Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-09-19 / 207. szám

Nyiregyháza, 1919 szeptember 19 * Péntek XL. évfolyam 207 Cenzúrát: ÖUDIÜUÜI&HSÍJIUJ OUitlC Top DülUI. SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA ir -rrr- ,--|r - nrwjTiinoiriiMAawM Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K, 36 K, — Tanítóknak félévre 24 korona !— Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ l IIMMIMRIWMMM Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI­ ÚT 9. SZÁM. TELEFON­SZÁM 329. POSTACHEQUE 29558 Kéziratokat nem adunk vissza. Szomjas Gusztáv kormánybiztosi kinevezését visszavonták Megbízható magánértesülésünk szerint a kormány Szom­jas Gusztávnak a­ napokban közölt kormánybiztosi kinevezé­sét visszavonta. Nincsenek Szegeden a szerbek Továbbra is ott maradnak a franciák A letűnt kommunista ura­lom alatt Szeged felől várta az ország a szabadulást s ezért, meg azért is, hogy Szeged mindezideig abban a helyzetben volt, hogy oda a franciákon kívül m­ég más megszálló csapat nem tette be a lábát, bizonyos áhítattal ejtettük ki a Tisza menti met­ropolis nevét. A múlt héten aradi lapok nyomán — melyek szegedi értesülés szerint közölték a hírt, — mi is megírtuk, hogy Szegedet a szerbek szállották meg" és a franciák hamarosan kivonulnak a városból. Most megbízható forrásból és Szegedről érkezettek elő­adása nyomán közöljük, hogy Szeged nincs szerb megszál­lás alatt és a város vezető­ségének kérelmére a francia főparancsnok kijelentette, hogy továbbra is Szegeden marad­nak a francia csapatok, hogy ezáltal a város egy újabb megszállást elkerülhessen. A francia szőllőmunkások kívánsága Nagyszeben, szept. 18. Párisból jelentik, hogy Fran­ciaország keleti nyugtalanító hirek borvidékeiről érkeznek. A szőllőmunkások csak úgy hajlandók dolgozni, ha a munkások a tiszta nyereség egy részét is megkapják. A tárgyalások a munkaadók és munkások között folyamat­ban vannak. Elfogató parancs több újság­író ellen Budapest, szept. 17. A budapesti ügyészség el­fogató parancsot idott ki Göndör Ferenc, Major József, Tölgy László, Róbert Oszkár, Gellért Oszkár, Diószegi Ti­bor, Hajnal Jenő, Békéssi Imre és Lengyel József új­ságírók ellen, akiket az ügyész­ség lázítás és izgatás bűn­tettével vádol. A rendőrség részéről intézkedés történik, hogy a gyanúsított újságíró­kat detektívek állítsák elő a főkapitányságon. Gellért Osz­ M»HÍ» '•I—WUMIII 'I LAWAJYAAÍAAWW^^ a» UM iWLrv.N wmm_r>I JUH wm.* kár a miniszterelnökségi sajtó­irodának miniszteri tanácsosi rangban volt a vezetője, míg Major József a vidéki sajtó­osztály­t vezette. Göndör Fe­renc az újságírók szakszerve­zetén­k volt az elnöke. El­fogató parancsot adtak ki továbbá Biermann István po­litikai biztos, a budapesti munkás- és katona­tanács elnöke ellen is Olasz bizottság Amerikában Nagyszeben, Páris­ból jelentik, szept. 18. hogy­ az olasz kormánytól Washing­tonba küldött misszió meg­érkezett és már összeköte­tésbe is e­ptek a senatus ve­zetőjével. A republikánus se­natorokat siker­ü­­l­niük, hogy a fiumei megnyer­kérdés­ben az olasz álláspontot tá­mogassák. Felkeresték Wilson elnö­kt is és fel fogják szó­lítani, hogy a megegyezés érdekében változtassa meg eddigi álláspontját. Levélforgalom Szeged és Bu­dapest között Szegedről jelentik: Szeged és Budapest közt a levélfor­galom megindult. A szegedi postahivatal "ugyanis a fővá­rosb­a induló szerelvényen " próbaszámításokat végzett. Az­­ eddig így elküldött levelek mind meg is érkeztek Buda­pestre. Egyelőre azonban csak közönséges leveleket kézbesít a posta. Az útközi állomá­sok közül a Félegyházára, Kecskemétre, Nagykőrösre és Ceglédre címzett küldeménye­ket továbbítják. A lipcsei őszi vásár Nagyszeben, szept. 18. Wienből jelent­i, hogy Schmidt német kereskedelem­ügyi miniszter a lipcsei vá­sárról visszatérve fogadta az újságírókat és kijelentette előttük, hogy a lipcsei vásár megmutatta, miszerint a né­met népet gazdaságilag meg­verni nem lehet. A lipcsei­vásár — mondotta Schmidt — a nehéz idők dacára igen szép eredménnyel járt, s ha a német munkásság továbbra is az eddigi buzgalommal dolgozik, úgy a német nép­nek szép jövője lesz. Miről tarta­nak az antant­generálisok Budapesten Tábori Kornél riportlapja írja: Külföldi vend­égeink, ha ugyan szabad egy meg­­állott városnak ezz a barátságos szót használni, rok­onszenves és buzgó munkát fejtenek ki, hogy közgazdasági és politi­kai zi­ák­ságából talpra segit­sék az országot. Gordon angol generálison kívül Budapesten időznek: Bandholtz amerikai tábornok, Troubr'dge angol adm­ rá­l, a Commandement du Daruié vezetője, G­inuon francia tábornok, B­l­oy­m rki francia ezredes. Európa egyik legtekintlyesebb folyamhajó­zási szakértője, további Mon belli olasz tábornok, azon­kívül Gregori amerikai kapi­tány a bécsi amerikai misszió tagja és a kíséretében levő Clusey amerikai alezredes és végül a magyarság régi tün­tetően szíves barátja, Sroma­nelli olasz alezredes. A misszió tárgyalási anyaga­felöleli a politikai és gazda­sági kérdések teljes kompi­­xu­mát, legfőbbképen pedi­g a dunai forgalom helyreállítá­sára és felvirágoztatására vo­natkozó kérdéseket. A világ­háborúban, különösképpn pe­dig a tanácsköztársaság idején a Dunán teljesen szünetelt a kereske­delmi fo­galom, hol f­öldrajzi forgalommá vált Európának ez a nagyszerű vízi útja, gyilkos szándékú monitorokon kívül hajó alig közlekedett rajta, mág a hajó­zás is megszűnt és sokszor kellett szomorú sóhajjal végig­néznünk a természet eme nagyszerű ajándékán, a büszke Duna vizén, amint remény­telenül futottak végig rajta a nyugodt, egyenletes, várhatatlan hullámok. meg­ a­ Troubridge generá­is, a Commacdement de Danube vezetője mindjárt megérkezése után első feladatán­ak tekintette, hogy a Dunát megtisztítássá azoktól az aknáktól, amikkel a kommunisták Dunapentelé­nél és Paksnál elzárták. Ez már megtörtént és ezzel meg­nyilt a nagyon áhítolt élelmi­szerszállító hajók utja és a Duna máris belekapcsolódott a nemzetközi forgalomba A dunai hidakon járókelők örömmel állapítják meg, hogy a nemzetközi hajók és őr­naszádok egész raja horgo­nyo­z a Dunán, a Dunapalota előtt öt hat féle nemzet válto­zatos szinű lobogóit lengeti a nyári szellő, megindult a bécs —budapesti személyszál­lító hajóforgalom is és minden remény megvan arra, hogy rövidesen a Duna, egyik leg­nevezetes­ebb viziutja lesz Középeu­ópának. Ami a Budapesten időző nemzetközi misszió szünet nélkül tartó tárgyasóinak részleteit illeti, erről nem szivárg­ott ki semmi A tárgya­lások teljesen zárt jellegűek, csa­k az örvendetes ered­m­é­nyekből sejthetjük, hogy ja­vunkra szolgálnak. im 40 fillér. Ki következik Bratianu után ? Bukarest, szept 17. Az „Universul" írja: A kormány­válság még nem dőlt­ el. A kormányzótanács elnöke teg­nap újabb megbeszélést foly­tatott az erdélyi vezérférfiak­kal és a régi királyság né­hány politikussal. Információnk úgy szól, hogy a következő kormány az újonnan kapcsolt területek vélt miniszterei­ből fog ala­kulni, akik között a követ­kezőknek lesz tárcájuk: Stel­lian Toma belügyi, Misu kül­ügy, Cintacusino közoktatási és Gradisteanu közmunkaügyi miniszter, Maniu Gyula az vezéreivel a tegnapi ellenzék nap fo­lyamán semmiféle megbeszé­lést nem folytatott. A király ma Mam­ut kihallgatáson fo­gadja. Valószínű, hogy ma estig megalakul az új kabinet. A vörös bélyeg Bukarest, szep­t. 18. A „Jurnalul" irja: retro­grádból jelentik, hogy a vö­rös katonákat egy, a bal kézre operált vörös bélyeggel jelölik meg, hogy a szökevények felismerhetők legyenek. Royal mérnök, ezen eljárási mód feltalálója 50.000 rubelt kapott találmányáért. Az ope­ráció öt perc alatt készen van és a jelet semmi sem képes többé eltávolítani. AAAAAAAAA/WVAAAAAAAAAAAA A Bujtos megtekintése több hít vonzó erővel. A szempontból sok k­özös, már számtalanszor volt említés téve lapunkban, a gyönyörű sport­telepről, melynek semmi más hi­bája nincs, mint hogy sokan nem ismerik. Most tekintsünk el ettől a kellemes, kedves kulturális frá­zistól és szóljunk a Bujtos réve­zetű­ városrészről, mint a város elhanyagolt területéről. A törvényszéképülettel szemben levő tágas és egyébként szép út­vonal közepén mély árok vonul végig. Ennek az ároknak, minden enbari felfogás szerint az lenne a hivatása, hogy a csapadék ned­veket felvegye. Igen ám ! Csak­ hogy amióta a víz nem folyik felfelé, ez az árok sem tehet eleget kötelességének. Ez ugyanis ugy van megásva, hogy a belőle kidobált „anyagok" a két oldalán dombot alkotnak és meggátolnak minden vízcseppet az árokba­ ju­tás lehetőségétől. Az iránt érdeklődőknek igen árkászat tanul­ságos ez. Szép feladat annak tanulmá­nyozása is, hogy miért nincs a többi utcában vízvezető árok a járda mellett. Talán azért, mert a legtöbb helyütt nincs gyalogjáró sem. Nem törődik itt senki azzal, hogy a gyalogjáró rendben tar­tassék, hogy e mellé árok ásassék, hogy ez az árok mindig tiszta legyen, hogy ezen az úton a vá­rosrész közegészségi és rendészeti szempontjai megóvassanak. Ki törődik azon a vidéken ily apró­ságokkal ? De még épületesebb látvány az, ahogyan az úttestek „plank­ozása" folyik. Ami a Szegfű utcán végbe­megy az már a botránnyal hatá­ros. A gödröket kitöltik a város­ban összeszedett szeméttel és trágyával. A bűzök bűze áramlik innen szét, esőzés után. Ki ren­dezteti, vagy ki rendezi ezt? Senki sem tud­­ róla. Szives figyelmébe ajánljuk a — most már elég szép szimu — rendőrségnek a Bujtost, mert ott igen tág kör nyílik a rend helyre­állítására, kezdve a járdákon és úttesteken és folytatva egyéb más rendészeti területeken. Ha a Géza­utca lehet olyan aránylag rendes, mint a minő, nem látjuk be, miért ne lehetne a többi utca is olyan. A városrész rendezése egyéb­ként, szinte közszükség lenne és egáltalában nem mondjuk, hogy a fenn mondottak teljesítésével, a „városrendezés" felé még csak egy lépés is volna téve. (pl.) Nyíregyházi tanár a pálya­választásról A kereskedelemé és iparé a jövő Az idei tanév megkezdése előtt kétszeres súl­lyal nehezednek a a szülőkre azok a kérdések, melyek gyermekek pályaválasztásával függnek össze s amelyek jelentő­ségüknél fogva minden családban a legfontosabb problémát képezik. Az ötéves háború és annak min­­den terén mutatkozó következ­ményei a pályaválasztást nem­, csak megnehezítik, hanem kétsé­gessé teszik azt is, hogy a he­lyesen választott pálya boldogu­lást is jelent-e. Munkatársunk ma felkereste Nyíregyháza váló pedagógusát s vele egyik ki­erről a nagyon aktuális kérdésről hos­­szabbb beszélgetést folytatott. A ne­héz problémáról a következő érdekes felvilágosítást kaptuk: Magam is gondolkoztam arról, amit ön előttem most felvetett és nem restellem bevallani, hogy harmincéves tanügyi múltam da­cára nem tudtam egy minden szempontból helyes megoldást találni Eddig az volt az általá­nos nézet, hogy a pályák megvá­lasztásánál a gyermek hajlamát,

Next