Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-26 / 13. szám

Rohonczy Gedeon képviselőnek nincs kifogása Péch felügyelő úr ő nagysága személye ellen, de van az el­len, h­ogy a miniszterelnökhöz intézett megyei kérvény­ben, a közlek. minisztérium irányában hangsúlyozott ha­tározott bizalmatlanság daczára, annak, t. i. a közleked. minisztériumnak egyik közege vezessen-e mint elnök, oly vizsgálatot, amelynek egyik tárgyát épen ezen minisztérium elleni vizsgálat­ is képezi ? Ennél fogva kijelenti, hogy ily vizsgálatban ő részt nem vehet A megyei küldöttek­nek mindazonáltal figyelemmel kísérjék, ajánlja, hogy a vizsgálat mikéntjét Sárközy Aurél képviselő hasonló szellemben és alak­ban nyilatkozott. Péch József miniszteri kiküldött ismételve kijelenti, hogy ő az elnökösködötti jogot kezéből ki nem­ bocsáthat­ja. Határozott ellenzés esetében, ő azonnal értesíti a mi­nisztert a dolgok állásáról s a további teendőkre nézve utasítást kér. Sárközy felfogása szerint, a miniszt. kiküldött úr a vizsgálatnak csak a műszaki oldalával van megbízva, nem a gyűlés vezetésével. Minthogy pedig itt nem csak a szakszerű kivitel, hanem egyszersmind az ügykezelés is megvizsgálandó: szükséges, hog­y a gyűlés a megyei közönség nevében vezettessék. Kállay András, a tiszaszabályozó társulat nevében, kijelenti, hogy oly gyűlésben, amelynek nem a minisz­teri kiküldött úr ő nagysága az elnöke, semmiféle kér­désre válaszolni nem fog. Fráter Sándor, bár sok igazat lát Rohonczy és Sárközy képviselő urak nyilatkozatában, mindamellett a vizsgálatot csupán formahibák miatt elejtetni nem óhajt­ván , kérdést intéz Péch tanácsoshoz, hogy hajlandó-e, a vizsgálat folyama alatt, eshhetőleg felmerülő kissebbségi véleményeknek a jegyzőkönyvben helyt adni? tétben Péch József min. kiküldött kijelenti, hogy ő e tekin­nem tesz ellenvetést. A jegyzőkönyvben minden ellenészrevételeknek helyt ad. Fráter Sándort kellemetlenül érintette a kiküldött tanácsos urnak azon kijelentése, hogy a jegyzőkönyvet is ő maga fogja­­ vezetni. Ezután Péch József az elnöki széket elfoglalja. Elnök felhívja a megyei küldöttséget, hogy jelöljön ki kebeléből egy tagot, aki az egyes megjegyzéseket, feleleteket felírja Sajnálja elnök, hogy az ő elnökösködése, a megyei küldöttség részéről ellenmondásra talált, hiszi azonban, hogy a vizsgálat végén meg fog elégedve lenni a kül­döttség elnöki eljárásával. Ezután felhívja a megyei kül­döttséget, hogy sorolják el a panaszpontokat egyenként, hogy a vizsgálat sorrendjét megállapíthassa. Fráter Sándor felkéri az elnökséget, hogy vagy írásban adja-e elő a hibákat és panaszokat ? szóval Elnök elfogadja írásban, de szóval is előadatni kívánja. Fráter a kérdéses csatorna építésénél mutatatkozó hibákat 3 osztályba sorozza. Az aktákból is kitűnnek, hogy itt nem csak technikai, hanem pénzügyi és adminis­tráczionális hibák is szerepelnek. A társulati jegyzőkönyvből ugyanis kiderül, hogy a munkálat vállalkozási úton indít­tatott meg; kiderül továbbá az, hogy eme vállalat kia­dásánál sem terv, sem költség-előirányzat nem volt. Te­hát nem tudni, hogy tulajdonképen mennyi veszett el? Szóló a beadott kérvényeket felolvastatni kéri, hogy a többi létezhető hibákhoz is szólni lehessen. Olvastatott Szabolcs megye felterjsztése, melyben ha­tározottan hangsúlyozva van, hogy a tiszai bajok és sze­rencsétlenségek nem elemi csapásokon, hanem emberi mulasztásokon alapulnak. Ezután a Nyirviztársulatnak a minisztériumhoz in­tézett felirata olvastatott fel. Majd a gávai birtokosság magán kérvénye nagyszámú aláirássokkal, továbbá a bal­sai birtokosok kérvénye, végre Blahunka József mérnök és nagy­birtokosnak Fráter Sándorhoz intézett nagy fon­tosságú levele olvastattak fel. Több panasz nem terjesztetvén elő, ennök a vizsgá­lati sorrendet következőleg kívánja meghatározni: 1) a gyűjtő­ csatornának kérdése; 2) azon okok puhatolása és kiderítése, melyek a gyűjtő csatorna kiszakadását okoz­ták ; 3) a tiszai töltés megszakaditsa ; indokolni, hogy a gyűjtő csatorna kiemelési költsége miért emeltetett fel köbméterenként 27 ° król 38 krra? Franktl S., reflektálva a Fráter Sándor előadására, a hibákat mű­szaki, administrat, és pénzügyi tekintetben kívánja megvizsgáltatni. Először a két utolsót óhajtja meg­ejtetni, a jegyzőkönyvek felolvasásának eszközlése mellett,­­ és csak azután folytatni a műszaki vizsgálatot a hely­színen. Elnöknek nincs ellenvetése Frankel küldöttségi tag »modus precedendi»-je ellen. A jegyzőkönyvek felolva­sását elfogadja, bár azok szerinte nem tüntetik fel a le­tehető hibákat Ezeket az ügyviteli könyvek tüntethe­tik ki. Sárközy szerint a jegyzőkönyvek is sok hibát mu­tathatnak, s miután ő csak a jegyzőkönyvekből véli a megvizsgálandó kérdéseket kiszemelni , kéri a társulati jegyzőkönyveknek a oylrviz-csatorna kiépítésére vonatkozó passusait felolvastatni. Elnök Sárközy képviselő indítványát elfogadja. Mint­hogy pedig már az idő előrehaladt, azoknak felolvasását, amennyiben különben is sok időt vesz igénybe, délutánra halasztja (Folytatjuk) De amint most világosan észlelhetjük, az időjárás megváltozott. Az előző évekről visszamaradt lapályos fenekek medrét új esőzések nem frissítik fel, azért azok­nak használható részei el fognak párologni, és a vissza­maradt, rothad­ókkal és ázalékférgekkel megtelt folyadék, ennek itatása folytán, az állatok vérét tökéletesen meg­fogja rontani, és azokra borzasztó dögvészt fog hozni. Ezen rettentő veszedelem bekövetkezhetését egész községek elöljárósága megakadályozhatja az által, hogy ha gondoskodni fognak, kinn a pusztákon ellegendő itató kutak készítéséről; továbbá pedig hogy ha nap­nap után, figyelmet fognak fordítani a pusztai marhák rendszeres itatására. Azért is az elöljáróság kényszerítse a pásztorokat, hogy azok állandóul a marhák körül foglalkozzanak, nem pedig ugy mint eddig, hogy a pász­torok otthon pipáztak, és a reájok ki­­ott, sok értéket képező szarvasmarha állományt teljes tudomásommal is, kicsiny fiu és leány gyermekek felügy­eletére hagyták. A pásztoroknak minden községben illendő adnak, azért is a mezei rendőrök felügyelete és a fizetést köz­ségi főbíró lelkiismeretes utánlátása folytán, annyival is inkább lehet őket kötelességeiknek pontos teljesítésére serkenteni, mivel a községekben nap nap után mindenki jól tudja, hogy a marha­pásztor künn tartózkodik-e a gulyánál, vagy pedig otthon tanyázik. Szükségből ugyan mi magunk is iszunk a tó vizéből, de inkább ahoz közel kutat­ásunk közben, szomjúságain­kat ezzel oltjuk. Ámde este odhaza vagy kaszáslé, vagy pedig egyéb jól elkészített savanyú eledel készült ré­szünkre, és ez vérünket teljesen felfrissti. De a szegény pusztai szarvas­marha, még a szükséges konyhasót is nélkülözni kénytelen; nem csuda tehát, hogy ha azok a rosz víztől megbetegülnek és elhullanak. Kérem tehát ezen körülményt lelkiismeretesen figyelemre méltatni, és itató kutakról igen sürgősen gondoskodni. Jól tudjuk, hogy a marhatenyésztés mily sok bajjal jár, és mily szívettépő fájdalmat okoz azon körülmény, hogy ha egyik, vagy másik polgártársunknak véres verejtéke folytán megszerzett járm­os ökre, a járomból kidőlt, vagy pedig a család szükségét naponta fedező fejős tehene ily bűnös hanyagság folytán vér­bomlási betegségben elhull. Igaz hogy a megmásíthatlan törvénye szerint, a leggondosabb természet ápolás mellett is érheti a gazdit lábas jószágaiban szerencsét­lenség. De kérem ne adjunk erre magunk okot az által, hogy pusztai marháinkat, megbüzhödt ro­thadt térreggel teli posványos vizzel itassuk. Nemde saját magunk ré­szére is csak a jó kutvizét keressük fel? Azért lelkiis­meretbeli kötelességünkben áll hasznos házi áll­atainkról is ekkép gondoskodni. Azokat az isteni gondviselés meg­élhetési módunkért alkotta, azért minden kitelhető erőnk­ből igyekezzünk azok szabályos egészségének jó karban tartására munkálkodni. Laskod Márcz. 18. 1882. Deli József. • m. állatorvos. országos ügyet. Vegye elő a Paleókapa és Vásárhelyi terveit, és azokból kiindulva menjen a részletekbe. 2. Az egyes társulatok elkülönzött működése szüntettessék meg, és csak azt tegyék, amit az országos általános vízszabályozás rendje megkíván. 3. Segítse ki az állam az ártéri vidékeket azon óriás adóság terhéből, mely őket most halálra sújtja; neki könnyű azt egy országos köl­csönből eszközleni, mert még van hitele, midőn a súj­tottaknak egy csép sincs. Ha pedig ezt nem­ akarja az állam az összes ártéri területet, a kormány, vegye által mely most, levonván az ártéri és egyéb adót, semmit sem jövedelmez. Legyen mind cameraticum, fizessen az állam minden holdtól legalább 3 frtot a volt tulajdonosoknak. Ennyit a sza­bályozás előtt a halászat, csikászat és nádalás behozott, és állítson gazdaságokat, majorokat, hová a sajátjából kiűzött birtokos, ispánnak vagy cselédnek beállhasson; mert ha a föld terhe több lesz, mint a mennyit ér, és ártéradó tartozásba elkoboztatván, a föld népe kivándo­rol , kénytelen lesz az állam, mint Amerika, a bevándor­lóknak ingyen átadni. Végül arra kérjük Rohonczy urat, hogy írja meg a vízszabályozás történetét, a jövő kor számára, hogy lássa, mily nagyra nőtt ez által a föld értéke azon kor­mányzat alatt, mely az emanczipáczió, és szabadipar tör­vényt megalkotta, jókká tenni engedte, és az ősi földbirtokosokat földönfu Tiszaháti. A megyében lévő egyes községek tisztelt Elöljáróihoz.*) Mintegy öt év eltelte óta, az isteni gondviselés, hazánknak egész területére, gyakori esőket bocsátott. Ennek folytán különösen, a nyirvidéknek, lapályosabb részei, víz alá merültek, azért is a megyének tudtom­mal igen sok községében, a pusztai szarvas­marhák itatása czéljából, itató kutakat nem készítettek , hanem az állatokat, az egész nyári idő alatt, álló tavakból itatták. *) Saját érdekünkben ki kell ez úttal jelentenünk, hogy e czikket nem a .Szabolcsi Közlüny«-böl valtuk át. A t. czikkiró hoz­zánk 18 beküldte azt, melyet mint ilyet, csak is közérdekű voltá­vá­ és felhívási természeténél fogva küzi­ljuk. Szerk .N­Y­Í­R­T I D­É­K." Rohonczy Gedeon Országos képviselő Urnak. Lehetetlen, hogy köszönetet ne mondjon a tisza­háti népség azon érdeklődésért, m­elylyel a »Tisza szabá­lyozási ügyet” felkarolta, magát sok érdeksértésnek, czá­f­olatnak, és biztos leszavazásnak tévén ki. Ennél többet, és­ nagyobb erél­lyel senki sem mondott. Köszönet érte. Tehát valahára végig hangzott a honatyák felett a közfeljajdulás és nem is mint kitűzött tárgy, hanem mint a közlekedési minisztérium tárczája költségvetése vitájá­val rokonügy, és e szerint a vízszabályozási ügy nem érdemli még meg, hogy mint országos ügy, külön ország­gyűlési ülésben tárgyaltassék.­ Feltü­nő mindenesetre, hogy annyi keserves panaszok után, melyek egyesek által, úgy mint lapokban elmon­dattak, a jajgatók követe fel nem szólalt, és az ügyet egy árva szóval sem védte, sőt a többi szabolcsi követek is­ mélyen halgattak. Az igaz, hogy Rohonczy úr nem is erről szólt, ha­nem az alsó tiszaszabályozásról. Azt mon­dotta, hogy ott vannak bebizonyítható vis­­szaélések. Azt elhis­szük. A felső Tiszánál, hol 36 község véginségbe döntetett, nincsenek; itt semmi visszaélés nincs bebizonyítható; itt még a Bachvilágban kezdő­dött a szabályozás, tehát minden hiba oda visszaszár­maztatható ; és ezt a tapasztalás be is igazolta, amidőn három tiltót egymásután elvitt az ár még új korában; a kár százezer forintot meghaladt. A vizsgálat is meg­volt, de senki sem m­arasztaltatott el, hanem betudatott a­kár a szabályozási költségbe. Tehát mi nem is kívá­nunk semmi vizsgálatot, mert az eredményre nem vezet­ne, akármit megmaradna. fedeznének fel, a kivetett szabályozási adó Egészen máskép áll a dolog az alsó Tiszánál. Ez a társulat nem rég keletkezett. A szép céira, hogy a föld értéke emeltessék, itt is kimondatott , de most már ne­hezebben születik meg bármely társulat. Itt mindjárt egy igazgató meglőtte magát, a másik elszökött, tehát már itt nehezebb a haladás , mert a nép megtanulta a felső Tiszától, hogy néhány évtizeden át mennyire emel­kedett a föld becse. Midőn egy hold földet nem lehet örökáron eladni annyiért, amennyit másutt — hova a szabályozási értékemelés el nem jutott — egy évi bér­letben fizetnek. Akik a tiszaártéren kívül bírmak vala­mit, azok boldogok, mert többet ér ma egy hold futóhomok­domb, egy hold ártéri búzaföldnél. Egész mulatság olvasni a Kállay és Mezőssy-féle vitatkozást, és ha a megélhetésre nem kellene gondolni, egész élvezettel olvasnók azt, mint akár a Pulszky felsülését, mert ezen darabot soha sem játszotta le szebben senki, mint a felső-szabolcsi társulat, a földérték emelést. Megvallom nagyon nehéz erről írni, mert oly tiszteletteljes személyek szerepelnek benne, kik­ről feltesszük hogy jót akartak, de a legroszabbat ered­ményezték. Aki nem hiszi, menjen a tetthelyre, és győ­ződjék meg, hogy nem hi­ába siránkozott e lapban egy ref. lelkész. Am­it mondott, mind igaz, senki sem c­á­folta meg; nem segít már ezen sem a párbaj, sem a becstele­nítési per; ezen zavar csak majd akkor enyészik el, ha előbb beoszlik azon c­áoszba, mely a mostani kormány­zat után fog következni. Addig pedig óhajaink a következők. 1. Vegye a magas kormány kezébe az összes vizszabályozást, mint Vidéki levelezés. Nagykálló 1882. márczius 21. Hangverseny Nagykállóban. A nag­ykállói izr. zsidó iskola köztiszteletben álló nevelőnője Goldberger Róza kisasszony lakásán e hó 19-én hangverseny rögtönöztetett, melynek kitűnő sike­réről a következőkben referálok a „Nyirvidék” olvasó közönségének. A működő tagoknak eleintén a kezdet nehézségei­vel kelletvén megküzdeni, az »Esthajózást eléneklésével sikerült a közönséget folytonosan emelkedő jókedvbe és hangulatba hozni. Ezután Czukor Irén kisasszony jól átérzett szavalása által mulatta rá sikeresen a közönsé­get. Ezt követte a »Sous du coceur” előadása zongorán a házi kisasszony által, ez szívből jöve, szívhez szólva. Ezután » Népdalok” eléneklése által produkálták magu­kat Czukor Berta és Grün Malvin kisasszonyok. Első ügyes előadása, a második jól iskolázott hangja által villanyozta fel a kedélyeket.A » Kedves vendégek«-et Mandel Gizella kisasszony vidor kedvvel, játszi képességgel sza­a­valta el. »Le Zephir«-ben a mily könnyen mozgatta meg kedves házi kisasszony a zongora billenytyűit, oly kön­nyen lopódzott be a szív húrjaiba és hatott lágy, lengedező zephir futalmaként üdítőleg az érzelem és szívre. Az ezután Kohn Helén és Klein Laura kisasszo­nyok által előadott népdalokban az első gyermekkorával ellentétben álló bátorsággal és szabatossággal vezette, még pedig nem kellem nélkül a primer, a működik en­nek megfelelő harmóniával és szabályossággal vezette a secundot. Fisch Jeanette kisasszony a » Walesi bárdok«-at a legtisztább magyarsággal, csengő hangon, a tárgytól át­hatva és meghatólag a közönség nagy tetszésére szavalta el. Grün Malvin a »Boccació”-ban jeles hangja, a tárgyhoz mért kitűnő mimikája és naiv élénksége által bemutatá magát a közönségnek, mint a kedélyes genreban különösen pedig énekre igen alkalmas műkedvelő nő képen; ezért a közönség különösen az »Ü1elni és csókolni csak párosá­val jó« passusban kifejtett ügyességéért háromszor is újrázta. A »Bucsu hangok«-ban a kitűnő házi kisasszony a hallgatóságtóli válás miatti fájdalmának kifejezést adván, a közönség e lehangoltságot az inscenirozott concert­ez életrevalóságáról meggyőződvén, a bár nagyobb körben való találkozás biztos reményében, csak részben akarta osztani a hazafias kisasszonnyal, kinek a helyen is kö­szönetet mond. Czukor Irén és Mandel G. kisasszonyok egy néhány népdalt énekeltek köztetszéssel. Ezután az ifjúság hajnal hasadtáig forgatta meg az élvezett szóra­kozás jutalmaként a működő tagokat. Re­ferens: Farbaky József levele a „Fium­e" szerkesz- nyíregyházai evang. lelkész a háztartásnál oly nélkülözhetlen fű­szer és gyarmatáru ár, -szükséglet olcsó és gyors beszerezhetési­ tekintetéből, egy levelet intézett a Fiumében megjelenő »Fiumét czimü he­ti­lap szerkesztőjéhez, amely levelet alább egész terje­delmében közlünk csak azért is, hogy vajda olvasóink kö­zül, megértve a derék lelkész ur törekvését, saját érde­kükben, minél többen csatlakoznának ez életre való s nem csekély megtakarításra vezető tervhez s azon nemes eszméhez, hogy a magyar kikötőt fejles­szük, gyá­molítsuk Triest ellenében. A »Fiume* szerkesztő­je annyit jegyez meg a levélre csillag alatt, hogy: »E levél által felkarolt eszme tárgyában oly temérdek megkeresés érkezett szerkesztőségünkhöz , hogy azokra egyenkint nem válasz­t­hatunk. Rajta vagyunk s hiszszük, hogy a közönség igényei e tekintetben nem sokára kielé­gítve lesznek. A »Fiuraec f. é. márczius 1-i számából: »Levelezés az anyországból Nyíregyháza, 1882. februárhó. Igen tisztelt szerkesztő ur ! Egy idő óta ismételve érkeznek hozzánk egyik-másik trieszti nagykereskedő háztól az ide mellékelve beküldöt­téhez hasonló ajánlatok sárjegyzékek, melyeknek kapcsá­ban a közönség fölhivatia, hogy fűszer és gyarmatáru szükségletét — a nyújtott kedvezmények felhasználásá­val—egyenesen és közvetlenül Triesztből rendelje meg, s miután azon körülmény, hogy már 5 kilogramm sőt né­mely árunál még kevesebb súlyú megrendelés is elfogad­tatik, az ajánlatot szerényebb jövedelemmel bíró családok is igénybe vehetik, a fűszer- és gyarmatáru ily irányú szerzése hova­tovább bizonyára nagyobb tért nyerend­­be­ E fontos körülmény indított arra, hogy szerkesztő úr vezetése alatt megindult, s irányánál fogva a hazafias kö­zönség által a távolból is örömmel üdvözölt •í­intim la­pot soraimmal fölkeressem. T. Farbaky József tőjéhez

Next