Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-14 / 10. szám

1920. január 14. JSÍYtRVIDÉK. zást revízió alá kell venni, hogy megszünje­t az állandó harc a munkaadó és munkás kö­zött és maguk intézzék el a vitás­­ ügyeket. A munkástársadalmat nemzeti alapon kell meg­szervezni. A jövőben idegen érdekekért nem fogunk harcolni és a háború é a béke feletti döntést nem engedjük ki a kezünkből. Gon­doskodni fogunk róla, — fejezte be a minisz­ter beszédét, hogy a védekező fegyvert a falu­népe kezébe adjuk, úgy mint Svájcban, ahol kétszázhetvenezer felfegyverezett földmivelő áll minden percben készen arra, hogy a zavaró városi elemek merényletét csírájában elfojtsák. Percekig ünnepelték Rubinek miniszter beszéde befejezésekor. Mayer János államtitkár Harceg Sándor, Balla Aladár, Kucsóh Gyula, a magyar munkáspárt vezetője, Szabó András re­formátus lelkész beszéltek még, mire a minisz­ter és kísérete részt vettek a tiszteletükre ren­dezett társasebéden. A pohárköszöntők során Miklós Ödön főrendiházi tag bejelentette, hogy a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület százezer koronát, ő maga pedig tízezer koronát ajánl fel egy Miskolcon létesítendő és vét viselő földmivesiskola céljaira. Rubinek­né-Dr. Jehlicska Ferenc egyetemi tanár, a magyarbarát tótpárt vezére, is felszólalt ifjnagy tetszés közben kijelentette, hogy a tót lakosság nem akar elszakadni Magyarországtól és ha külső hatalmak arra is kényszerítik, hogy a csehek uralma alá tartozzanak, ebbe soha bele­nyugodni nem fognak. A szlovák népre erős hatással van a ke­resztény szellem imponzáns feléledése Magyar­országon. Ennek tulaj­donitható az hogy a tót nép az apostoli királyság joga alatt testvérie­sen együtt akar élni a magyar néppel, abban a meggyőződésben, hogy nyelvét és kulturáját is így biztosíthatja legjobban. Dr. Gál Endre, dr. Berky Gyula, dr. Ko­vács János István és mások beszéltek még. A miniszter és kísérete este visszautazott Buda­pestre. 1­77 centet helyeztek el. Ez az összeg a Konta Sándor címére érkezett ,Károlyi-alap" adomá­nyok összegével 884 dollár 09 centtel növe­kedett, ugy hogy október elején az Equitable Trust Co cégnél 39,196 dollár és 34 cent volt a m­agyarok pénze. Ebből — egy értéktelen­­ csikágó cs­ok összegét levonva — 1914 novem­ber 7-én » és Károlyi Mih­ály névón 37 004 dollár 71 cent maradt elhelyezve. 1919 októ­ber 2-án az Alien Property Custodian ebből az összegből 16,310 dollár 35 centet foglalt le, mint maradványt. Nyilvánvaló tehát, hogy gróf Károlyi Mihály a háború alatt az amerikai magyaroknak a newyorki Equitable Trust cég­nél elhelyezett letétjéből 20,594 dollárt és 40 centet felvett a­nélkül, hogy erre jogcíme lett volna. Mire költötte gróf Károlyi Mihály ezt az összeget ? Egyik fővárosi lap megragadja az alkal­mat, hogy a kérdés tisztázásához hozzájárul­jon. Birtokába jutott ugyanis egy nyugta, mely arról beszél, hogy a gróf úr az amerikai ma­gyarokon beszedett pénz egy részét: 14,237 korona 50 fillért amerikai útitársának és kebel­barátjának, a későbbi bolsevista népbiztosnak, Kunfi Zsigmondnak kezéhez fizette. A nyugtát facsimilében mutatja be a lap. Hová tette Károlyi az amerikaiak pénzét? Az amerikai magyarok húszezer dollárja — Mire használta fel Károlyi a gyű­tött pénzt? Erkölcsöt követelnek Károlyin — Kunfi Zsigmond nyugtája Kocfi Zsigmond hirdetett amerikai sze­replésének tárgyalását időszerűvé teszi az Amerikai Magyar Népszavának az a kérdése, hogy mire használta fel a nemzetrontó gróf amerikai magyarok körében gyűjtött pénzt. A nevezett lapnak a cikke Piváni Jenő­nek 1915 évi augusztus havában Budapesten keltezett levelére hivatkozik, amelyben azt írja, hogy Károlyi sem hadikölcsönkötvényekre, sem hadijótékonysági célokra nem akarja a­­ pénzt fordítani. Az összegről sem akar nyilat­kozni, csupán annyit jelent ki, hogy a pénzt az ő neve alatt helyezte el. Az amerikai ma­gyarok annak idején Magyarország független­ségének kivívására adták függetlenségi párt közben pénzüket és mivel a kettészakadt, Káro­lyinak ebből az okból sem volt joga a pénz felett rendelkezni. Az amerikai intézeteknél gróf Károlyi Mihály Konta Sándor amerikai állampolgár bemondása szerint 1914 augusztus havában Károlyi Mihály nevére 38,099 dollár A magyar hadsereg bevonulása Szegedre Szegedről jelentik, hogy a magyar nemzeti hadsereg újév napján vonult be Horthyval az élén Szegedre A lakosság ünnepélyesen fogadta a fővezért és a be­vonuló hadsereget és ez alkalomra Sze­gedre érkezett Huszár magyar miniszter­elnök is. Horthy Miklós a magyar hadsereg jövő terveiről Bécs. Horthy MIKLÓS, a magyar had­sereg fővezére a Neues Wiener Tagblatt karácsonyi számában hosszasabban nyi­latkozik a hadsereg feladatáról és a hely­zetről. — A magyar hadsereg tervezésé­­­nek­ célja — mondotta Horthy — a­­ belső rend és a közbiztonság fentartása.­­ A szervezkedés mindenben az entente Í hozzájárulásával történik, éppen ezért teljesen érthetetlen az a főleg cseh rész­ről terjesztett híresztelés, mintha Ma­gyarország támadó szándékkal fegyver­keznék, vagy pláne mozgósítana. — Bécsben és a külföldön sokat beszélnek arról — mondta a hírlapíró — hogy nagyméltóságod a nemzeti had­sereggel Bécsbe akar bevonulni. Igaz ez? — Ezt a pletykát, aki mondja, sem­ veszi komolyan. Csak nem gondolja ta­lán, hogy a bécsi deficit fizetése és az éhező Bécs gondjainak átvállalása céljá­ból ily őrült gondolattal foglalkoznánk. Mert mi egyéb várna mak ránk Bécsben! A magyar fővezér kijelentette, hogy a Tótföld ügyébe sem akarnak semmi szín alatt beleavatkozni, m­ert súlyt he­lyeznek arra, hogy a jövendő egészséges kialakulása belülről induljon meg és a nép akaratából történjék. A dunai kon­föderációról — mondotta végül Horthy — nem lehet komolyan beszélni, mert a volt monarchia nemzetei, amelyek füg­getlenségüket súlyos áldozatok árán küz­dötték ki, sokkal jobban ragaszkodnak önállóságukhoz. HÍREK — Értesítés. A megszálló csapatok főparancsnoksága elrendelte, hogy holnap, szerdán általános munkaszünet legyen s mint ilyen, az összes üzletek, pék, hivatalok, iskolák, korcsmák ipartele­zárva legyenek és csak a kávéházak és étter­mek maradhatnak nyitva. A rendelet be nem tartói a megszálló csapatok parancs­noksága által szigorúan meg lesznek büntetve. — Halálozás. Gonda József államvasuti főellenőr folyó hó 12-én elhunyt. Temetése f. hó 14-én lesz Egyház-utca 13 számú gyász­házból. — Prohászka püspök szózata. Az Or­szágos Központi Hitelszövetkezet szétküldötte tagjainak azt a szózatot, amelyet Prohászka Ottokár, Székesfehérvár püspöke, intéz az or­szág népéhez a tőkeerős munkáról és az esz­ményi magyarságról. A szózat lángoló szavak­kal mutat rá az elszenvedett borzalmakra és nagy bölcsességgel és kristálytiszta előrelátás­sal jelöli meg a jövő útját és a célt az ország népének. A nemzetmentés ideje elérkezett, de ehhez a munkához tiszta magyar nemzeti tőkére van szükség, olyanra, amelyik nem törik le, hanem segít és erőalapot rak le az esz­ményi magyarság számára. A magyar­­ munká­nak adandó tőke tisztességes és a mienk le­gyen. Legyen az a tőke olyan, amely nem kalózkodik és nem burjánzik. Legyen az a tőke a magyar nép tőkéje, mely a népet anyagi erejének művelésére neveli. "A szózat végre rámutat arra, hogy a gazdálkodás esz­ményi és altruisztikus célját szolgálja az Or­szágos Központi Hitelszövetkezet, mely a ma­gyar népet kétezernégyszáz vidéki szövetke­zetben fogja egybe. A magyar munka tőke nélkül koldus idegen tőke alatt pedig rab lesz; fogadjuk el tehát a szövetkezeti, magyar tőke felénk nyújtott kezét, mely a kereszténység és a nemzeti gondolat jegyében kapcsolódik bele a nemzeti újjáépítő munkába. — Tolt orosz foglyok figyelmébe. Bod­nár Gáborné tiszaberceli lakos panaszos levél­ben tudatja velünk, hogy férje, Bodnár Gás­pár, aki orosz hadifogságba került, már két év óta nem ad életjelt magáról. Kéri azokat a hazaérkezett foglyokat, akik férjével Bodnár Gáspárral 1918. vagy 19-ben valahol találkoztak­­ és beszéltek, tudassák ezt vele-

Next