Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-14 / 36. szám

nyíregyháza, 1920. február 14. * Szombat XLI. évfolyam • 36 szám Ceisznat: preot capitan Ioan Cismas. SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Üéfizetés: Egész évre 120 K, félévre... 60 K, negyedévre 30 K, egy hónapra 10 K. Tanítóknak félévre 40 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatal, SZÉCHENYI­ ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 78SH Kép­iratokat nem adunk vissza. nagyváradiak halálos ítélete Az ítélethirdetés részletei Kolozsvár, február 13. A román katonai perrendtartás sze­rint a fellbbezéseket nem az ítélet kihir­detése után, a bíróság előtt, hanem 24 órán belül a bíróság jegyzője előtt kell bejelenteni A nagyváradi per vádlottait tegnap délután négy órakor kísérték át a törvényszéki fogházból a hadbíróság főtési helyiségébe, hogy ott felebbezései­ket bejelenthessék. Ez az aktus a had­bíróság tárgyalótermében fo­yt le, ahol a vádlottak hozzátartozói is jelen voltak. Arnig Drina hadnagy, a hadbíróság jegyzője, a bűnper hatalmas fát rendezte, a vádlottak föl- és iratcsomó­alá sé­táltak a teremben Valamennyiök közül Csapó főhadnagy volt a legnyugodtabb és a legfrissebb. Csapó itt kérte meg egyik nőismerősét, hogy az édesanyjának sürgönyözze meg az ítéletet. A többi vádlott részben védőjével tárgyalt, rész­ben családtagjaikkal beszélgettek. Ko­lozsvárt már csak néhány napig marad­nak, ahol bevárják a bukaresti ka­tonai főtörvényszék döntését. Hollandia bizalmatlan a Népliga iránt Genf, február 13. Az entente nagy érdeklődéssel várja Hol­landia határozatát, hogy hozzájárul-e a Népli­gához vagy sem. Hollandia helyzete épen olyan kényes, mint Svájcé, mert mindketten az anti­militarizmus elvi álláspontján vannak. Ha be­lépnek a Ligába, fel kell adniuk ezen állás­pontjukat, mert el kell ismerniök a Liga bün­tető expedíciós hadviseléseit olyan ellen, amelyek nem alkalmazkodnak a államok szabá­lyokhoz Ugy Németalföld, mint Svájc szembe­helyezkedett minden idegen állam magánügyeibe való avatkozással s ennek következtében Hol­landia nagyon megfontolja, belépjen e a Nép­ligába, vagy sem. Jóllehet Hollandia földrajzi fekvésénél fogva Németország és Angolország között fekszik és könnyen lehetne háborút ese­tén vérengzések színhelyévé, a Népliga az ed­digi megállapítások szerint mégsem képes biz­tosítani semlegességét. A holland kormány nagyon élesen rávi­lágított a párisi és versaillesi b kék hiányaira és főkép hibáira. A Néplgáról az a vélemé­nye, hogy az csak primitív postulátuma a bé­kés állapotnak. Mivel azonban ebben a Népli­gában a túlsúly a győzteseké, nagyon termé­szetes, hogy bármilyen általános emberi szem­pontok vezették le a népeket a Liga megala­kításában, mégis csak az entente politikája kerülne felül. Ez pedig újra nem jelentheti az egyetemleges és abszolút emberi jogokra he­lyezett nemzetközi békepolitikát. Mindezért ér­demes-e Hollandiának feladni függetlenségét és cserben hagyni az évtizedek óta folytatott békés politikáját. Hogy Hollandia hozzájáruljon a Népligához, ahoz abszolút meggyőző alapok kellenének, hogy a Liga az „általános emberi célokat meg tudja valósítani. Máskülönben nem léphet bele egy olyan szervezetbe, amely vol­taképen nemzetközi detektív testület és csend­őrszerv , amely mindig a mások bajával fog­törődni. A Népligába való belépés magával vonja az egyes államok szuverenitásának csorbítását. Kérdés, hogy ez az áldozat megéri-e, hogy Hollandia a függetlenségét odaadja egy bizony­talan jövőjű szervezetnek ? Hogyha Hollandia meg volna győződve a Népliga részrehajthatat­lan szerepéről, szívesen feláldozná szuvereni­tását és függetlenségét is, de nem akarja ma­gát a győztes nagyhatalmak kénye kednének ki­szolgáltatni. A Népliga a mai tervezetében csak rész­legesen könnyít a millitarizmus hajdani terhein, de csak a nagyobb államok javára, a belépő kis államok azonban kénytelenek volnának a megtízszerezett katonai terheket magukra vál­lalni. Ezért cserében Hollandia a maga politi­ Ára 60 fillér káját és függetlenségét csak úgy áldozza fel ha a Népliga az emberiséget meg tudja men­teni a háborús veszedelmektől és az eddigi lehetetlen nemzetközi helyzetet elviselhetővé és barátságossá tudja tenni, ha a Népliga nem­csak hogy az általános békét avatja föl, hanem szervezni is fogja az általános nemzetközi mun­kát. Semlegességét és eddigi álláspontját más alapokon feláldozni nem érdemes. (Figaro.) Bandaharcok Montenegróban Bukarest, febr. 12. A „Romania Noua" jelenti Lyon­ból . A legutóbbi időben Montenegróban, a Fekete hegy mellett, harcok folytak a szerbek és a montenegróiak közt. A mon­tenegróiak megverték a szerbeket és egy­millió dinárt zsákmányoltak tőlük. Bukarest, febr. II. Celinjéből hivatalosan jelentik. A montenegrói nemzeti hadsereg egységei megtámadták Lazarevics őrnagy parancs­noksága alatt Cuzetánál a szerb csapa­tokat. A Podrovica és Tuzi közt fekvő stratégiai állásokat elfoglalták. A szerbek Albánia felé vonultak vissza. A szlovák­horvát zászlóalj megadta magát és le­fegyverezték. A szovjet kormánynak aranyban kell fizetnie A „Le Progrés" írja : Az orosz szovjetek hivatalos lapja, a „Pravda" je­lenti . A moszkvai kormány kötelezte magát, hogy aranyban fogja megfizetni összes európai vásárlásait. Szegedről kiutasítják az idegeneket Már több hete annak, hogy a szer­bek a szegedi tiszai hidat lezárták. Mivel a tanyákon már alig van fölösleg, eladni való élelmiszer, a hídzárlat következtében az inség keserves napjai szakadtak Sze­gedre. Hogy a város a lakosság élelme­zésén segí­sen, a lakáshivatal a nem sze­gedi illetőségű lakosokat kiutasítja. Nem tesznek különbséget a szigorú rendelet végrehajtásában a megszállott területek­kel sem. Szállodákban is csak három napig kapnak tartózkodási engedélyt a Szegeden átutazók.

Next