Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-03 / 271. szám

J <f.­­a, Ws A jm Jy m<jti­tm = §tSf áecemb_r 3. t kommunizmus terroristái a budapesti bíróság előtt A főtárgyalás második napja A tárgyalás második napja jóval csende­sebb volt. A közönség érdeklődése sem volt már oly lázas, az első szenzációk után eler­nyedés állott be. A padsorokban ritkásan él­nak, pedig a per sorsára ez a nap nem kevésb­é volt fontos a tegnapinál. A tárgyalás középpontjában ma Schön Gábor állott, akit tegnap óta Goldbergernek hívnak, mert örökbe fogadását fogadó apja kívánságára megsemmisí­tette a polgári bíróság Nyaka köré egyre szű­kebbre szorul a hurok. Úgyszólván nem sze­repelt ma egy tanú sem, aki nem­­ szeretett volna­­ rajta egyet. Egyre másra vallanak rá Schön Goldbergerre a tanúk, kiderül, hogy nemcsak telefonon ítélte halálra a szerencsét­­len Dobsa Miklóst, hanem még írást is­­ kül­dött utána, amelyben­­ hazaküldését­ rendeli­­ el. Sohön persze konokul tagad mindent, akár­ js mit vágnak is szemébe, aljas alázatossággal­­ tagad De oly bárgyú szemtelenséggel, hogy a közönség fölszisszenve­ nevet föl. Sch­ön érzi, hogy miképen fogja őt a derültség, kétségbe­esett gyűlölettel pislog szerteszét Csernynek nem jó napja volt, láthatólag élvezte, hogy IshSn sorsa Szem­nel­miképen billen alá. Azt hiszi, hegy­ben szabadul. Ma is ép­pen ezáltal ő könnyeb­olysa esetlen ke­délyeskedéssel viselkedett, mint tegnap és éppen ugy ravaszkodott is. Groe én­gb­en még megtörtebbek voltak, mint az első napon. A mai tárgyaláson végre tisztázódott a terrorista-kifejezések jelentése Némi vita után &jercy megmagyarázta, hogy gajd­asz: hsza­küldeni, angolra tenni: egyenlő a halállal, fél­angel: az tónig agyenverés, „forgai­a"­ azon­ban: Dunába dobás, mert úszást jelent A kihallgatás legderűsebb momentuma az volt, midőn Pap, egy megtámcolt terrorista, Cserny helyettese, ájtatos képmutatással kije­lentette, hogy ők a Batthyány palotában nem tettek mást, mint udvariasan kitanították az oda forduló vitában álló feleket. A tárgyalást megelőzően a vádlottak védői értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy lemondanak a gyorsított eljárásban bizto­sított jogukról, hogy nül intézzenek kérdést. a vádlottakhoz kötvetie-A tárgyalás 9 órakor kezdődött zárt­­ aj­tók mögött, amelyen Schön Gábornak egy er­kölcstelen merényletét tárgyalta a törvényszék. A tárgyalás után a bíróság bevonult a terembe. Nyomban utána bevezették Csernyi és Groó Gézát, míg Schön Gábor, aki a zárt­tárgyaláson is jelen volt, már helyén ül. Gál Jenő védő bejelentette, hogy a védők lemon­danak ama jogukról, hogy a vádlottakhoz közvetlenül kérdést intézzenek. Váry Albert főállamügyész a maga részéről is lemond arról a jogáról, hogy a vádlottakhoz kérdést intézzen. Ekkor a Dobsa tanúk kihallgatása követ­kezik. A tanú­vallomások során kihallgatják Görgei József századost, akit ellenforradalmi tevékenység gyanúja miatt húsvétkor letartóz­tattak. A Dobsa zászlós ügyesen ezeket vallja : Tanú: Dobsa nevét csak későben, a diktatúra bukása után a lapokból ismertem meg. Abban a szobában, ahol bennünket fog­vatatottak, valamennyien hallottuk, hogy a mellettünk lévő helyiségben szóváltás folyik. Ilyesfélét hallottunk : Majd megmutatom én, hetyke fiatalember, tud-e mosolyogni ezután­­ is ! Szóval valami túlságosan energikus rend­reutasítás történt egy fiatalemberrel szemben. Utána telefonbeszélgetést hallottunk, amit ilyen­képpen tudok visszaadni: Haló, Cserny Küld­tem valakit hozzátok, azt csak félig tegyétek hidegre. Utána valami szünet következett, ami alatt a fölhívott Cserny válaszolhatott. Hamar megtört a csend és újra hallottuk a hangot amint mondja: Hát nem bánom, tegyen vele, amit akar. Elnök : Cserny, magának van-e valami megjegyzése a vallomásra ? Cserny: Kérem, én azt tudom, hogy sok­szor csak linkül telefonáltak nekem. Ez annyit jelent, hogy csak hencegtek a Cserny névvel, sokszor nem is szaltak oda hozzám, csak di­lis módon mutatták, mintha telefonnánának. Móg azt akarom mondani, hogy az a szó: an­golna az annyit jelent, mint úszás. Az úszás meg : beledobni a Dunába. Egészen angolra tenni, az alatt azt értettük, egászen agyonverni, félangolra pedig­ félig agyonverni. Sebőn Gábor ellen aztán dr. Vágaart rendőrkapitány, Mak­sinar Emil lapszerkesztő súlyosan terhel­ő vallomásai hangzottak el. Malcainer ezeket mondja : Ez a Schőn Gábor szobája melletti he­­­lyiségben voltam mint fogoly. A két helyiséget ajt­ ő választotta el egymástól.­­ Azon­­na­n emlékezetes délutánon vérfagyasztó civakodás­i hangjai hajoltak át szobámba. Ekkor egy szó­váltást hallottam, nyilván telefonba mondta, hogy elküldök valakit, majd ez az utasítás hangzótt, valószinüleg a tel­efon föltett kér­désre : igen, egészen Ugyanekkor este belé­pett Sch óa Gábor szobánkba és az ajtónál I ftlő verőginnek azt mondotta, látta azt a nyerge­s úrfit, aki délután itt volt ? Már el van intézve, i Megtanítottam móresre. Elküldtem Csenyhet, aki kiesem a bőrét. Kovács Mariska szemtanú : mása után Pap Sándor terroristát terhelő vad­o­láncra verve hozzák be, hogy tanúképpen kihallgassák. Ez a terrorista volt a Batthyány palota réme Elbeszéli, hogy Pekarcsik, igazi nevén Pék Károly, vörösőr hozta azt a fiatalembert a Batthyány-palotába. Egy cédula volt nála és ezt én olvastam. A következő volt ráírva : Ezt a fiatalembert küldjétek haza. Schön. Nem volt ott Cserny, csak később jött. Akkor azt mondta Cserny, hogy nincs se ítélet, se jegyzőkönyv, így nem kell neki a fiatalember ea visszaküldte. Azután hogy mi történt a dologban, nem tudom Sok kérdést intéz hozzá az elnök, de Pap Sándor nem akar semmire sem emlékezni. Váry főállamügyész: Maga volt még Csernynek is a rossz szelleme, hát ne kerteljen, maga azt is tudja, mi történt azzal a másik fiatalemberrel, a Horvát nevűvel. Pap : Nem tudom. Ekkor előlép Cserny és a következőket mondja Pap szemébe: — Te emlékezel, küldtek oda még egy fiatalembert, hát mondd meg, ne legyél mafla, most már mindegy a neve, értesz engem, hát beszéld el. Pap nem válaszol,­­mire Cserny derültség közben megjegyzi: Be van gyulladva ! Méltósá­gos elnök úr, el kell mondanom, mi­ is volt az a cédula. Tetszik tudni, a Batthyány-palotá­ban is kétfajta ember volt. Móraékestek és szélsők. A cédula a szélsőknek szólt. Ha azok látják, akkor nekem még akkor nem szabadott volna szólnom, ha előttem küldik gajdeszba. Elnök: Jóska, ugy­e maga a mérsékeltek csoportjához tartozott? Hiszen maga olyan, ugy­e, mint egy angyal ? Hát elég lesz ebből a komédiából. Van maga ellen elég sok súlyos adat. Cserny: Hát kérem, ha mindaz igaz volna amit a sajtó rám fog, akkor volna itt vagy egy nagyon akta, mert ha én szélső lettem volna, módomban volt akár fél Budapestet lefogatni. Több kisebb vallomás után dr. Vízi Ferenc mondja el, miként tűnt el Dobsa László s hogyan keresték hozzátartozói, mig egyszer kifogták a hulláját a Dunából. A Dobsa- ügy bizonyítási anyaga ezzel befejezést nyert s legközelebb a két Hollán meggyilkolásának ü­gye következik. — Pályázat jegyzői állásra. Az újonnan rendszeresített kótaji másodjegyzői állásra a kemecsei főszolgabíróság pályázatot hirdet. Javadalom évi 2000 koreai fizetés, 600 ko­rona lakbér, kor- és háborús pótlékok. Pályá­zati határidő december 10. Apponyi Imre jászb­eríji választóihoz A jászberényi választókerület küldöttsége budapesti tartózkodása alkalmával fölkereste gróf Apponyi Albertet és fölajánlotta neki a kerület mandátumát. Apponyi ebből az alka­lomból nyílt levelet intézett a jászberényi vá­lasztóihoz, melyben kijelenti, hogy nem kívánt ugyan kilépni politikai visszavonultságából, de régi kerületének kérése parancsot jelent szá­mára. Majd a következőket mondja levelében: — Önök annak a két eszmének jegyében keresnek föl bizalmukkal, amely a multat a jövővel összeköti és amellyel az én multamat is beleilleszthetem a jövőbe : a keresztény és a nemzeti eszme. Talán elm­ond­hatom, hogy ezt a két eszmét szolgáltam majdnem egy fél­századon át, nem kell tehát átvedlenem, csak a módszer változásait kell magamévá tennem hogy bár egyelőre pártköteléken kívül állva, együtt­működjem azokkal,­akiknek e két eszme föltámadása körül bokros érdemik vannak. — A keresztény és a nemzeti eszme nem jöhet ellentétbe a jogegyenlőség és a szabad­ság azon eszméi­, amelyek ma már a mű­velt nemzetek közös kincséhez tartsanak. Har­madiknak pedig — és ez is a régi, gyakran kifejtett meggyőződésem — a sociális hala­dás eszméje állítandó melléjük, melynek a ha­bom által átalakult közfelfogás különös súlyt és sürgős aktualitást kölcsönöz. A bolsevizmus bűnei nem szabad, hogy e téren bennünket megállítsanak: többet kell belőle mint csupán a megtorlás gondolata, tanulnunk.­­• Az igazságosság korlátai közt az is jogos és szükséges, de a legfőbb tanúság, ame­lyet e rettentő korszakb­ól levonhatunk, mégis az, hogy a dolgok soha idáig nem fejlődhet­tek volna, a mai társadalmi rend erőszakos fölbontását célzó irányzatok soha még múlóan sem hatalmasodhattak volna el, ha a tömegek e társadalmi rend fokozatos átalakításának, saját jogos politikai és gazdasági igényeik ki­elégítésének céltudatos munkáját látják folyni törvényhozásban és kormányzatban. Ez a szo­ciális irány most gyorsabb ütemet kiván és határozottabb cselekvést ugy a birtokpolitika, mint a munkásosztály érdekeinek érvényesítése terén. — Vak konzervatívizmus volna az, amely a bolsevizmus leverése után nem látná többé annak szükségét, konzervativizmus abból a fajtából, amely a forradalmakat szüli. Ettől a válságtól épp a keresztény és a nemzeti irány óvhat meg minket.

Next