Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)
1920-01-14 / 10. szám
1920. január 14. JSÍYtRVIDÉK. zást revízió alá kell venni, hogy megszünjet az állandó harc a munkaadó és munkás között és maguk intézzék el a vitás ügyeket. A munkástársadalmat nemzeti alapon kell megszervezni. A jövőben idegen érdekekért nem fogunk harcolni és a háború é a béke feletti döntést nem engedjük ki a kezünkből. Gondoskodni fogunk róla, — fejezte be a miniszter beszédét, hogy a védekező fegyvert a falunépe kezébe adjuk, úgy mint Svájcban, ahol kétszázhetvenezer felfegyverezett földmivelő áll minden percben készen arra, hogy a zavaró városi elemek merényletét csírájában elfojtsák. Percekig ünnepelték Rubinek miniszter beszéde befejezésekor. Mayer János államtitkár Harceg Sándor, Balla Aladár, Kucsóh Gyula, a magyar munkáspárt vezetője, Szabó András református lelkész beszéltek még, mire a miniszter és kísérete részt vettek a tiszteletükre rendezett társasebéden. A pohárköszöntők során Miklós Ödön főrendiházi tag bejelentette, hogy a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület százezer koronát, ő maga pedig tízezer koronát ajánl fel egy Miskolcon létesítendő és vét viselő földmivesiskola céljaira. Rubinekné-Dr. Jehlicska Ferenc egyetemi tanár, a magyarbarát tótpárt vezére, is felszólalt ifjnagy tetszés közben kijelentette, hogy a tót lakosság nem akar elszakadni Magyarországtól és ha külső hatalmak arra is kényszerítik, hogy a csehek uralma alá tartozzanak, ebbe soha belenyugodni nem fognak. A szlovák népre erős hatással van a keresztény szellem imponzáns feléledése Magyarországon. Ennek tulajdonitható az hogy a tót nép az apostoli királyság joga alatt testvériesen együtt akar élni a magyar néppel, abban a meggyőződésben, hogy nyelvét és kulturáját is így biztosíthatja legjobban. Dr. Gál Endre, dr. Berky Gyula, dr. Kovács János István és mások beszéltek még. A miniszter és kísérete este visszautazott Budapestre. 177 centet helyeztek el. Ez az összeg a Konta Sándor címére érkezett ,Károlyi-alap" adományok összegével 884 dollár 09 centtel növekedett, ugy hogy október elején az Equitable Trust Co cégnél 39,196 dollár és 34 cent volt a magyarok pénze. Ebből — egy értéktelen csikágó csok összegét levonva — 1914 november 7-én » és Károlyi Mihály névón 37 004 dollár 71 cent maradt elhelyezve. 1919 október 2-án az Alien Property Custodian ebből az összegből 16,310 dollár 35 centet foglalt le, mint maradványt. Nyilvánvaló tehát, hogy gróf Károlyi Mihály a háború alatt az amerikai magyaroknak a newyorki Equitable Trust cégnél elhelyezett letétjéből 20,594 dollárt és 40 centet felvett anélkül, hogy erre jogcíme lett volna. Mire költötte gróf Károlyi Mihály ezt az összeget ? Egyik fővárosi lap megragadja az alkalmat, hogy a kérdés tisztázásához hozzájáruljon. Birtokába jutott ugyanis egy nyugta, mely arról beszél, hogy a gróf úr az amerikai magyarokon beszedett pénz egy részét: 14,237 korona 50 fillért amerikai útitársának és kebelbarátjának, a későbbi bolsevista népbiztosnak, Kunfi Zsigmondnak kezéhez fizette. A nyugtát facsimilében mutatja be a lap. Hová tette Károlyi az amerikaiak pénzét? Az amerikai magyarok húszezer dollárja — Mire használta fel Károlyi a gyűtött pénzt? Erkölcsöt követelnek Károlyin — Kunfi Zsigmond nyugtája Kocfi Zsigmond hirdetett amerikai szereplésének tárgyalását időszerűvé teszi az Amerikai Magyar Népszavának az a kérdése, hogy mire használta fel a nemzetrontó gróf amerikai magyarok körében gyűjtött pénzt. A nevezett lapnak a cikke Piváni Jenőnek 1915 évi augusztus havában Budapesten keltezett levelére hivatkozik, amelyben azt írja, hogy Károlyi sem hadikölcsönkötvényekre, sem hadijótékonysági célokra nem akarja a pénzt fordítani. Az összegről sem akar nyilatkozni, csupán annyit jelent ki, hogy a pénzt az ő neve alatt helyezte el. Az amerikai magyarok annak idején Magyarország függetlenségének kivívására adták függetlenségi párt közben pénzüket és mivel a kettészakadt, Károlyinak ebből az okból sem volt joga a pénz felett rendelkezni. Az amerikai intézeteknél gróf Károlyi Mihály Konta Sándor amerikai állampolgár bemondása szerint 1914 augusztus havában Károlyi Mihály nevére 38,099 dollár A magyar hadsereg bevonulása Szegedre Szegedről jelentik, hogy a magyar nemzeti hadsereg újév napján vonult be Horthyval az élén Szegedre A lakosság ünnepélyesen fogadta a fővezért és a bevonuló hadsereget és ez alkalomra Szegedre érkezett Huszár magyar miniszterelnök is. Horthy Miklós a magyar hadsereg jövő terveiről Bécs. Horthy MIKLÓS, a magyar hadsereg fővezére a Neues Wiener Tagblatt karácsonyi számában hosszasabban nyilatkozik a hadsereg feladatáról és a helyzetről. — A magyar hadsereg tervezésének célja — mondotta Horthy — a belső rend és a közbiztonság fentartása. A szervezkedés mindenben az entente Í hozzájárulásával történik, éppen ezért teljesen érthetetlen az a főleg cseh részről terjesztett híresztelés, mintha Magyarország támadó szándékkal fegyverkeznék, vagy pláne mozgósítana. — Bécsben és a külföldön sokat beszélnek arról — mondta a hírlapíró — hogy nagyméltóságod a nemzeti hadsereggel Bécsbe akar bevonulni. Igaz ez? — Ezt a pletykát, aki mondja, sem veszi komolyan. Csak nem gondolja talán, hogy a bécsi deficit fizetése és az éhező Bécs gondjainak átvállalása céljából ily őrült gondolattal foglalkoznánk. Mert mi egyéb várna mak ránk Bécsben! A magyar fővezér kijelentette, hogy a Tótföld ügyébe sem akarnak semmi szín alatt beleavatkozni, mert súlyt helyeznek arra, hogy a jövendő egészséges kialakulása belülről induljon meg és a nép akaratából történjék. A dunai konföderációról — mondotta végül Horthy — nem lehet komolyan beszélni, mert a volt monarchia nemzetei, amelyek függetlenségüket súlyos áldozatok árán küzdötték ki, sokkal jobban ragaszkodnak önállóságukhoz. HÍREK — Értesítés. A megszálló csapatok főparancsnoksága elrendelte, hogy holnap, szerdán általános munkaszünet legyen s mint ilyen, az összes üzletek, pék, hivatalok, iskolák, korcsmák ipartelezárva legyenek és csak a kávéházak és éttermek maradhatnak nyitva. A rendelet be nem tartói a megszálló csapatok parancsnoksága által szigorúan meg lesznek büntetve. — Halálozás. Gonda József államvasuti főellenőr folyó hó 12-én elhunyt. Temetése f. hó 14-én lesz Egyház-utca 13 számú gyászházból. — Prohászka püspök szózata. Az Országos Központi Hitelszövetkezet szétküldötte tagjainak azt a szózatot, amelyet Prohászka Ottokár, Székesfehérvár püspöke, intéz az ország népéhez a tőkeerős munkáról és az eszményi magyarságról. A szózat lángoló szavakkal mutat rá az elszenvedett borzalmakra és nagy bölcsességgel és kristálytiszta előrelátással jelöli meg a jövő útját és a célt az ország népének. A nemzetmentés ideje elérkezett, de ehhez a munkához tiszta magyar nemzeti tőkére van szükség, olyanra, amelyik nem törik le, hanem segít és erőalapot rak le az eszményi magyarság számára. A magyar munkának adandó tőke tisztességes és a mienk legyen. Legyen az a tőke olyan, amely nem kalózkodik és nem burjánzik. Legyen az a tőke a magyar nép tőkéje, mely a népet anyagi erejének művelésére neveli. "A szózat végre rámutat arra, hogy a gazdálkodás eszményi és altruisztikus célját szolgálja az Országos Központi Hitelszövetkezet, mely a magyar népet kétezernégyszáz vidéki szövetkezetben fogja egybe. A magyar munka tőke nélkül koldus idegen tőke alatt pedig rab lesz; fogadjuk el tehát a szövetkezeti, magyar tőke felénk nyújtott kezét, mely a kereszténység és a nemzeti gondolat jegyében kapcsolódik bele a nemzeti újjáépítő munkába. — Tolt orosz foglyok figyelmébe. Bodnár Gáborné tiszaberceli lakos panaszos levélben tudatja velünk, hogy férje, Bodnár Gáspár, aki orosz hadifogságba került, már két év óta nem ad életjelt magáról. Kéri azokat a hazaérkezett foglyokat, akik férjével Bodnár Gáspárral 1918. vagy 19-ben valahol találkoztak és beszéltek, tudassák ezt vele-