten május 15-kén . Elnök gr. Barkóczy János üdvözlé a jelenlevőket s örömét fejezé ki a felett, hogy a társulat közgyűlését az ország fővárosában tarthatja meg. Constatálta, hogy jelen van 33 részvényes, 17 választmányi tag, akik 12,500 részvényt képviselnek. Bemutatta Fest államtitkárt, mint királyi biztost, úgyszinte dr. Kautz Gyulát, a kormány képviselőjét. Megemlíti, hogy az alapszabályokon a múlt, közgyűlés alkalmával tett módosításokat a kormány megerősítette. Következett az üzleti jelentés és főszámla zárlatának felolvasása. A főbb tételek a következők: 1. A befektetett tőke 1870-dik év végén felvéve, tesz 48.153,270 frt. 2. A pályaügyeleti és pályafentartási költségek tettek 702,247 frtot. Felemlít é e helyütt a jelentés, hogy a magyar vasúthálózat kiterjesztése s bővítése által a tiszavidéki vasúthoz több oldalról csatlakozás föltételeztetik, minek következtében az illető pályaudvarok a csatlakozási vasutak költségén megfelelőleg bővíttetnek, hogy közös használatra alkalmasakká tétessenek. Ezen állomásokon a közös állomást — és üzletszolgálatot a tiszavidéki vasút vezeti és gyakorolja. Ily módozatok mellett eddigelé a csabai, aradi, nagyváradi, miskolczi és kassai állomáson állnak fen csatlakozások és fognak létesittetni Debreczenben, Nyíregyházán és Szerencsen. Ezenkívül leend még csatlakozás Szolnokon, hol azonban a kormány saját pályaudvart, szándékozik épittetni. Az 1869. év végén maradt 72 darabból álló mozdonylétszám az 1870-diki üzletévben 80-ra szaporittatott. A kocsikészlet 165 személy- és 1803 darab teher- és munkakocsiból áll. Szállíttatott összesen 790,912 személy 1.601,186 frtnyi bevétellel; 15.590,296 mázsa málha 3 878,657 frtnyi bevétellel; 2884 ló, 144 kocsi, 739 eb, 527,117 darab marha, 385,138 frtnyi bevétellel. Üzletbevétel: 5.774,175 frt. Ha ezen összeget az 1869. év 5.898,781 frtnyi bevétellel összehasonlítjuk, kitűnik, hogy az 1870. évi bevétel 123,606 frttal, vagyis 2,10%-kal kisebb, mint a megelőző évi. Üzletkiadás: 2,788,603 frt. Ha ezen költségeket a bevételekkel összehasonlítjuk, kiderül, hogy a bevételek a kiadásokat 2.985,572 frttal meghaladják. A kiadások aránya a bevételekhez, mely az 1869-dik évben 40,42%-ot tett, az 1870-dik évben 40,04 °/o-ot tesz. Az üzlet-számla szerint az 1870. évi többlet 3.985,572 frt. — Ebből levonva a befektetett 48.152,270 frt tőke 5 Va %-os kamatját és törlesztési összegét 2.503,970 frtot, a fenmaradó 481,602 frtnyi összeg 4%-át a tartalékalap számára, marad osztalékul 462,336 frt, ami 5,03% nak felel meg. A jelentés után Weiss Károly, az osztrák hitelintézet igazgatója indítványozza, hogy miután a választmányok 7 évre megszabott tántéme-e lejárt, 1870-re adassék neki 40,000 frt. Ezen indítvány egyhangúlag s vita nélkül elfogadtatott. vonalak változatait az okozza, hogy néha kevesebb, néha több van, s több vagy kevesebb vízgőz rétegeken megyen a sugár keresztül, a mint völgyben, sikon vagy a horizon felé s magas hegyről vagy a meridianus felé tesszük az észlelést. „Il va sans dire“ hogy ha valamely csillagnak vagy planétának gőzköre van, annak is ily absorbitó vonalakat kell mutatni, a gáz vagy gőz különbsége szerint. Ezekkel reá mutattam az égitestek színezetének, tehát a színváltozásoknak is eredetére. Mert ha egy vagy más színes sugár részben vagy egészben absorbeáltatik, a nem absorbeált színek praedominánsokká lesznek, nyernek intensitásban és pedig az optikai elektét törvénye szerint. Ha rubintüvegen ereszti ön át a fehér (tehát minden színü) fénycsőmét a prismára, a kék s minden más szín, melyben a kék hozzá járul (zöld indigo, viola eltűnik, de a veres mellett nyoma marad a sárgának s még erősebb nyoma a narancssárgának, mely e kettőnek keveréke. Ha ellenben kobalt kék üveget használ ön, az eredmény ellenkező lesz. A kék szín praedomínál. A zöldből, indigóból, violából nyomok maradnak, de a sárga, narancs és veres „non est inventus.“ Ha tehát valamely csillag vagy planéta légkörében oly gáz van, mely pl. a Spectrum kék mezejében törlést csinál (absorbeál), azon csillag vagy planéta veresnek vagy vereses-sárgának fog látszani. — Ez esetben van Mars. Annak spektrumában két erős absorbitó vonal mutatkozik a kék mezőn, tehát sárgás veresnek látszik. „Well, to wind up the thread of reasoning“ kérdés: mi hírt hozott eddig a Jupiter vegyalkatáról a Spectroscope? Jupiter — amint tudja ön — a naptól kölcsönzött fénnyel világit. Én ugyan meg vagyok győződve, hogy van Helyi újdonságok. — Éralkony, Juájus 22. 187M, Ismeretlen holttest. Emberbaráti kötelességet vélek teljesíteni, midőn j e lapokban kö tidomásra hozom, hogy tegnap a község egyik mezei kutjából alig 3 — 4 napos holttest vétetett ki. A szerencsétlen minden ruhájától meg volt fosztva, csak két kezén volt barna glace kezlyü 3 gombra, s rendesen begombolva, bal kezén 3 arany gyűrű. A holttest elegáns , keresztyén ember lehetett, arcza barna, kerekded, s lába igen kicsinyek, kora: 35—38 éves, csinosan körülnyirott barna szakállal, s bajusszal. E körülményből hisszük, hogy a szerencsétlen nem vidéki, hanem városi egyén lehetett, valamely nagy kereskedőháztól kiküldöttnek , vagy utazó biztosítási ügynöknek gondoljuk őt. Valószínűleg orozva gyilkoltatott meg, mert feje hátsó része, orra, homloka össze van törve, szive táján nagy daganat van, de még a mai bonczolás alkalmával fog kitűnni, hogy szúrás, vagy lövés volt-e ez? Községünkben átalános a hiedelem, hogy ez egyént nem itt de távolabb földön verték agyon , alkalmasint fuvarosokkal utazott, s ezek olták ki életét, e gyanú alapja az, hogy azok itt szoktak állomást tartani. (E levél még több kombinációt is tartalmaz, de azok megnevezett egyénekre vonatkoznak, s így még most nem közölhetjük. A szomorúan érdekes ügy további részleteit kérjük. — Szerk ) — BtnTkiYeay május 23. #Szt. (Ki volt a gyilkos?) Azon szerencsétlenről akarok ismét megemlékezni, kiről tegnapi levelemben már tudósítani a I. szerkesztőséget. Ma történt meg az ismeretlen holttest felbonczolása, mely igazolá azon gyanúmat, hogy azon egyént erőszakos halállal végezték ki. Kiderült ugyanis, hogy megfojlalott, torka tele volt vérrel, felső melle összetördelve, a test különböző részén több botülés látszott, észrevehető volt rajta azon tünemény is, mely az akasztott embereknél észlelhető, mint minden megfojtott egyénnél. Két zapfoga hiányzott, orra a saséhoz hasonló görbe. Ujjairól a gyűrűjül azok vették le, kik a kulitól kihúzták. Legfelebb 5-6 napig lehetett a viziten Délelőtt 10 órakor volt a gyászos véget ért idegen tetemeinek tisztességes eltakarítása. A község csinos koporsót csináltatott számára, Nagy Kálmán lelkész pedig megható beszédet tartott a temetés alkalmával. A szokásos szertartáson, mely a ref. egyházban tartatott, igen nagy számú nép jelent meg. Ki volt a gyilkos? Ennek kipuhatolása volna most első dolog. Nekem igen nagy gyanúm van a beregi fuvarosokra, kik e hó 16, 17 s 18-án itt utaztak át. Jó volna ezek debreczeni szálláshelyein, vagy az aranyműveseknél ellopott tárgyai után nézni, s Beregbe (Tarpára) is táviratozni. (A levélhez mellékelt fuvarosok neveit még most is korainak látjuk közölni. Ha nem czélszerü volna ott Balkányban is a fuvarosoktól kérdezősködni. Szerk.) _ y nyiregyház-szulUu-szuthonuri szárnyvasut érdekében junius 4- én Fehérgyarmaton értekezlet fog tartatni. Kívánjuk, hogy jó eredménnyel, _ élet- és járadék-biztositótársaság f. év május hó 8-án gr Zichy Ödön elnöksége alatta tartotta meg 12. rendes közgyűlését. Az 1870-dik évben az üzleti forgalom 49 millió volt, tehát több 9.6 millióval az 1869. évnél. A forgalomból a következőket látjuk: Zálogüzlet 15.a millió, pénztári 23.4 millió, ingatlanságok üzleti mozdulat 1.5 millió, készpénz, váltóüzlet 1.a millió, és az év végén a tárczában volt 0.4 millión felül. Az összes évi bevételek nem kevesebbek, mint 4.8 millióért, melyekből a különböző tartalék tőkékhez 3.4 millió tétetett. Ily tények után helyén van, ha az illető igazgatói jelentésben a múlt évi üzlet növekedéséről van szó, mely szerint 7433 új ajánlat után 9 millió összeg biztosíttatott, és 3609 frt járulékokra szóló kötvény kiállíttatott neki saját fénye is. Mert hát a földnek van (ezt tudjuk, sok de sok oknál fogva), a Vénusnak van (látjuk a naptól nem világított részén, midőn quadraturában van), az Uránusznak és Neptunusznak van, még pedig nagyon pronunciált mértékben, spectrumaik a Nap spectrumától merőben különböznek. Saját világosságukban kaptak a Teremtőtől compersatiót azért, hogy a Naptól oly keveset kapnak. Az Uránusz csak 385-öd részét, a Neptunusz csak mintegy ezred részét kapja azon napvilágnak, amelyet mi kapunk. — Ha ezeknek van, miért ne volna a Jupiternek 13 saját fénye? hiszen már ő is csak mintegy 28-szor kevesebb napvilágot kap mint mi. Azonban ha van is neki saját fénye, az oly csekély, hogy a tudomány jelen állásánál a színképben még nem észlelhető Mert hát a Jupiter a naptól kölcsönzött fényt tükrözi vissza, a prioris fel lehetett tenni, hogy az ő színképe nem fog különbözni a Napétól. Nem is különbözik. Oly híven visszatükrözi azt minden Frauenhoffer-féle absorbiiékkal, mint a magyar alkotmányos (?) élet visszatükrözi a bécsi kabinetpolitika spectrumát (ez aztán igazán Spectrum ijesztő!) Ezzel tehát nem sokat tanulnánk Jupiter felöl. Hanem mert szerencsésen neki is van légköre, várni lehetett, hogy majd hoznak hírt felőle légkörének gázai, és úgy mint azok teszik, amelyek a mi légkörünkben állnak útjában a napsugárnak. (Vége kör.)