Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)
1919-09-19 / 207. szám
Nyiregyháza, 1919 szeptember 19 * Péntek XL. évfolyam 207 Cenzúrát: ÖUDIÜUÜI&HSÍJIUJ OUitlC Top DülUI. SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA ir -rrr- ,--|r - nrwjTiinoiriiMAawM Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K, 36 K, — Tanítóknak félévre 24 korona !— Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ l IIMMIMRIWMMM Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI ÚT 9. SZÁM. TELEFONSZÁM 329. POSTACHEQUE 29558 Kéziratokat nem adunk vissza. Szomjas Gusztáv kormánybiztosi kinevezését visszavonták Megbízható magánértesülésünk szerint a kormány Szomjas Gusztávnak a napokban közölt kormánybiztosi kinevezését visszavonta. Nincsenek Szegeden a szerbek Továbbra is ott maradnak a franciák A letűnt kommunista uralom alatt Szeged felől várta az ország a szabadulást s ezért, meg azért is, hogy Szeged mindezideig abban a helyzetben volt, hogy oda a franciákon kívül még más megszálló csapat nem tette be a lábát, bizonyos áhítattal ejtettük ki a Tisza menti metropolis nevét. A múlt héten aradi lapok nyomán — melyek szegedi értesülés szerint közölték a hírt, — mi is megírtuk, hogy Szegedet a szerbek szállották meg" és a franciák hamarosan kivonulnak a városból. Most megbízható forrásból és Szegedről érkezettek előadása nyomán közöljük, hogy Szeged nincs szerb megszállás alatt és a város vezetőségének kérelmére a francia főparancsnok kijelentette, hogy továbbra is Szegeden maradnak a francia csapatok, hogy ezáltal a város egy újabb megszállást elkerülhessen. A francia szőllőmunkások kívánsága Nagyszeben, szept. 18. Párisból jelentik, hogy Franciaország keleti nyugtalanító hirek borvidékeiről érkeznek. A szőllőmunkások csak úgy hajlandók dolgozni, ha a munkások a tiszta nyereség egy részét is megkapják. A tárgyalások a munkaadók és munkások között folyamatban vannak. Elfogató parancs több újságíró ellen Budapest, szept. 17. A budapesti ügyészség elfogató parancsot idott ki Göndör Ferenc, Major József, Tölgy László, Róbert Oszkár, Gellért Oszkár, Diószegi Tibor, Hajnal Jenő, Békéssi Imre és Lengyel József újságírók ellen, akiket az ügyészség lázítás és izgatás bűntettével vádol. A rendőrség részéről intézkedés történik, hogy a gyanúsított újságírókat detektívek állítsák elő a főkapitányságon. Gellért Osz M»HÍ» '•I—WUMIII 'I LAWAJYAAÍAAWW^^ a» UM iWLrv.N wmm_r>I JUH wm.* kár a miniszterelnökségi sajtóirodának miniszteri tanácsosi rangban volt a vezetője, míg Major József a vidéki sajtóosztályt vezette. Göndör Ferenc az újságírók szakszervezeténk volt az elnöke. Elfogató parancsot adtak ki továbbá Biermann István politikai biztos, a budapesti munkás- és katonatanács elnöke ellen is Olasz bizottság Amerikában Nagyszeben, Párisból jelentik, szept. 18. hogy az olasz kormánytól Washingtonba küldött misszió megérkezett és már összekötetésbe is eptek a senatus vezetőjével. A republikánus senatorokat sikerülniük, hogy a fiumei megnyerkérdésben az olasz álláspontot támogassák. Felkeresték Wilson elnökt is és fel fogják szólítani, hogy a megegyezés érdekében változtassa meg eddigi álláspontját. Levélforgalom Szeged és Budapest között Szegedről jelentik: Szeged és Budapest közt a levélforgalom megindult. A szegedi postahivatal "ugyanis a fővárosba induló szerelvényen " próbaszámításokat végzett. Az eddig így elküldött levelek mind meg is érkeztek Budapestre. Egyelőre azonban csak közönséges leveleket kézbesít a posta. Az útközi állomások közül a Félegyházára, Kecskemétre, Nagykőrösre és Ceglédre címzett küldeményeket továbbítják. A lipcsei őszi vásár Nagyszeben, szept. 18. Wienből jelenti, hogy Schmidt német kereskedelemügyi miniszter a lipcsei vásárról visszatérve fogadta az újságírókat és kijelentette előttük, hogy a lipcsei vásár megmutatta, miszerint a német népet gazdaságilag megverni nem lehet. A lipcseivásár — mondotta Schmidt — a nehéz idők dacára igen szép eredménnyel járt, s ha a német munkásság továbbra is az eddigi buzgalommal dolgozik, úgy a német népnek szép jövője lesz. Miről tartanak az antantgenerálisok Budapesten Tábori Kornél riportlapja írja: Külföldi vendégeink, ha ugyan szabad egy megállott városnak ezz a barátságos szót használni, rokonszenves és buzgó munkát fejtenek ki, hogy közgazdasági és politikai ziákságából talpra segitsék az országot. Gordon angol generálison kívül Budapesten időznek: Bandholtz amerikai tábornok, Troubr'dge angol adm rál, a Commandement du Daruié vezetője, Ginuon francia tábornok, Bloym rki francia ezredes. Európa egyik legtekintlyesebb folyamhajózási szakértője, további Mon belli olasz tábornok, azonkívül Gregori amerikai kapitány a bécsi amerikai misszió tagja és a kíséretében levő Clusey amerikai alezredes és végül a magyarság régi tüntetően szíves barátja, Sromanelli olasz alezredes. A misszió tárgyalási anyagafelöleli a politikai és gazdasági kérdések teljes kompixumát, legfőbbképen pedig a dunai forgalom helyreállítására és felvirágoztatására vonatkozó kérdéseket. A világháborúban, különösképpn pedig a tanácsköztársaság idején a Dunán teljesen szünetelt a kereskedelmi fogalom, hol földrajzi forgalommá vált Európának ez a nagyszerű vízi útja, gyilkos szándékú monitorokon kívül hajó alig közlekedett rajta, mág a hajózás is megszűnt és sokszor kellett szomorú sóhajjal végignéznünk a természet eme nagyszerű ajándékán, a büszke Duna vizén, amint reménytelenül futottak végig rajta a nyugodt, egyenletes, várhatatlan hullámok. meg a Troubridge generáis, a Commacdement de Danube vezetője mindjárt megérkezése után első feladatának tekintette, hogy a Dunát megtisztítássá azoktól az aknáktól, amikkel a kommunisták Dunapentelénél és Paksnál elzárták. Ez már megtörtént és ezzel megnyilt a nagyon áhítolt élelmiszerszállító hajók utja és a Duna máris belekapcsolódott a nemzetközi forgalomba A dunai hidakon járókelők örömmel állapítják meg, hogy a nemzetközi hajók és őrnaszádok egész raja horgonyoz a Dunán, a Dunapalota előtt öt hat féle nemzet változatos szinű lobogóit lengeti a nyári szellő, megindult a bécs —budapesti személyszállító hajóforgalom is és minden remény megvan arra, hogy rövidesen a Duna, egyik legnevezetesebb viziutja lesz Középeuópának. Ami a Budapesten időző nemzetközi misszió szünet nélkül tartó tárgyasóinak részleteit illeti, erről nem szivárgott ki semmi A tárgyalások teljesen zárt jellegűek, csak az örvendetes eredményekből sejthetjük, hogy javunkra szolgálnak. im 40 fillér. Ki következik Bratianu után ? Bukarest, szept 17. Az „Universul" írja: A kormányválság még nem dőlt el. A kormányzótanács elnöke tegnap újabb megbeszélést folytatott az erdélyi vezérférfiakkal és a régi királyság néhány politikussal. Információnk úgy szól, hogy a következő kormány az újonnan kapcsolt területek vélt minisztereiből fog alakulni, akik között a következőknek lesz tárcájuk: Stellian Toma belügyi, Misu külügy, Cintacusino közoktatási és Gradisteanu közmunkaügyi miniszter, Maniu Gyula az vezéreivel a tegnapi ellenzék nap folyamán semmiféle megbeszélést nem folytatott. A király ma Mamut kihallgatáson fogadja. Valószínű, hogy ma estig megalakul az új kabinet. A vörös bélyeg Bukarest, szept. 18. A „Jurnalul" irja: retrográdból jelentik, hogy a vörös katonákat egy, a bal kézre operált vörös bélyeggel jelölik meg, hogy a szökevények felismerhetők legyenek. Royal mérnök, ezen eljárási mód feltalálója 50.000 rubelt kapott találmányáért. Az operáció öt perc alatt készen van és a jelet semmi sem képes többé eltávolítani. AAAAAAAAA/WVAAAAAAAAAAAA A Bujtos megtekintése több hít vonzó erővel. A szempontból sok közös, már számtalanszor volt említés téve lapunkban, a gyönyörű sporttelepről, melynek semmi más hibája nincs, mint hogy sokan nem ismerik. Most tekintsünk el ettől a kellemes, kedves kulturális frázistól és szóljunk a Bujtos révezetű városrészről, mint a város elhanyagolt területéről. A törvényszéképülettel szemben levő tágas és egyébként szép útvonal közepén mély árok vonul végig. Ennek az ároknak, minden enbari felfogás szerint az lenne a hivatása, hogy a csapadék nedveket felvegye. Igen ám ! Csak hogy amióta a víz nem folyik felfelé, ez az árok sem tehet eleget kötelességének. Ez ugyanis ugy van megásva, hogy a belőle kidobált „anyagok" a két oldalán dombot alkotnak és meggátolnak minden vízcseppet az árokba jutás lehetőségétől. Az iránt érdeklődőknek igen árkászat tanulságos ez. Szép feladat annak tanulmányozása is, hogy miért nincs a többi utcában vízvezető árok a járda mellett. Talán azért, mert a legtöbb helyütt nincs gyalogjáró sem. Nem törődik itt senki azzal, hogy a gyalogjáró rendben tartassék, hogy e mellé árok ásassék, hogy ez az árok mindig tiszta legyen, hogy ezen az úton a városrész közegészségi és rendészeti szempontjai megóvassanak. Ki törődik azon a vidéken ily apróságokkal ? De még épületesebb látvány az, ahogyan az úttestek „plankozása" folyik. Ami a Szegfű utcán végbemegy az már a botránnyal határos. A gödröket kitöltik a városban összeszedett szeméttel és trágyával. A bűzök bűze áramlik innen szét, esőzés után. Ki rendezteti, vagy ki rendezi ezt? Senki sem tud róla. Szives figyelmébe ajánljuk a — most már elég szép szimu — rendőrségnek a Bujtost, mert ott igen tág kör nyílik a rend helyreállítására, kezdve a járdákon és úttesteken és folytatva egyéb más rendészeti területeken. Ha a Gézautca lehet olyan aránylag rendes, mint a minő, nem látjuk be, miért ne lehetne a többi utca is olyan. A városrész rendezése egyébként, szinte közszükség lenne és egáltalában nem mondjuk, hogy a fenn mondottak teljesítésével, a „városrendezés" felé még csak egy lépés is volna téve. (pl.) Nyíregyházi tanár a pályaválasztásról A kereskedelemé és iparé a jövő Az idei tanév megkezdése előtt kétszeres súllyal nehezednek a a szülőkre azok a kérdések, melyek gyermekek pályaválasztásával függnek össze s amelyek jelentőségüknél fogva minden családban a legfontosabb problémát képezik. Az ötéves háború és annak minden terén mutatkozó következményei a pályaválasztást nem, csak megnehezítik, hanem kétségessé teszik azt is, hogy a helyesen választott pálya boldogulást is jelent-e. Munkatársunk ma felkereste Nyíregyháza váló pedagógusát s vele egyik kierről a nagyon aktuális kérdésről hosszabbb beszélgetést folytatott. A nehéz problémáról a következő érdekes felvilágosítást kaptuk: Magam is gondolkoztam arról, amit ön előttem most felvetett és nem restellem bevallani, hogy harmincéves tanügyi múltam dacára nem tudtam egy minden szempontból helyes megoldást találni Eddig az volt az általános nézet, hogy a pályák megválasztásánál a gyermek hajlamát,