Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-18 / 42. szám

XII. évfolyam, 42. szám. Nyíregyháza, 1891. október 18. VIDÉK. VEGYES TARTALMÚ HETI­LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. "38. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elet­ kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához Iskola utcza 8. szám (Jánoszky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérm­entetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Hirdetési dijak: Minden négyszer kisábozott petit sor »jy»i#k­­özlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hir-hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerü­let iskola-utcza m­ibsian­ ueiyeguij lejenei A kéziratok csak világos kívánatra s az detés után 30 kr. fizettetik. illető költségére küldetnek vissza. A nyílt­ ttri közlemények díja soronkint 30 kr 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Com­p. által Hamburgban. irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten. (Másl­at.) Kereskedelemügyi magyar kir. miniszter. 53815/VI. Rendelet. A volt földmivelés, ipar és kereskede­lemügyi m. kir. miniszter álttal 1­888. augusztus 16-án 23338. sz. a. kiadott rendelet kiegészítése czéljából a pénz­ügyi m. kir. miniszter úrral »egyetértőleg megengedem, hogy a 12, 5 literes, nemkülönben­ a ..30.0.­. literes sörös hordók is hitelesíttessenek, ha­ űrtartalmuk 12, 5 és 13­1. illetve 300 és 3051. közt találtatnak. A hitelesítési dij számí­tásánál az 1874. évi 15448.­sz. miniszteri rendeletben foglalt hordóhitelesitési díjszabályzat szolgál zsinórmérté­kül, ha azonban a sörös hordó az említett hiba­határon kívül esőnek mutatkoznék, tehát bélyegzés nélkül adatnék vissza. 12, 5 literesnek bejelentett hordóknál 5 kr, 300 literesnek bejelentett hordóknál 15 kr számítandó, mint vizsgálati díj maximuma. Az idézett, nemkülönben az 1876. évi 6600. és 26128. sz. rendeletek, úgyszintén az 1874. évi 9334. sz. és 1875. évi 430. sz. miniszteri szabályren­deletek a sörös hordók kiteljesitésére vonatkozó egyébb részei ezen rendelet által nem érintetnek. Budapest, 1891. szeptember 12. Baross. Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva. 10107. K. 1891. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Szabó János, Bogdány községhez tartozó „Császár" tanyai lakosnak egy drb lova, mely 1. év augusztus 28-án takonykor gyanúja miatt megfigyelés alá vétetett — f. év szeptember 11-én takonykór miatt kiirtatott, ez okból az ezen lóval közös legelőn járt 3 drb ló takonykór fertőztetésének gyanúja miatt zár alá helyez­tetett. Nyíregyháza, 1891 10152. K. 1891. adt. 602/1891. Kzig. október 7-én. Miklós László, alispán, Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak, Paszab község vadász területének haszonbérbe adására vonatkozó árverési hirdetményt közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1891. október 7. Miklós László, alispán. Árverési hirdetmény. Paszab község vadászterülete, nyilvános árverésen 1891. évi október hó 27-én d. e. 8 órakor a községházánál 0 évre bérbe adatik. Kikiáltási ár 20 frt, s amennyiben a f. év szeptember 24-ére kitűzött árverés eredménytelen volt, kikiáltási áron alul is bérbe adatik. Bértartam 1891. október 27-től 1897. október 27. Bérleti összeg évenkint előre, egy összegben Paszab község pénztárába fizetendő. Árverési költségek bérlőt terhelik. Lóval vadászás ki van zárva. Paszabon, 1891. szeptember 28. Tóth Kálmán, jegyző. Oláh Sándor, főbiró. ^18­91 . Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Közhírrététel és alkalmazkodás végett értesítem, hogy nagykállói illetőségű Vajda Károly a nyíregyházai kir. törvényszék f. évi 8204. számú ítéletével az 1887. évi XX. t.-cz. 28. §-a értelmében gondnokság alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1891. október 10. Miklós László, alispán. 9724. K. 1891. Szabolcs vármegye alispánjától. Alkalmazkodás és közhírré tétel végett értesítem, hogy kemecsei illetőségű Pethő Ferencz József az 1887. évi XX. tcz. 28. §-ának a) pontja alapján a nyíregyházai kir. tör­vényszék illeztetett. 8203/91. számú ítéletével gondnokság alá he-Nyíregyháza, 1891. október 1-én. Miklós László, alispán, 3500/189 l.k. Körözvény. Szálku Ferencz geszterédi születésű és illetőségű, Geszteréden 1884. évi október hó 4-én 30. szám alatt, személyleirással ellátott községi bizonyítványát, ismeretlen helyen és időben elvesztette. N.-Kállóban, 1891. október hó 7-én. Zoltán, főszolgabíró. 9640. K. „ . . , —j-^. Szabolcsvármegye alispánjától. 1­891. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnak a sörös hordók hitelesítése tárgyában kelt 53815. számú körren­deletét tudomásvétel és közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1891. szeptember 23. .Miklós László, alispán. 9684. K. 1891. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminister 60668/91. számú körren­deletét alkalmazkodás és közhírré tétel végett másolat­ban közlöm. Nyíregyházán, 1891. október 1-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 60668—V.—10. Körrendelet. A cs. és kir. közös külügyminiszter úr értesí­tése szerint az észak-amerikai Egyesült Államok területén székelő osztr.­magy. ügynökségek, hazai hatóságok vagy magán felek által gyakran kerestetnek meg valamely ügyben való hivatalos közbenjárásra, azonban az ez által okozott kész kiadásokat ezen ügynökségeknek meg nem térítik. Ennélfogva tekintettel azon körülményre, hogy az említett ügynökségek mind tiszteletbeliek és mint ilyenek az állam által nem fizettetnek, a hozzájuk intézett meg­kereséseket jövőben csak az esetben fogják figyelembe venni, ha a költségek megtérítése előzetesen biztosíttatik. Erről a törvényhatóságot tudomás és megfelelő közhírré tétel végett értesítem. Budapesten, 1891. évi szeptember hó 4-én a minszter helyett: Lukács György államtitkár. —— Szabolcsvármegye alispánjától. 1891. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak, Békés vármegye alispánjának 9987/91. sz. megkere­sését másolatban, szabályszerű nyomozás végett oly fel­hívással közlöm, hogy eredmény esetén arról a polgár­mester közvetlenül, a községek pedig az illetékes járási főszolgabíró útján hivatalomhoz jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1891. szeptember 29. Miklós László, alispán. (Másolat.) 9987/891. ikt. Békésvármegye alispánjától. Valamennyi városi és vármegyei törvényhatóságnak. Mikó Jánosné Bartos Juliánná 24 éves, r. kath. vallású, buja­kóros ápolt napszámos illetőségének megállapítása váljon szükségessé, megkeresem czímet, hogy a hatósága alá tartozó r. kath. lelkészi hivatalokat az iránt szíveskedjék utasítani, miszerint nyomozást tartsanak a tekintetben, váljon Mikó János napszámosnak nejével Bartos Juliánná­val ezelőtt mintegy 5—6 évvel történt törvényes egybe­­kelése az ottani esketésekről vezetett jegyzékbe nincs-e bevezetve ? ha igen, úgy kérem az esketési bizonyítványt annak idején hivatalomnak megküldeni. Gyula, 1891. szeptember 1. Jancsovics Pál alispán. A városi költségvetés tárgyalása. A közdolgok iránt való részvétlenség — úgy látszik — általános jellemvonása mai közéletünknek. Azok a férfiak, kik a nagy­közönség képviseletére mandátumot nyertek és vállaltak, túlnyomó nagy részükben megfeledkeznek arról, hogy ez a man­dátum­vállalás kötelezettségekkel jár, azon kötelesség teljesítésével ugyanis, hogy a közügyek intézésében, a törvény által meghatározott módon és befolyással részt vegyenek. Csak a napokban hallottuk a főispáni székből konstatálni és statisztikai adatokkal demonstrálni ezt a szomorú tényt a vármegyén. És így van ez Nyíregyháza város képviselő­testületénél is. Pedig itt az érdek, mely a város zöld aszta­lának tanácskozásaihoz és határozatainak pításához fűződik, még közvetlenebb; még megálló­erősebb tehát a kötelezettség, mely a képviselet minden egyes a tagját a mandátummal vállalt kötelességek teljesítésére sarkalja. De hát e helyett mit tapasztalatunk. Hogy ez a kötelesség­érzet, hogy a közügyek iránt való érdek­lődés milyen kiveszőben van városi közdolgaink intézésénél, elég talán rámutatnunk egy legújabb példa tanúságára, arra i­­s, hogy a városi költség­vetés tárgyalásán alig ötven képviseleti tag jelent meg a gyűlésteremben, tehát alig egy negyedrésze a képviselet összeségének. Ez a konstatálás, minden magyarázat nélkül is, szomorú állapotot jelent, de még nagyobb fontos­ságot nyer az által. — amiről már sokszor volt szó itt e lapokban, rámutatással az abból bekövet­kezhető veszedelmekre és meglepetésekre — hogy a város képviselő testületének épen azok a tagjai, kiknek jelenlétére, közügyeink intézésében való rész­vételükre a legnagyobb szükség lenne, kik intelli­genciájuk, tanultságuk, tapasztalataik által a leg­üdvösebb befolyást gyakorolhatnák s a város fejlő­désében irányt szabhatnának, tudniillik a képviselet intelligens elemei, jó nagy részben táwl tartják magukat. Nem akarunk most — megtettük már más alkalommal — rámutatni azon következményekre, melyek, gyors tempóban fejlődő városunk előre haladásának veszedelmére, intelligentiánk e részvét­lensége folytán bekövetkezhetnek, egy nem várt előre nem látható meglepetés alakjában, mely egy­általában nem tekinthető kizártnak az előtt, aki a viszonyokat ismeri. De egyik következménye annak, hogy a kép­viselet intelligens tagjainak túlnyomó része a kép­viselet tanácskozásaiban részt nem vesz, már konsta­tálható, mert bekövetkezett, tudniillik az, hogy a képviseleti gyűlések tanácskozása nem áll azon a nivealn, amelyen egy ilyen előkelő város e testü­lete tárgyalásainak lennie kellene. És egy másik következménye az intelligens elemek távol maradásának az, hogy hangadó szerep­hez és befolyáshoz jutnak a képviseletben olyanok, kik erre egyáltalán nem szolgáltak rá egyéni tulaj­donaik vagy a közéletben elfoglalt pozíciójuk által, s akik föltétlenül leszorulnának, ha — akik most távol maradnak — nem vonnák el a képviselet tanácskozásaitól azt az erőt, melyet tanultságuk, tapasztalatuk s közbecsülésben való állásuk kép­visel. A költségvetés megállapítása fölötti tanács­kozásról, a megtett őszinte észrevételeken kívül, alig van mit följegyezni. S bizonyára épen azért nincs, mert amiket fentebb elmondottunk, a pénteki képviseleti gyűlés karakterének is jellemvonásai. Egy fölvetett s a város háztartásának dezésére nézve igen fontos eszméről azonban bőven­meg kell emlékeznünk. A város földbirtokainak kezelé­sére vonatkozik az s érdemes arra, hogy a képvi­selet ama tagjai is, akik a gyűlésen jelen nem voltak, tudomást vegyenek róla. Arról van ugyanis szó, hogy a város földbir­tokai eddigi kezelési rendszerével — az úgynevezett

Next