Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1882-03-26 / 13. szám
Rohonczy Gedeon képviselőnek nincs kifogása Péch felügyelő úr ő nagysága személye ellen, de van az ellen, hogy a miniszterelnökhöz intézett megyei kérvényben, a közlek. minisztérium irányában hangsúlyozott határozott bizalmatlanság daczára, annak, t. i. a közleked. minisztériumnak egyik közege vezessen-e mint elnök, oly vizsgálatot, amelynek egyik tárgyát épen ezen minisztérium elleni vizsgálat is képezi ? Ennél fogva kijelenti, hogy ily vizsgálatban ő részt nem vehet A megyei küldötteknek mindazonáltal figyelemmel kísérjék, ajánlja, hogy a vizsgálat mikéntjét Sárközy Aurél képviselő hasonló szellemben és alakban nyilatkozott. Péch József miniszteri kiküldött ismételve kijelenti, hogy ő az elnökösködötti jogot kezéből ki nem bocsáthatja. Határozott ellenzés esetében, ő azonnal értesíti a minisztert a dolgok állásáról s a további teendőkre nézve utasítást kér. Sárközy felfogása szerint, a miniszt. kiküldött úr a vizsgálatnak csak a műszaki oldalával van megbízva, nem a gyűlés vezetésével. Minthogy pedig itt nem csak a szakszerű kivitel, hanem egyszersmind az ügykezelés is megvizsgálandó: szükséges, hogy a gyűlés a megyei közönség nevében vezettessék. Kállay András, a tiszaszabályozó társulat nevében, kijelenti, hogy oly gyűlésben, amelynek nem a miniszteri kiküldött úr ő nagysága az elnöke, semmiféle kérdésre válaszolni nem fog. Fráter Sándor, bár sok igazat lát Rohonczy és Sárközy képviselő urak nyilatkozatában, mindamellett a vizsgálatot csupán formahibák miatt elejtetni nem óhajtván , kérdést intéz Péch tanácsoshoz, hogy hajlandó-e, a vizsgálat folyama alatt, eshhetőleg felmerülő kissebbségi véleményeknek a jegyzőkönyvben helyt adni? tétben Péch József min. kiküldött kijelenti, hogy ő e tekinnem tesz ellenvetést. A jegyzőkönyvben minden ellenészrevételeknek helyt ad. Fráter Sándort kellemetlenül érintette a kiküldött tanácsos urnak azon kijelentése, hogy a jegyzőkönyvet is ő maga fogja vezetni. Ezután Péch József az elnöki széket elfoglalja. Elnök felhívja a megyei küldöttséget, hogy jelöljön ki kebeléből egy tagot, aki az egyes megjegyzéseket, feleleteket felírja Sajnálja elnök, hogy az ő elnökösködése, a megyei küldöttség részéről ellenmondásra talált, hiszi azonban, hogy a vizsgálat végén meg fog elégedve lenni a küldöttség elnöki eljárásával. Ezután felhívja a megyei küldöttséget, hogy sorolják el a panaszpontokat egyenként, hogy a vizsgálat sorrendjét megállapíthassa. Fráter Sándor felkéri az elnökséget, hogy vagy írásban adja-e elő a hibákat és panaszokat ? szóval Elnök elfogadja írásban, de szóval is előadatni kívánja. Fráter a kérdéses csatorna építésénél mutatatkozó hibákat 3 osztályba sorozza. Az aktákból is kitűnnek, hogy itt nem csak technikai, hanem pénzügyi és administráczionális hibák is szerepelnek. A társulati jegyzőkönyvből ugyanis kiderül, hogy a munkálat vállalkozási úton indíttatott meg; kiderül továbbá az, hogy eme vállalat kiadásánál sem terv, sem költség-előirányzat nem volt. Tehát nem tudni, hogy tulajdonképen mennyi veszett el? Szóló a beadott kérvényeket felolvastatni kéri, hogy a többi létezhető hibákhoz is szólni lehessen. Olvastatott Szabolcs megye felterjsztése, melyben határozottan hangsúlyozva van, hogy a tiszai bajok és szerencsétlenségek nem elemi csapásokon, hanem emberi mulasztásokon alapulnak. Ezután a Nyirviztársulatnak a minisztériumhoz intézett felirata olvastatott fel. Majd a gávai birtokosság magán kérvénye nagyszámú aláirássokkal, továbbá a balsai birtokosok kérvénye, végre Blahunka József mérnök és nagybirtokosnak Fráter Sándorhoz intézett nagy fontosságú levele olvastattak fel. Több panasz nem terjesztetvén elő, ennök a vizsgálati sorrendet következőleg kívánja meghatározni: 1) a gyűjtő csatornának kérdése; 2) azon okok puhatolása és kiderítése, melyek a gyűjtő csatorna kiszakadását okozták ; 3) a tiszai töltés megszakaditsa ; indokolni, hogy a gyűjtő csatorna kiemelési költsége miért emeltetett fel köbméterenként 27 ° król 38 krra? Franktl S., reflektálva a Fráter Sándor előadására, a hibákat műszaki, administrat, és pénzügyi tekintetben kívánja megvizsgáltatni. Először a két utolsót óhajtja megejtetni, a jegyzőkönyvek felolvasásának eszközlése mellett, és csak azután folytatni a műszaki vizsgálatot a helyszínen. Elnöknek nincs ellenvetése Frankel küldöttségi tag »modus precedendi»-je ellen. A jegyzőkönyvek felolvasását elfogadja, bár azok szerinte nem tüntetik fel a letehető hibákat Ezeket az ügyviteli könyvek tüntethetik ki. Sárközy szerint a jegyzőkönyvek is sok hibát mutathatnak, s miután ő csak a jegyzőkönyvekből véli a megvizsgálandó kérdéseket kiszemelni , kéri a társulati jegyzőkönyveknek a oylrviz-csatorna kiépítésére vonatkozó passusait felolvastatni. Elnök Sárközy képviselő indítványát elfogadja. Minthogy pedig már az idő előrehaladt, azoknak felolvasását, amennyiben különben is sok időt vesz igénybe, délutánra halasztja (Folytatjuk) De amint most világosan észlelhetjük, az időjárás megváltozott. Az előző évekről visszamaradt lapályos fenekek medrét új esőzések nem frissítik fel, azért azoknak használható részei el fognak párologni, és a visszamaradt, rothadókkal és ázalékférgekkel megtelt folyadék, ennek itatása folytán, az állatok vérét tökéletesen megfogja rontani, és azokra borzasztó dögvészt fog hozni. Ezen rettentő veszedelem bekövetkezhetését egész községek elöljárósága megakadályozhatja az által, hogy ha gondoskodni fognak, kinn a pusztákon ellegendő itató kutak készítéséről; továbbá pedig hogy ha napnap után, figyelmet fognak fordítani a pusztai marhák rendszeres itatására. Azért is az elöljáróság kényszerítse a pásztorokat, hogy azok állandóul a marhák körül foglalkozzanak, nem pedig ugy mint eddig, hogy a pásztorok otthon pipáztak, és a reájok kiott, sok értéket képező szarvasmarha állományt teljes tudomásommal is, kicsiny fiu és leány gyermekek felügyeletére hagyták. A pásztoroknak minden községben illendő adnak, azért is a mezei rendőrök felügyelete és a fizetést községi főbíró lelkiismeretes utánlátása folytán, annyival is inkább lehet őket kötelességeiknek pontos teljesítésére serkenteni, mivel a községekben nap nap után mindenki jól tudja, hogy a marhapásztor künn tartózkodik-e a gulyánál, vagy pedig otthon tanyázik. Szükségből ugyan mi magunk is iszunk a tó vizéből, de inkább ahoz közel kutatásunk közben, szomjúságainkat ezzel oltjuk. Ámde este odhaza vagy kaszáslé, vagy pedig egyéb jól elkészített savanyú eledel készült részünkre, és ez vérünket teljesen felfrissti. De a szegény pusztai szarvasmarha, még a szükséges konyhasót is nélkülözni kénytelen; nem csuda tehát, hogy ha azok a rosz víztől megbetegülnek és elhullanak. Kérem tehát ezen körülményt lelkiismeretesen figyelemre méltatni, és itató kutakról igen sürgősen gondoskodni. Jól tudjuk, hogy a marhatenyésztés mily sok bajjal jár, és mily szívettépő fájdalmat okoz azon körülmény, hogy ha egyik, vagy másik polgártársunknak véres verejtéke folytán megszerzett jármos ökre, a járomból kidőlt, vagy pedig a család szükségét naponta fedező fejős tehene ily bűnös hanyagság folytán vérbomlási betegségben elhull. Igaz hogy a megmásíthatlan törvénye szerint, a leggondosabb természet ápolás mellett is érheti a gazdit lábas jószágaiban szerencsétlenség. De kérem ne adjunk erre magunk okot az által, hogy pusztai marháinkat, megbüzhödt rothadt térreggel teli posványos vizzel itassuk. Nemde saját magunk részére is csak a jó kutvizét keressük fel? Azért lelkiismeretbeli kötelességünkben áll hasznos házi állatainkról is ekkép gondoskodni. Azokat az isteni gondviselés megélhetési módunkért alkotta, azért minden kitelhető erőnkből igyekezzünk azok szabályos egészségének jó karban tartására munkálkodni. Laskod Márcz. 18. 1882. Deli József. • m. állatorvos. országos ügyet. Vegye elő a Paleókapa és Vásárhelyi terveit, és azokból kiindulva menjen a részletekbe. 2. Az egyes társulatok elkülönzött működése szüntettessék meg, és csak azt tegyék, amit az országos általános vízszabályozás rendje megkíván. 3. Segítse ki az állam az ártéri vidékeket azon óriás adóság terhéből, mely őket most halálra sújtja; neki könnyű azt egy országos kölcsönből eszközleni, mert még van hitele, midőn a sújtottaknak egy csép sincs. Ha pedig ezt nem akarja az állam az összes ártéri területet, a kormány, vegye által mely most, levonván az ártéri és egyéb adót, semmit sem jövedelmez. Legyen mind cameraticum, fizessen az állam minden holdtól legalább 3 frtot a volt tulajdonosoknak. Ennyit a szabályozás előtt a halászat, csikászat és nádalás behozott, és állítson gazdaságokat, majorokat, hová a sajátjából kiűzött birtokos, ispánnak vagy cselédnek beállhasson; mert ha a föld terhe több lesz, mint a mennyit ér, és ártéradó tartozásba elkoboztatván, a föld népe kivándorol , kénytelen lesz az állam, mint Amerika, a bevándorlóknak ingyen átadni. Végül arra kérjük Rohonczy urat, hogy írja meg a vízszabályozás történetét, a jövő kor számára, hogy lássa, mily nagyra nőtt ez által a föld értéke azon kormányzat alatt, mely az emanczipáczió, és szabadipar törvényt megalkotta, jókká tenni engedte, és az ősi földbirtokosokat földönfu Tiszaháti. A megyében lévő egyes községek tisztelt Elöljáróihoz.*) Mintegy öt év eltelte óta, az isteni gondviselés, hazánknak egész területére, gyakori esőket bocsátott. Ennek folytán különösen, a nyirvidéknek, lapályosabb részei, víz alá merültek, azért is a megyének tudtommal igen sok községében, a pusztai szarvasmarhák itatása czéljából, itató kutakat nem készítettek , hanem az állatokat, az egész nyári idő alatt, álló tavakból itatták. *) Saját érdekünkben ki kell ez úttal jelentenünk, hogy e czikket nem a .Szabolcsi Közlüny«-böl valtuk át. A t. czikkiró hozzánk 18 beküldte azt, melyet mint ilyet, csak is közérdekű voltává és felhívási természeténél fogva küziljuk. Szerk .NYÍRT I DÉK." Rohonczy Gedeon Országos képviselő Urnak. Lehetetlen, hogy köszönetet ne mondjon a tiszaháti népség azon érdeklődésért, melylyel a »Tisza szabályozási ügyet” felkarolta, magát sok érdeksértésnek, czáfolatnak, és biztos leszavazásnak tévén ki. Ennél többet, és nagyobb eréllyel senki sem mondott. Köszönet érte. Tehát valahára végig hangzott a honatyák felett a közfeljajdulás és nem is mint kitűzött tárgy, hanem mint a közlekedési minisztérium tárczája költségvetése vitájával rokonügy, és e szerint a vízszabályozási ügy nem érdemli még meg, hogy mint országos ügy, külön országgyűlési ülésben tárgyaltassék. Feltünő mindenesetre, hogy annyi keserves panaszok után, melyek egyesek által, úgy mint lapokban elmondattak, a jajgatók követe fel nem szólalt, és az ügyet egy árva szóval sem védte, sőt a többi szabolcsi követek is mélyen halgattak. Az igaz, hogy Rohonczy úr nem is erről szólt, hanem az alsó tiszaszabályozásról. Azt mondotta, hogy ott vannak bebizonyítható visszaélések. Azt elhisszük. A felső Tiszánál, hol 36 község véginségbe döntetett, nincsenek; itt semmi visszaélés nincs bebizonyítható; itt még a Bachvilágban kezdődött a szabályozás, tehát minden hiba oda visszaszármaztatható ; és ezt a tapasztalás be is igazolta, amidőn három tiltót egymásután elvitt az ár még új korában; a kár százezer forintot meghaladt. A vizsgálat is megvolt, de senki sem marasztaltatott el, hanem betudatott akár a szabályozási költségbe. Tehát mi nem is kívánunk semmi vizsgálatot, mert az eredményre nem vezetne, akármit megmaradna. fedeznének fel, a kivetett szabályozási adó Egészen máskép áll a dolog az alsó Tiszánál. Ez a társulat nem rég keletkezett. A szép céira, hogy a föld értéke emeltessék, itt is kimondatott , de most már nehezebben születik meg bármely társulat. Itt mindjárt egy igazgató meglőtte magát, a másik elszökött, tehát már itt nehezebb a haladás , mert a nép megtanulta a felső Tiszától, hogy néhány évtizeden át mennyire emelkedett a föld becse. Midőn egy hold földet nem lehet örökáron eladni annyiért, amennyit másutt — hova a szabályozási értékemelés el nem jutott — egy évi bérletben fizetnek. Akik a tiszaártéren kívül bírmak valamit, azok boldogok, mert többet ér ma egy hold futóhomokdomb, egy hold ártéri búzaföldnél. Egész mulatság olvasni a Kállay és Mezőssy-féle vitatkozást, és ha a megélhetésre nem kellene gondolni, egész élvezettel olvasnók azt, mint akár a Pulszky felsülését, mert ezen darabot soha sem játszotta le szebben senki, mint a felső-szabolcsi társulat, a földérték emelést. Megvallom nagyon nehéz erről írni, mert oly tiszteletteljes személyek szerepelnek benne, kikről feltesszük hogy jót akartak, de a legroszabbat eredményezték. Aki nem hiszi, menjen a tetthelyre, és győződjék meg, hogy nem hiába siránkozott e lapban egy ref. lelkész. Amit mondott, mind igaz, senki sem cáfolta meg; nem segít már ezen sem a párbaj, sem a becstelenítési per; ezen zavar csak majd akkor enyészik el, ha előbb beoszlik azon cáoszba, mely a mostani kormányzat után fog következni. Addig pedig óhajaink a következők. 1. Vegye a magas kormány kezébe az összes vizszabályozást, mint Vidéki levelezés. Nagykálló 1882. márczius 21. Hangverseny Nagykállóban. A nagykállói izr. zsidó iskola köztiszteletben álló nevelőnője Goldberger Róza kisasszony lakásán e hó 19-én hangverseny rögtönöztetett, melynek kitűnő sikeréről a következőkben referálok a „Nyirvidék” olvasó közönségének. A működő tagoknak eleintén a kezdet nehézségeivel kelletvén megküzdeni, az »Esthajózást eléneklésével sikerült a közönséget folytonosan emelkedő jókedvbe és hangulatba hozni. Ezután Czukor Irén kisasszony jól átérzett szavalása által mulatta rá sikeresen a közönséget. Ezt követte a »Sous du coceur” előadása zongorán a házi kisasszony által, ez szívből jöve, szívhez szólva. Ezután » Népdalok” eléneklése által produkálták magukat Czukor Berta és Grün Malvin kisasszonyok. Első ügyes előadása, a második jól iskolázott hangja által villanyozta fel a kedélyeket.A » Kedves vendégek«-et Mandel Gizella kisasszony vidor kedvvel, játszi képességgel szaavalta el. »Le Zephir«-ben a mily könnyen mozgatta meg kedves házi kisasszony a zongora billenytyűit, oly könnyen lopódzott be a szív húrjaiba és hatott lágy, lengedező zephir futalmaként üdítőleg az érzelem és szívre. Az ezután Kohn Helén és Klein Laura kisasszonyok által előadott népdalokban az első gyermekkorával ellentétben álló bátorsággal és szabatossággal vezette, még pedig nem kellem nélkül a primer, a működik ennek megfelelő harmóniával és szabályossággal vezette a secundot. Fisch Jeanette kisasszony a » Walesi bárdok«-at a legtisztább magyarsággal, csengő hangon, a tárgytól áthatva és meghatólag a közönség nagy tetszésére szavalta el. Grün Malvin a »Boccació”-ban jeles hangja, a tárgyhoz mért kitűnő mimikája és naiv élénksége által bemutatá magát a közönségnek, mint a kedélyes genreban különösen pedig énekre igen alkalmas műkedvelő nő képen; ezért a közönség különösen az »Ü1elni és csókolni csak párosával jó« passusban kifejtett ügyességéért háromszor is újrázta. A »Bucsu hangok«-ban a kitűnő házi kisasszony a hallgatóságtóli válás miatti fájdalmának kifejezést adván, a közönség e lehangoltságot az inscenirozott concertez életrevalóságáról meggyőződvén, a bár nagyobb körben való találkozás biztos reményében, csak részben akarta osztani a hazafias kisasszonnyal, kinek a helyen is köszönetet mond. Czukor Irén és Mandel G. kisasszonyok egy néhány népdalt énekeltek köztetszéssel. Ezután az ifjúság hajnal hasadtáig forgatta meg az élvezett szórakozás jutalmaként a működő tagokat. Referens: Farbaky József levele a „Fiume" szerkesz- nyíregyházai evang. lelkész a háztartásnál oly nélkülözhetlen fűszer és gyarmatáru ár, -szükséglet olcsó és gyors beszerezhetési tekintetéből, egy levelet intézett a Fiumében megjelenő »Fiumét czimü hetilap szerkesztőjéhez, amely levelet alább egész terjedelmében közlünk csak azért is, hogy vajda olvasóink közül, megértve a derék lelkész ur törekvését, saját érdekükben, minél többen csatlakoznának ez életre való s nem csekély megtakarításra vezető tervhez s azon nemes eszméhez, hogy a magyar kikötőt fejlesszük, gyámolítsuk Triest ellenében. A »Fiume* szerkesztője annyit jegyez meg a levélre csillag alatt, hogy: »E levél által felkarolt eszme tárgyában oly temérdek megkeresés érkezett szerkesztőségünkhöz , hogy azokra egyenkint nem választhatunk. Rajta vagyunk s hiszszük, hogy a közönség igényei e tekintetben nem sokára kielégítve lesznek. A »Fiuraec f. é. márczius 1-i számából: »Levelezés az anyországból Nyíregyháza, 1882. februárhó. Igen tisztelt szerkesztő ur ! Egy idő óta ismételve érkeznek hozzánk egyik-másik trieszti nagykereskedő háztól az ide mellékelve beküldöttéhez hasonló ajánlatok sárjegyzékek, melyeknek kapcsában a közönség fölhivatia, hogy fűszer és gyarmatáru szükségletét — a nyújtott kedvezmények felhasználásával—egyenesen és közvetlenül Triesztből rendelje meg, s miután azon körülmény, hogy már 5 kilogramm sőt némely árunál még kevesebb súlyú megrendelés is elfogadtatik, az ajánlatot szerényebb jövedelemmel bíró családok is igénybe vehetik, a fűszer- és gyarmatáru ily irányú szerzése hovatovább bizonyára nagyobb tért nyerendbe E fontos körülmény indított arra, hogy szerkesztő úr vezetése alatt megindult, s irányánál fogva a hazafias közönség által a távolból is örömmel üdvözölt •íintim lapot soraimmal fölkeressem. T. Farbaky József tőjéhez