Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-09-16 / 37. szám
„ivy fit vio P ic., mint a tanító-egyesület czíme ne pusztán „Szabolcs megyei tanító egyesület“, hanem: „Szabolcs-megyei általános tanító-egyesület“ legyen. Továbbá a 12 § f) pontjára vonatkozó bővítés szerint, a járás-körök elnöke necsak az „Eötvös-alap“, hanem a „magyar tanítók országos árvaháza“ megyei gyűjtőbizottságának is tagja legyen. Következik az e jelentésre hozott határozat. (Folyt. Izöv.) gyülésileg is jóváhagyott módosítást kíván tétetni, mely czélból a következő módosításokat hozza javaslatba. a) Az egyletnek eddig használt régi hosszas czime helyett, mivel Szabolcs megyében, 8 év óta, tényleg csak ez az egy egyesület működik, változtatnék át „Szabolcsmegyei Tanitó-egyesület“-re; b) Az 5 §. e) pontja a szerint lenne módosítandó, amint az az első ország, képvis. taritógyülés szervezetében megállapíttatott és megerősíttetett, nevezetesen, a 16 §. ez.) pontja értelmében: „közoktatás-ügyi kormány oda hat, hogy a köz-, valamint a járásköri gyűléseken résztvevő tanítók, a község, illetőleg az iskolafentartó hatóság pénztárából úti költséget vagy fuvart s a gyűlés tartamára naponkint, a vidéki viszonyokhoz képest, 1—2 írt napdíjat nyerjenek, miután az állami intézetek tanárai és tanítói az állampénztárból hasonló kedvezményekben részesülnek “. c) A 6 §. a) pontja ekképpen módosítandó: „Az egyesület minden rendes tagja évenkint 1 frt. tagsági díjt fizet az egyesület pénztárában. d) A 12 § e) pontja bővíttetnék meg a következőkkel: A közp. választmány által kitűzött s a tanítás és nevelés körébe vágó tételek felett eszmecserét vált, azokról véleményes javaslatot készít s azt a közp. választmánnyal, a közgyűlést megelőző választmányi gyűlés előtt közli; továbbá neveléstani és iskolai tankönyveket bírálat alá vesz s az újabb nevelészet igényeinek megfelelőket az egyesület pártfogásába, ajánlja.“ e) Ugyancsak a 12 § f) pontja ezeldtei bővíttetnék meg: „A járás kör“ elnöke egyszersmind az „Eötvös-alap- megyei gyűjtőbizottság egyik tagja is legyen, aki nemcsak az egyleti évi díj illetéket beszedi, hanem az „Eötvös-alap“ javára, a tagoktól az évi 1 forintnyi díjakat felveszi, gyűjtéseket eszközöl s mind ezeket az egyesületi pénztár, illetőleg a megyei gyűjtőbizottság elnökének évnegyedenként beszolgáltatja.“ Ezek azok a pontok, melyeknek módosítását szükségesnek véli a közp. választmány, s egyszersmind ajánlja elfogadás végett a t. közgyűlés becses figyelmébe. 2. Sajnálattal említi fel a jelentés, mikép a választmány által múlt 1882. évben kitüzöttt ezen pályakérdésre . készitettüék el a miniszteri tanterv értelmében — Szabolcs megye földrajza— a harmadik osztályú tanulók számára, egyetlen pályamunka sem érkezett be; minél fogva a választmány akként intézkedett, hogy a pályakérdés könyebb megoldása tekintetéből, felhívást intéz Szabolcs megye azon tanítóihoz, kik nagyobb községekben működnek, miszerint községük helyrajzi és történelmi adatait, az illető tanító úr úgy, amint azt a szülő-föld és helység ismertetésével a beszéd- és értelem gyakorlatok alapján feldolgozza, az elnökséghez adja be, hogy így a pályakérdés ezen adatok alapján intéztetnék el. 3. A népiskolák érdeke és a népnevelés előhaladása tekintetéből, a megyei tanszermúzeum felállítása tárgyában szintén tanácskozott a választmány, melynek létesítése czéljából egy küldöttséget oly utasítással bízott meg, hogy a Szabolcs megyei tanszermúzeum felállításának módozatait, illetőleg tervezetét dolgozza ki s azt a javaslatkép a megyei népnevelési szakosztályhoz adja be. 4. A III. egyetemes tanitógyülés végrehajtó-bizottságának f. é. május hó 13-án tartott ülésén Prieczel János budai tanító által képviseltette a közp. választmány az egyesületet, a következő utasítás mellett: Az Eötvös-alap kezelését a magas kormány által létesített országos tanítói képviseleti közgyűlésnek ideiglenes átadását véleményezi a Szabolcs megyei tanitó-egylet közp. választmánya; azonban helyesli, miszerént hivassák előbb össze a IV. egyetemes tanitó-gyülés, hogy"ott az ,Eötvös-alap“ felügyelete és átadása fölött, a jogosult tanitó-egyletek küldöttei végleges határozatot hozhassanak. 5. Tudomásra hozza továbbá a jelentés, miszerint az évenkint kiosztatni szokott orsz. ösztöndíjakért, a szabolcsmegyei gyűjtőbizottságnál senki sem jelentkezvén, a közp. választmány senkit sem ajánlott, az „Eötvös-alap“ számvizsgáló bizottságának figyelmébe. 6. A II. orsz. tanítói képviseleti közgyűlésen az egyesületet Pazár István alelnök képviselte, ahol is a jelentést tevő választmány a következő tételeket kívánta az országos közgyűlés tárgysorozatába felvétetni: u. m. 1) az „Eötvös-alap“ kezelésének és felügyeletének végleges megoldása; 2) a magyar tanítók országos árvaházának létesítése; 3) az egészségtan tanítása a népisk. felső osztályaiban, olvasókönyvek alapján; 4) a népisk. tan- és olvasókönyvek egyöntetűségének meghatározása; 5) az országos tanítói nyugdíj-törvény némely pontjának módosítása; 6) a kisdedóvó intézeteknek és gyermek-kerteknek törvény útján való rendezése; 7) a tanító-egyletek szervezetére vonatkozó módosítások; 7. A gümörmegyei tanító-egyletnek a közoktatásügyi minisztériumhoz beterjesztetett azon feliratát, amelyben a népnevelés és a tanító egyesületek érdekében eszközlendő levelezéseknél portómentességért folyamodott, a választmány pártolólag fogadta s megbízta képviselőjét, hogy az országos tanítói gyűlésen ez ügyet támogassa. 8. Örömmel jelzi a jelentés, miszerint a múlt év lefolyása alatt 19 új tag jelentkezett, illetőleg iratkozott be. Ellenben két tag kilépett, kettő pedig eltávozott a kerület területéről. Jelenleg az egyesület 2 alapító és 102 rendes tagot számlál. 9. Az egyesület könyvtára 11 kötetből és 2 füzetből álló munkával szaporodott. Pénztári bevétel volt 276 frt 33 kr. Kiadás: 68 frt 38 kr. A maradvány: 208 frt 33 kr. Van azonban az egyesületnek követelése tagsági dij hátrányok ezimén 296 frt, így az összes vagyon 504 frt 33 krt. tesz ki. A jelentés szomorú színben tünteti fel ez állapotot, ami csakis a tagok hanyagságának tudható be. Ennyi hátrány mellett lehetetlen, hogy az egylet jótékonyságot gyakorolhasson más egyletek példájára; minél fogva ez évben is az országos tanítói árvaház javára 10, a győri árvízkárosult tanítók részére csak 3 forintot volt képes a választmány utalványozni. Ezzel a jelentés felolvasása véget ért. Pazár István, e jelentésből kifolyólag az egyesületi alapszabályok módosítására nézve, indítványozza, misze Szeptemberiül 8. Jótékonyczélu hangverseny és tánczestély tartatott e napon, illetőleg este városunkban a nyári színkörben és a nagyvendéglő helyiségeiben, a nyíregyházai iparos ifjúság egyletének vezérférfiai által, amely estély, különösen erkölcsi tekintetben fényes sikerrel folyt le. A rendezőségnek egyik czélja kétségen kívül az volt, hogy az estély minél jövedelmezőbb legyen a fiatal egylet üres pénztárára nézve; másik czélja pedig az, hogy a szíves és lelkes közönség, az általa nyújtott áldozatért kellően kárpótoltassék. Mindkét czél el lett érve. Üdvözöljük érte a rendezőséget, a közreműködőket és e közönséget egyaránt. Bár a színkör meglehetősen látogatott volt , mind azáltal igen sokan távol tartották magukat. Az izraeliták feltűnően kevés számban voltak képviselve. A páholyok különben mind megteltek válogatott közönséggel. A földszint hasonlóan népes volt. Csak a karzat kongott az ürességtől. Az előadást pont ',8-kor nyitották meg Márky Anna, úrhölgy és Szénffy Gyula úr „Otthelló“ dalmű nyitányával. Az izlés teljes toilette-ben megjelent kisasszonynak fényes előnyéül emeljük ki ama könnyedséget, amely játékát általában jellegző és amaz eredeti típuszt, amely különösen a népdalok előadásán nyert kinyomatot. Bodor Ida kisasszony, az alig 10 éves gyermek meglepő kedvességgel és ügyességgel szavalta Arany János „Fülemüle“ czimű hosszú, humoros költeményét. Az elismerés babérjából annál több lomb illeti a kedves kis közreműködött, mert Szathmár megyéből utazott le, hozzánk egyenesen azért, hogy e hangversenynél segédkezzék, miután a rendezőségnek nem sikerült a nyíregyházai hölgyek közzül e czélra csak egyet is megnyerhetni. Szénffy Gyula ur ismert művészi routinjával díszítő az előadások sorrendjét. Vass Mihály ref. segédlelkész úr kitűnő képességre valló szavalati előadása, a közönségnél nagy tetszésre talált, amit az is igazol, hogy rögtönzött szavalattal kellett előállania. A dalárda működése lélekemelő volt. Valóban nem földi ihlet szállta meg lelki világunkat amaz ünnepélyes melódia hallatára, amelyet a dalárda a „Kápolna“ és „Erdei dal“ czímü idyllben kifejezésre hozott. Ha pedig tekintetbe vesszük azt, hogy e dalárda csak két hónap óta áll fenn, az elismerés hangja még melegebbé válik. Üdvözöljük a mestert, Nagy Lajos urat, valamint az összes dalárdát. Alkalmat veszünk magunknak egyúttal felkérni e szép alkalomból, hogy a város jó hírére való tekintetből is tartsanak össze testvéri szeretettel s igyekezzenek helyrehozni e tekintetben a jövőben, a múlt mulasztásait és hibáit. Ne feledjék, hogy a dal legkedvesebb élvezetet nyújtó szórakozás, mely egyszersmid a kedélyre hatva, a lelket is magasabbra emeli. Mit szóljunk végül a zenekarról? Mit szóljunk azokról a szívből jövő és szívhez siető magyar dalokról, melyek Leffler Sámuel tanár úr és társai száraz fájából, napsugáros eső fényével és borújával szegélyezték be a hallgatóság kedélyének lenge felhő-rétegeit ?! Az utolsó zene rész előadása alkalmával (3 magyar ábránd), az egész színkörben siri csend pihent, melyet csak a hurok hangjainak zokogása tört meg. A női szereplők szép virágos csokrokkal lettek kitüntetve. Szénffy Gyula és Nagy Lajos uraknak, az ifjúsági egylet aranyos feliratú szalagos cserkoszorút nyújtott át, kiváló tisztelete és hálás köszönete jeléül. A közönség is igen jól viselte magát; amenyiben a szereplőket mindanyiszor viharos tapsokkal és zajos éljenzéssel üdvözölte. A hangversenyt, a programai szerint tánczmulatság követte, mely azonban, mély sajnálatunkra nem talált kellő pártolásra az előkelő hölgy-világ részéről. Mintha távollétük által azt a föltevést akarták volna érvényre emelni, hogy : a nyíregyházai elite-világ még mulatni sem kíván a szegény iparos ifjúság szellemi elhaladásáért. No ezt igen helytelennül tennék, ha így gondolkoznának. A tánczokhoz Benczi Gyula teljes zenekara játszott. A terem szép virágállvánnyal volt diszitve. A mulatni szerető közönség, mindenesetre kellemes élvezettől fosztotta meg magát elmaradása által. Az eme tánczvigalomban összejött két elem (az úri és a polgári) közti differencziák teljesen elsimulni látszottak. Volt alkalmunk tapasztalni, hogy az úri gavallér, a szerény magatartási iparos ifjú mellett, az előkelő hölgy-közönség egyes tagjai részéről, tapintatos hátrányban részesíttetett. Le a kalappal e derék hölgyek előtt, akik az osztály-gőg gyarlóságának nem tömjéneznek ott, ahol az ildomos finomság, az egyenlőség emberies elvének érvényre jutását követhette. Nem a vagyonnak és rangnak nagy lelkű és kegyes leereszkedése, hanem a bátortalan szerénységnek fölemelése és az előre törekvő jóakaratnak bátorító támogatása volt ez! A korszellem és a közös haza érdeke, amely mindnyájunk érdeke is, kívánta ezt igy. Mily jótékonyan hat az az iparos ifjú lelkére, hogy ő nincs utalva éppen a legutolsó helyre, hanem szívesen van látva ott is, ahol a nemes s előkelő érzetek othonosak. Nem e azon nemes elhatározást fogja benne e tudat felkelteni, hogy neki méltóan kell viselkednie mindenkor és mindenütt ama kor szokásaihoz és kívánalmaihoz, amely nem zárja őt ki kebeléből, vagy legalább elszíveléséből. így vesszük ki a világosságot és fényt terjesztő gyertyát — a véka alól. Mindezt pedig köszönhetjük dr. Ferdlicska Kálmán úrnak, a nyíregyházai iparos ifjúság egylete lelkes és emelkedett lelkű elnökének, akit tartson meg az ég hazánk és városunk jó hírnevének emelésére s az iparos ifjúság szellemi és erkölcsi képességének fejlesztésére sokáig! Oly szellemes és nemesen művelt férfiú, mint ő, igen sokat tehet tespedt társadalmi életünk felevenitésére. Adja isten, hogy tegyen és tehessen ! Tanügy. Pályázati hirdetés. A beszterczebányai pöspök adományozási jogához tartozó Számko-Mialtro-Benedik féle alapítványi évi 40 frtos iskolai ösztöndíjak egyike megürülvén, arra ezennel .pályázat hirdettetik. Pályázhatnak breznyóbányai születésű római kath. szegény ifjak, kik az elemi iskolát jó sikerrel bevégezték. Az alapítók rokonai elsőbbséggel bírnak. A folyamodók iskolai és szegénységi bizonyitványnyal felszerelt kérvényeiket f. é. szeptember hó 30-ig a breznyóbányai róm. kath plébániai hivatalnál kötelesek beterjeszteni. Nyíregyházán, 1883. szeptemb. 14-én. Velkei Pál, kir. tanfelügyelő. Közügyek. Egy tiszti orvosi felhívást akarunk itt közzé tenni, mely megyénk főorvosától, a múlt hónapban küldetett szét minden alkalmazott orvoshoz, midőn az Egyptomban dúló kolera-járvány ott oly rettenősen pusztított, s hazánkba való beczipelésétől is oly méltán lehetett félnünk. Ez incidensből jól esik megnyugtatást szereznünk egyszersmind arra nézve is, hogy nálunk, s bár lárma nélkül, van őrködés a fenyegető veszély idején. E felhívást nem tekinthetni oly tünemény természetűnek, hogy ma már idejét múltnak mondhatnók s itt ne közölnék. A felhívás így szól: „A még eddig földrészünkre ugyan el nem hatolt, de elhatolható kolerajárvány pusztító dühöngése élénk tevékenységre zaklatta fel közegészségi ügyünk legfőbb őreit. Egymást érik e félelmes betöréssel fenyegető nyavalya ellen az óvintézkedési rendeletek s azok foganatba vételének sürgetései. És valóban nem ok nélkül. Mert igaz azon ismert mondás, hogy hasznosabb dolog a bajt megelőzni, mint a baj által megelőztetni. Nem oly régen volt, csak 10 éve, hogy megyénk temetőiben oly gyászosan nagy népesítést vitt véghez a kolerajárvány lakostársaink megritkított soraiból, sőt sok helyen a halotti harangszó is oly rémületessé, folytonos kongása miatt tilalom tárgyává lett. És tények bizonyították be, hogy tisztasággal a házban és ház körül, s egyszersmind óvatos rendtartással az életmódban, sokszor meg lehetett akadályozni annak uralkodó terjedését. Hozza vissza emlékezetébe a népnek, melyet testi jólétében őrzeni a tek ur gondjára van bizva, azon szomorú múltnak intő képét. Pancsolja és sürgesse, környékéből eltakarítását minden szennynek és piszoknak, melylyel a talaj és levegő fertőztethetnék, s a mi a járvány csirájának fejlődésére kedvező lehetne,— egyszóval a tisztasságot. Kösse lelkekre a helyes életrend megtartását, a mértékletességet, tartózkodást a könnyen kártékonnyá válható tökéletlen gyümölcs élvezetétől, ami különösen ez idő szerint a bélhurutok géniusa uralkodásakor nagyfontosságú. És igyekezzék gyökereztetni bennük a hitet, hogy aki a hygiénia kívánalmainak megfelelel, nyugodt lélekkel mehet a jövendő felé. Keresse a tek. ur ennél fogva humánus szorgalommal a népével való közvetlen folytonos és sikeres érintkezést,— hogy a ránk bízott fontos tisztnek emberei lehessünk. Nyíregyháza 1883. augusztus hó. Szabó Dávid, m. főorvos.“ Az itt előadott egészségrendőri tanácsok ugyan ez alkalommal csak a fenyegető kolerajárvány ellen szólnak , de azok mégis olyanok, melyek a közegészségügyet nagyban koczkáztatható minden fertőző járvány ellen alapul képesek szolgálni, és kivitel s állandó szigorú megtartás végett általánosan eléggé nem ajánlhatók. ÚJDONSÁGOK. (!!) Ő cs. kir. fensége Rudolf koronaörökös főherczeg családi életében bekövetkezett örvendetes esemény alkalmából. Ő cs. és ap. kir. felségének f. hó 6-ról kelt legfelsőbb elhatározásával, a nyíregyházai kir. törvényszék börtönében letartóztatva levő fegyenczek közül, 8 elitélt rab és fogoly részesült királyi megkegyelmezésben. A megkegyelmezetteket a kir. ügyész, a rendelet vétele után azonnal magához rendelte és szabadon bocsátotta. A régi egy forintos bankjegyek folyó szeptember hó 30-adikán vonatnak ki a forgalomból. Ez időn túl csak a bécsi és a budapesti állampénztáráraknál fogadtatnak el fizetésképpen. Az országos pénztárak és hivatalok csak újakkal leendő kicserélés mellett veszik el 1884 évi szeptember hó 30-ig. Ez időponton túl az állampénztárak is csak kicserélés végett fogadják el. 1887 január hó 1-től 1888. június 30-ig pedig, csak a közös pénzügyminiszterhez intézett bélyeges folyamodvány alapján történhetik meg eme bankjegyek kicserélése. Azontúl teljesen értéktelennekké válnak. A békés-Gyulán rendezett iparos-segéd-munkakiállításon egy nyíregyházai iparos segéd is fényes kitüntetésben részesült. Fuhrman Pál szíjgyártó mester műhelyében dolgozó Kovács József segéd által készített franczia szerkezetű fényezett lószerszám ugyanis, a a bőriparágból, az első éremmel lett kitüntetve. Azokat a háztulajdonosokat, akik házuk elejét fákkal ültetik be, a rendőrség útján, jóakaratúlag figyelmeztetjük, hogy azok a gyalogjárdák, amelyek az utczának kiegészítő részét képezik, nemcsak a háztulajdonosoké, hanem a nagy közönségé is egyszersmind. Egyáltalában nem lehet tehát joguk ahhoz, hogy a járda széli fáknak csaknem a kövezetét érintő gályáikkal a járó-kelő közönséget útjában, különösen esős időben minden lépten-nyomon megadályozzák. Ajánljuk e fák ágainak felnyesetését, az illető háztulajdonosok és a rendőrség szíves figyelmébe. 1