Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-25 / 45. szám

Nyiregyháza, 1920. február 25. * Szerda XLI. évfolyam 1 45 szám Genzur»t. Porteanu Teodor Pentru preot. Capitan Cismas SZ £ SCLC 3 VáRM­EGYE ÉS NYIREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA • .'uifinwjfjr"rír^,Tnii-tfiiT'v^,'",tr*,iri-í-*r-TrVfinr" '•rri'Ti,**riiii"i,i*--r~-^fr-r- -—^*rv•ll^)l•n^^*"^,• i ---T-IT-T Alapította JÓBA ELEK ' 1 'SSSS^'SSsf 1 negyedévre 30 K, egy hónapra 10 i szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ | sa. POSTACHEQUE ^ — Tanítóknak félévre 40 korona. - ? - J Kéziratokat nem adunk vissza. tsztria köteles a megszállott tervetek elvitt m­­i­­ és réppeit visszaadni Az osztrák nemzetgyűlés most intézte el a saint-germaini békeszerződés 191. és 192. szektszánti végrehajtásáról szóló törvényja­vaslatot. A békeszeri­ődés említett cikkelyei Ausztriát kötelezik a megszállott területeiről elvitt okmányok, régiségek és művészeti tár­gyak visszaszolgáltatására. k volt trónörökös távirata A néme­aföldi sjr­óiroda jelenti, hogy a volt német trórörökös a szövetséges és társult hatalmak államfőihez intézett azt , amelyben a kiadni kért szá­mos német táviratát, ember helyett magát bocsájtja rendelkezésre, úgy küldte el, hogy atyjának, a volt német császár­nak előzetesen semmiféle tudomása sem volt róla. Kap [yIfecl a lm piacon B'csi lopok úgyszólván napról napra bu­károkró­l számolnék be Újabban se szeri se száma a n­igi­ftbankárok üzleti Legutóbb a Kormos Gyula és Társa bukásának­ cég om­lott össze mintegy tizenhárom millió passzívá­val. Folytatása bizonyára követ­kezik. Fordulat a Tisza-ügyben. Debrecenből írják: A Tisza ügynek érde­kes fordulata van. A katonai hatóságok kérik Hüttner Sándor kiadatását, Margalits Ede vizs­­­­gálóbíró nem dönt eb­ben az ügyben, hanem­­ a vádtanács elé viszi, mely a közeli napokban­­ fog dönteni. Leégett egy német motorgyár ! A Vossische Zeitünk írja, hogy Magde­­s­burgban a Grado-féle motorgyárat tűzvész el­­­­pusztította. Terjed a pestis Páris. Ukrajnából érkezett hírek szerint ott terjed a pestis járvány. Az orvosi megála­pítások s­zerint sem kiütéses, hanem tüdő pes­tisről van s­zó, melynek bacillusai lélekzetvétel által fertőztek. A járvány Konstantinápolyon, Kis Ázsián keresztül Egyiptomig jutott el. Páris. A Metin tudósítója kérdést intézett Dujardonhoz, a Pasteur-intézet pestis osztályá­nak igazgatójához, aki kijelentette, hogy a Föld­közi-t­­nger több kikötőjében, különösen Szíriá­ban, Szalonikiben és Konstantinápolyban igen számos pest­s eset fordult elő. # í / iilify Din­ys gróf a szegedi ellenforradalomról Pállfy Daun József gróf pilóta százados, aki a szegedi kormányban, a légi és gép­járművek előadója volt, a szombathelyi „Hir" című újságban elmondja, hogy a szegedi kor­mány a munkásságnak bolseviki érzelmei és a polgárság köztömbösége miatt képtelen volt annyi erőt kifejteni, mint amekkorát az ország népe remélt az­­ ellenforradalmi kormánytól. Visszaemlékezésében elmondja, hogy Károlyi Mihály egykori francia nyelvmestere útján, Noiseux által azt a kédést intézte a szegedi kormány fejéhez, hogy miként vélekednének arról, ha a haza érdekében a volt államfő be­lépne a szegedi kormányba. Károlyi Mihálynak és irányának különben exponált képviselője akaudt Szegeden Varjassy Lajos személyében, aki mindent elkövetett Károlyi érdekében. A kormány többi tagjai azonban a leghatározot­tabban elzárkóztak Károlyi kínálkozása elől. Pálffy gróf szerint Szeged nem is volt alkalmas arra, hogy egy nagy nemzeti mozga­lom kisugárzási gócpontja v­egyen, az ellentér­j r&rtelem súlypontját Nyugatmagyarországra kel­lett­ volna helyezni, akkor mindenféle külföldi intrikákkal szemben az ellenforradalmi tömegek lelkes támogatásával legyőzte volna az útjába torlódó nehézségeket. (Makói Független Újság.; Entente-misszió Nyugat­magyarországon Szombathely. Egy antant-misszió, mely­nek élén Vigna olasz ezredes áll, Sopronból ideérkezett. Sopron város és közönsége,, a mis­­szió eltartózk­odása alatt tiltakozó gyűlést tar­tott, melyen az­ ezredes is részt vett. Az ez­redest láthatóf­n meghatotta a tömegnek maga­tartása. Nagyon sok német község lakossága megjelent a missziónál és átadta tiltakozó jegyzékét. Aki hatvan embert elevenen eltemetett A proletárdiktatúra idején egy pénzügy­miniszteri számtanácsos vonaton Kassára uta­zott. Ugyanabban a szakaszban utazott Reha­csek Mihály negyvenegy éves szerelő, akinek kommunista küldetése volt. A vonaton utazók­nak eldicsekedett, hogy amikor orosz hadifo­goly volt, az orosz bolsevizmus kitörésekor kinevezték parancsnoknak és mint ilyen, hat­van embert, akik ellenforradalmársággal voltak vádolva, Oroszországban elevenen eltemette­tett. Azt beszélte, hogy a hatvan embert előző este, mikor összefogdosták őket, megvendégelte, maga is közöttük mulatott, majd másnap hosszú árkot ásatott, a hatvan embert felállította, be­lökette az árokba és behantoltatta őket A kommunizmus bukása után a számtanácsos jelentést tett a fővárosi rendőrségen, amely Rohacseket letartóztatta Rohacsek a bűncse­lekményeket s azok elbeszélését tagadja. A spanyoljárvány a fővárosban Debrecenből írják : Budapesten az uttóbbi napok egyikén ötszáznyolc megbetegedés és ötvenegy halálozás történt. A spanyoljárvány kitörése óta tízezerháromszázhetven a megbe­tegedések és hatszáznyolcvan a halálozások száma. Ára 60 fillér A világháború utolsó jelenete Egy francia tábornok írása — Hogyan menekültek meg a németek a teljes kapitulációtól Melleterre tábornok­ a párisi „Le Temps"­ben ezeket írja a világháború utolsó aktusairól : Az 1918. októberi jelentéseket olvasva, amikor Saint Quentin, Laon, Cambrai, Donai, Valenciennes és Lille egymás után fel lettek mentve, lehetetlen azt a benyomást nem nyer­nünk, hogy a világháborúnak pár nap alatt be kell fejeződni. Bulgária kapitulációja, amelyet követett Ausztria-Magyarországé, előkészítette a német megadást is. Ez utóbbi Wilson el­nökhöz fordult. De a közvetlen küszöbön álló katonai összeomlást, amely a politikai forga­lom előfutára volt, még­se láthattuk előre. A német hadsereg július 18 ika óta foly­ton hátrált.­­Eleinte lassan, de augusztustól fogva ez rohamossá vált energikus nyo­másunk alatt. Hindenburg és Ludendorff kétségkívül arra gondoltak, hogy az ardecnesi fronton megállítják seregünket. Így a birodalom küszö­bét védték volna a mi invázióink ellen és fel­használva a telet, azt remélték, hogy kedvező békét tudnak majd kieszközölni Azok után azonban, amiket ma tudunk, úgy látszik, hogy Ludendorff szeptember vége óta már elvesz­tette minden bizalmát és azt tanácsolta, hogy legyen vége a háborúnak a teljes összeomlás és kapituláció előtt, amelyet előre látott. Katonailag véve az Ardenne­ vonalán való német ellenállás még 1918 októberében sem volt kivihetetlen. A Hindenburg-vonal még engedni látszott erős hátvédeket Vajjon bízott-e a német hadvezetés ebben a bevehe­tetlen vonalban? Bizonyos azonban, hogy fa­tális lett volna a német seregekre ezen a vo-

Next