Tiszavidék, 1872 (8. évfolyam, 1-8. szám)
1872-02-25 / 8. szám
VIII. évfolyam 8. szám. Vasárnap, február* .25 1872. Szerkesztői iroda: Debreczenben , Főtér 7-iksz- Hová minden a lap szellemi részét illető közleményt kérünk küldeni. 3^ 3lagyo>fi terjedelmű , több izbeei ü megjelenti íüpdelések , a legjntányosabban eszközöltetnek. Előfizetési díjs Postán küldve .... Félévre..........................2.—4.— Évnegyedre....................1.— Előfizethetni febr«CzesiS Claifj Csáthy Károly gazdasági akadémiai könyvkereskedésében. Pesten Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, (Kígyó utcza 6. sz.) hol egyszersmind hirdetések is felvétetnek. Egyébiránt a postahivatalok utján legczélszerübb WF ötkrajczáros utalvány által. Kiadó hivatal ifj.CSÁTHY KÁROLY gazsi. akad. könyvkereskedése DEBRECZENBEN, hová az előfizetési pénzeket és hirdetéseket kérjük küldeni. Hirdetések előre fizetendők: minden 4 hasábos petit sor egyszeri igtatásnál 5, többszörinél 4 kr. — Bélyegdij 30 kr. Debreczen, Szabolcsmegye és Hajdúkerület vegyes tartalmú Nyilttér alatt minden három hasábos garmondsor 10 kr. és 30 kr bélyegdij. Carinusnak: Czáfolat H.Szoboszló történetére Az 1872-ik évi „Tisza vidék“ czimü hetilap 1. 2. 3-ik számai kezemhez jutván, midőn azokból Szoboszló Helynév magyarázatát átolvastam, nem tartóztathattam magamat, hogy az itt-ott alaptalanság ellen szót nem emeljek. Mielőtt az lenne, előre bocsátom, miszerint helynév magyarázattal sok időt töltvén, innen van az, hogy mihez kevesen értenek — én a helynév magyarázatához hozzá szólam bátorkodom. Carinus után háromféle magyarázat van említve: Mi az 1 —ső magyarázatot illeti, a hajdúk telepítője Bocskay 1606-ok évben halt meg.; uralkodása pedig csak két évig tartott így hát 1604. évnél előbb a hajdúkat nem telepithette; azonban Décsy osinanographiája 1 3-dik rész 203-dik §-sa szerint 1551-dik évben már már a hajdúkból 5000 ember Szeged alatt a törökök ellen csatázott; az 1563. évi 23-ik törv. czikk gyalog, az 1596. évi s többi czikkek pedig lovon szolgáló hajdúkat érmetgetnek. Sokkal régibb időre vihető tehát a hajdúk települése, mint Bocsay kora, vagy pedig a Bocskay korát megelőző, és fent emlitett években a hajdúk a haza más vidékén lakhattak. Szoboszló fennállása és elnevezése is sokkal régibb lehet, mintsem azt a Bocskay számára nevelt zabos lovakról magyarázni lehetne. Bocskay meghalása történt 266 évekkel ezelőtt. Ennyi idő alatt a szájról a szájra átadás útján is megmaradott volna annak magyarázata, mert az oly néppusztitások, mint a mohácsi vész, és a tatárfutás volt, nem történtek. Carinus többféle magyarázatai is annak jele hogy Szoboszló oly régi helynév , melynek magyarázata már feledésbe ment. A 2-ik magyarázatra nézve annyi mondatik, hogy hazánk múltjával esmeretlenek azok, kik elég tapasztalatlanul azt állítják, mintha Árpád seregei Szoboszló vidékén tót falvakat, és tót lakosokat találtak volna. Ezen tót falvak létezésének maga a iisavidék 3-ik száma is ellenkezőjét, bizonyít, midőn Árpád bejövetele előtt fennállott Ebes, Heges, Köteles, Szigeth, Angyalháza falvakat emleget. Mindezek nem tót, hanem magyar helynevek, magyar szempontból és szavakból magyarázható helynevek nem léteznek, ha csak azon magyarázat el nem fogadtatik, miszerint Deb iruczen neve Dobre-szina (jó széna) Dobrazsem (jó fid) tót szavakból van alkotva ! Minden ily tót szavakból való helynév magyarázat e vidékre nézve nemcsak el nem fogadható, hanem méltán hibásnak mondható; mert azt, hogy a mai tiszántúli kerületet valaha tótok tömegesen lakták volna sem történelemből, sem más egyébből kimutatni nem lehet. Ellenben Béla király jegyzéke Xl dik fejzetében nyilván mondja, hogy azon földet, mely Erdély mellett a Tisza, Maros és Szamos vizek között fekszik a magyar fejű kazárok lakták; ezekneek, és nem a tótoknak volt ma tót fejedelmök. Árpád seregei ezektől s nem a tótoktól vették el Bihar várát; ez utóbb mondottakat Szirmay Szathmár megyéről írott könyv első rész 3. és 4 §-ai pedig czáfoliatlanokká teszik. A régi világtörténet azt is kimutatja, hogy a szóban forgó tartomány legrégibb lakói: Dákok, Gothok, Gepidák, Rómaiak és Kazárok is valának; de hogy e legutóbb említett népfaj talán legrégebben lakhatta itt, nemcsak Jászay 82. 83. lapjain említett körülmények, hanem annak idején felhozható, kézzelfogható jelek is igazolják. Hátha az is számításba jön, hogy Belső-Szolnokban, Kozár vára, Szathmárban Kozárdi pusta és Kazári (ma császári) Biharban Kasmany (Kazar-i mán—) Kazar, Békésben Kozmar (Kozár, Mattya 1), Csanádban Kosza per (Mazar pér), Temesben : Ksstély (Kazar Tel—), Krassó j ban: Kosova (Kozár Ovaral) Kosoviezaj (Kozár Ovaral és Czanyal) Kostely (Kozar fel — ) helynevek léteznek és képviseltetnek. Mindezen helynevek Kosár települőkre mutatnak, és igy bizonyítják, hogy e tartomány lakói kazárok és nem tótok valának. Ez egymásután nyúló kazar vagy kozar telepek szakadatlan lánczolata ellenére a most mondottak még csak kétség alá sem jöhetnek. Történelembeli járatlanságát árulja el tehát az, ki ezen tartomány lakosai közzül egynek a tótfajt is emlegeti. Béla király névtelen jegyészének iratai hazánkra nézve közönségesen elösmert hitelüek, ennek X1-dik fejezete pedig azt is nyilván említi, hogy a tótok és bolgárok Zalán fejedelem alatt a Tisza és Duna között, vagyis a hajdani Jarigián (Jász birodalom) laktak, Árpád seregei által onnan hajtatta ki. De azt is mondja, hogy Marót a kazárok és nem tótok fejedelme vola. Nem is adta volna által Marót Árpádnak az általa birt tartományt, és azzal együtt annak fia Zoltán számára Hantart a maga leányát, oly könnyen és kevés csatározással, ha nem érezte volna azt, hogy a kazárok a magyarokkal egyfaluak, nem vett volna lakást a magyarok között Bárány a megyei Maróczfa nevű falujában, de hogy ő miután fejedelemségéről lemondott, itt vett lakást ezen falu neve magyarázatából kitűnik, mert az „Maroth faluja“ szavakból van kiállítva. Tudni kell hát hogy nem Maróthfa, hanem Maróthfa lenne igazabban e helynév, de a régiség a h betűt z betűvé elfordította. A 2-dik úgymint Szabott ló magyarázat sem állja ki a sarat, nemcsak a hangzásbeli tetemes különbözés miatt, hanem azért is mert a honfoglaláskor sem mérnöki lánczot, sem köteleket, sem lóbőrből kiszabott szíjakat, az osztozóra és határmérésre nem használtak, mert akkor volt leginkább divatban, mi ma csak közmondásban tartatik fen, hogy a földet még akkor csak szakállal mérték. De a szokatlan elnevezés sem engedheti meg a Szabott ló szavakból való magyarázatot, azonban : Minhárom magyarázatot azon körülmény is megdönti, hogy Turócz megyében Szebeszló helynév találtatik; márpedig ezt sem Zabosló, sem Dobzsalan, sem Szaboszló szavakból magyarázni nem lehet, — mind Szoboszló, mind Szebeszló látszik, hogy egy műhelyből került, és egymástól nem nagyon eltérő magyarázatot igényelnek; olyan magyarázat lesz hát itt helyt s, mely mindkét helynévre alkalmaztathatok, és itt az is számításba jöhet, hogy Turóczban Bocskay hajdúkat aligha telepített. Mindezekből látható, hogy Carinus magyarázata hibás. Tisztelettel maradtam Szathmármegyei Hodász helységében február 11-dik napján 1872. Szunyoghy Szűcs István közbirtokos. ■jyy MBeaioi^wmigt wawmw« Debreczeni hírek. — Jratlatlante. Nem tartjuk érdektelennek a nyilvánosság elé hozni, hogy Györki Sándor helybeli papir-kereskedő rövid időn megnyitandja a papír zsacskó gyárát csapóutszán. Nem leend tehát szükség ezentúl a fűszer és liszt-kereskedőinknek e czikket Bécsből s Triesztből hozatni, mert a Gyürky-éi oly jutányosak lesznek, hogy ezzel senki sem lesz képes versenyezni, ajánljuk e válalatot az illetők figyelmébe. Mű7árosunkban ez idén sok építkezés fog történni, mik közzül a nevezetesebb építkezéseket közöljük. Nemes Gábor várad utszán Kardos L. czegléd utszán és Kirschbaum fodrász hagyma-téri háza emeletesé fognak egész újra épitetni. Ezeken kívül számtalan sok kisebb építkezések, mely kö-