Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1897-02-14 / 7. szám
XVIII. évfolyam. L szám. Nyíregyháza, 1897. február 14. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva . Egész, évre 4 forint. Fél évre • 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanár • uraknak egés évre csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Hirdetési dijak: Az előfizetési pénzek, megrendelései, s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos fogadtatnak könyvnyomdájához iskola-ulcza S. szám . . . 13 Kincstári bélyeglij fejé en, mind n egyes i ir nám«kvl.ázs intevona it •,, kéiiratok csak világos kirinatra s az delés után 30 kr. fizette ik. (JanosZfey hazi intezendok. illető költségére küldetnek vissza A nyilt-téri közlemények dija soronkint o0 kr B. „.„,„... , i • i , , ,, Minden négyszer hasábo;o t petit sor eaysz r Bérmentetlen levelek csak ismert kez ktol kölIése 5 kr ;"'t8bb8z5ri közlés esetében j Y* Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-i fc szám); továbbá: Gödbeger A. V. által Budapesten Haasenstein és Vigler~ "-odajaban Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Don & Comp. által Hamburgban Hivatalos rész. ~ 1834. K. Ic.iT. A községek elöljáróinak. A dadai alsó járásban összeírt teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzékét azon meghagyással teszem közé, hogy puhatolás után ha valakiről tudomást szerezne, arról a dadai alsó járás főszolgabirájának azonnal tegyen jelentést. Nyíregyházán, 1897. január 30. Mikecz János, alispán, 93/1897. kat. Szabolcsvármegye, dadai alsó járásában teljesen 1897. sorozási évben felhívott 1876. évi születésű ismeretlen hadkötelesek névjegyzéke. Broneisz János, Kapralcsik András, Mályi János, (Szőke) Székely András, Zilahi András, Komlósi Mihály, Kovács József, Orosz István, Székely János, Berecz János, Izsvák András, Libárt Sándor, (Névtelen) Bálint, Deák Bertalan, Halász István, Papp László, Szabó István, Simon József, Holecz Péter,eisz Leopold, Hajdu Sándor, Hegedűs Sándor, Juhász András, Kerekes István, Szabó Bálint, Boros József, Kovács András, Schmid József, Soltész István, Vasas István, Szabó József, Makai János. T.-Lök, 1897. január 20. Főszolgabíró helyett: Simák János, szolgabíró, Szabolcs vármgye alispánjától. 1412/1897. K. Árverési hirdetmény. Alantiri elöljáróság által közhírré tétetik, miszerint Kálló-Semjén község 1794 kat. hold kiterjedésű vadászterülete 1897. év márczius hó 1-től, hat egymás után következő évre 1897. február hó 25-én d. e. 9 órakor Kálló-Semjén községházánál nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Árverési feltételek: 1. Kikiáltási ár 2 frt 10 kr. u-án 2. Bérlő köteles a haszonbért minden év augusztus a község pénztárába befizetni. 3. Az árverés költségei bérlőt terhelendik. Kelt Kálló-Semjén, 1897. február hó 8. Nagy Sándor, jegyző: Papp János, főbiró. Választások a városnál Nyíregyháza város administratiójának nevezetes időpontja lesz az 1897 év. Személyi és szervezeti újjáalakulást hoz Ami az elsőt illeti, messzemenő éles distingtiókra volna szükség annak beigazolásához, hogy nagyobb mérvű változást kíván meg az alsóbb rendű állásokban a közigazgatás érdeke. Fontosabb a szervezkedés kérdése. Sőt a hallható panaszok végoka főképen az eddigi szervezet nagy hiányaival van összefüggésben. A szervezeti hiányok orvoslása tehát a panaszok nagy részének tárgytalanságát fogják eredményezni. A közigazgatási eredmények előidézésében még a doktrína beismerése szerint is sokkal alárendeltebb szerepet játszik a quis, mint quici és quomodo. Ott van az állami anyakönyvi intézmény. Fényesen bevált, holott a legkülönbözőbb elemek hozattak össze a megvalósítására, amelyek egy nagy hányada az anyakönyvezésre való megbízatás előtt a közigazgatás elemeivel sem volt tisztában. A személyi és tárgyi tényezők szoros kapcsolata mellett tehát az anyakönyvezés államosításában elért siker oroszlán részét helyesen tulajdonítjuk magának a szervezetnek A hatáskör éles megvonása, a munkakör szabatos kijelölése, s kimerítő tájékoztatás a feladatok felismerésében, s az elintézés mikéntjében alkotván a szervezetet, meg lesz oldva Nyiregyháza város jobb administratiójának régen vajúdó ügye, mihelyt az autonóm szervezetben beilleszkednek ezen kívánalmak. Hanem ezzel nem akarjuk kicsinyelni a bekövetkezendő választások jelentőségét. Tudjuk, hogy a város tisztikara nem eszményi, sőt talán el lehetne mondani azt is, hogy egynémely tagja valamelyes oknál fogva munkakörében nincs a maga képességének megfelelő helyén, s nem is lenne helyén sehol. Hanem míg egyrészről alig van sok taggal biró tisztikar, amelynek minden tagja kiváló, s rátermett legyen, — másrészről való az is, hogy a városi administratió gépezete meg tűr kevésbbé finom anyagot is, anélkül, hogy azzal az egész organismus működése veszélyeztetnék. A rátermettség hiányát pótolhatta a gyakorlat. S épen ezért nem is kívánatos e másik okból sem, hogy a bekövetkezendő tisztújítás nagyobb személyi változásokat idézzen elő, — annál is inkább, mert a városok állami rendezése nélkül nincs is kilátás arra, hogy teljesen qualificált tisztviselői kar — főkép az alsó állásokban összetoborozható legyen. A jelenlegi tisztviselői kar győzelmes kibontakozása a tisztújítás zavaraiból még ezen általános természetű okokon kívül egyéb, ami specziális viszonyainkból eredt érdekekkel támogattatik. A képviselőtestületnek van ugyanis egy számra kevésbbé imposanis, hangra azonban félelmetes töredéke, amely sikerülten tölti be a „nihil" remének sötét szerepét. Hatása még nem nagy jelentősége azonban már is van. Köztudomású dolog pedig, hogy ez a homályban dolgozó „nihil" a legközelebbi tisztújításra lázasan készül. Kutat személyek után, akiktől csupán azt a qualificatiót követeli meg, hogy vele tartsanak. Jelöl állásokra esztelenül minden kritika nélkül. Szóval összeütközés készül a jelenlegi tisztikar és a nihil jelöltjei között. Előnyére jegyezzük fel a város tisztikarának, mikép a „nihillel ellentétben áll. E szerint győzelme a turbulens elem bukását, s köz A „NYÍRVIDÉK” TARCZAI A. Veres-kereszt bál Nagy-Kállóban. Február 6. Rég elmultak azok a szép idők, mikor még Nagy-Kálló hires volt, fényes, de emellett kedélyes fesztelensége miatt mindig sikerült táncmulatságairól. Midőn az ősi megyeház nagyterme találkozó helye volt nem csak Szabocsmegye, de a szomszédos megyék intelligenciájának is. Sajnos, hogy akik a szépség, a jókedv és a szellem találkozó helyévé tevék, e különben komor épületet, Nagy Kállóra nézve rég nem léteznek. Jó része a föld alatt pihen, a másik része pedig a viszonyok változtával Nagy Kállóból elköltözött. — Az éj beálltával most is kigyulnak még a megyeház ablakai, de csengő női kaczaj és vidám zeneszó helyett az ide zárt élő halottak, az őrültek ordítása veri föl az éjet rémesen. A régi emberek eltűntek, a régi épület őrültek háza lett, Nagy Kállóban pedig, hogy másról ne beszéljünk, a vig társadalmi élet teljesen elveszett. Nem keresik már fel a szórakozni vágyók — régen megyeszerte híres bájait, sőt akit ügyes bajos dolga ide vezet is, cssak nagy félre jön és örvendve távozik. llégen, és bántón érzett baj volt ez. — Sokan és sokszor kisérlették meg a bajon segíteni, de az vagy egyáltalában nem, vagy csak részben sikerült. A nagykállói járás veres kereszt egyletének kedves elceknije Kállay Rudolfné őnagyságát is ezen czél vezérelte, midőn egy, az egylet által rendezendő tárczestélyt hozott javaslatba, a mely ha nem adná is vissza teljesen a régi fényt, de legalább úttörőül szolgálna a hoz a jövőre. Az indítvány általános tetszéssel fogadtatott, s a sikert azt elnöknő szeretetre méltó egyénisége, nagy családi és személyes összeköttetése előre is biztosítani látszottak. Hozzájárult ehez Zoltán István társelnök ismert ügybuzgósága, a rendezőség jóakaratú tevékenysége és azon körülmény, hogy régóta először, nem csak a polgári elem, hanem az itt állomásozó huszárszázad tisztikara is beolvadt a rendezőségbe. De . . . .? Azt kérdi a tisztelt olvasó, hogy be is van ? Van ám, még pedig sok. Rájuk pedig ez Nagy Kálló speciális viszonyaiban. Sajátságosak az itteni viszonyok. Ha alsóbb helyről indul meg a kezdeményezés, és a felsőbb körök is részt vesznek a mulatságon, általános az elégedetlenség, mert — mondják — elrontják, feszessé teszik a mulatságokat. Ha pedig a felsőbb körök rendeznek valamit — bár ezek egész szívélyességgel vonnák őket körükbe, — tüntetőleg távol maradnak. És mégis, mi a következés? Ha azok, kik rendszerint kivonják magukat az ilyen mulatságokból, arra esetleg meghívót nem kapnak, felháborodik bennök a — félremagyarázásból — sértve tudott önérzet, kígyót, békát kiabálnak a rendezőségre és sokat jelenteni akaró, gúnyos mosolyok között nevezik el a mulatságot „mágnás bábnak. Szerencse, hogy egyebet nem tehetnek. Ha valaki kimarad a rendezőségből, — pedig végre is csak mindenki nem lehet rendező, — személye ellen irányult rosszakaratú merényletet vél abban felfedezni. Ha pe dig beválasztatik, — azt mondja ,nem jó az urakkal egy tálból cseresznyét enni, és ismét tüntetőleg (mert ez a jelszó) távol marad. Lehet, hogy az ilyennek teljesen igaza van, hogy teljesülve nem látott kívánsága, egészen jogos, de sajnos, ezt nincs módjában kielégíteni a rendezőknek. ten is. Ez a „de" sok más elhagyásával, ami előállott it Megkezdődtek a gyűlésezések s ezzel egyidejűleg, a sértettnek hitt ambíciókból eredő támadások. Az iparos bálok és a vasárnapi táncrestélyek elkényeztetett poétája, a rendezőség ellen irányult és a kaszinóhoz czimzett rímekben zengte el keserveit. — Olvastam egyszer egy verset, mely felelet volt egy hasonló zengeményre, ha emlékezetem nem csal, így szólott: „A költészet arany korában még A bizó ökröt nem legelteték a papnassus tövén. Sőt amidőn egy felkapaszkodott. Fülönfogák a bőgő dalnokot , jól ledorongolák." Talán itt is lehetett volna ezt feleleül adni, de a türelmes rendezőség hallgatott. A „fiatalság" ősi tradícióiban érezte magát megsértve. Micsoda gondolat is, bált rendezni Nagy Kállóban, frakkal és kesztyűvel? G) ülést tartott és elhatározta, hogy tüntetőleg távol marad. Nagy bajok voltak ezek, de ennél még nagyobb volt a konokság a rendezőségben. Biz azok kimondták, hogy a mulatságot még ezek daczára is megtartják. * * * Lázas tevékenységgel indultak meg az előkészületek. A nagyvendéglő ronda helyisége rövid idő alatt teljesen átalakult. A nyitott udvaron átvezető bejáró felé, zödfenyő galyakkal bomtott, transparentekkel világított és szőnyeggel borított csinos folyosó épült. A tánczteremnek eddig a lecsorgó gőzpáraktól nedves és foltos falai egész terjedelmükben fehér, redőkbe szedett szövettel vonattak be, melytől a szemnek kellemes hatásai váltak ki, a díszítésül használt drapériák, csillogó tükrök és az egylet jelvényét képező veres keresztek. Ha nem is versenyezhetett a terem, a nagyobb városok modern igényeinek megfelelően épült termeivel, annyit azonban még is mondhatunk, hogy mindazok, kik a termet előbbi állapotában láttak, a díszítést nagy fáradtsággal teljesítő Vatkovits Ödön gyógyszerész és Sável Kálmán szavazhatnak. huszárhadnagy ur.knak méltán köszönetet Pontban 9 órakor érkezett meg az egylet szépségben és szeretetreméltóságban egyformán gazdag elnöklője Kállay Rudolfné őu&gyá^, kit a terem bejáratánál a rendezőség élén Zoltán István társelnök fogadott, díszes csokrot nyújtva át a rendezőség nevében a szeretett elnöknőnek. "Mi ^ Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.