Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-31 / 74. szám

Nyí­regyháza, 1930. március 31. * Szerda SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Ilffintés: Egén évre 120 K, félévre... 69 K, negyedévre 30 K, egy hónapra 10 K. ===== Tanítóknak félévre 40 korona. . .­­Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr­­. SZABÓ LÁSZLO MMMMMUM -wmgm I Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI­ ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZAM 329. POSTACHEQUE 2B50 Kéziratokat nem adunk vissza. Szabolcsvármegye katonai parancsnoksága, 155 kt — 1920. szám Hirdetmény A fővezérség folyó hó 21-én kelt 11854—I. sz. parancsa értelmé­ben folyó hó 26-ától kezdve az idáig kiadott összes útlevél rende­let hatályon kivül helyeztetik. Vásárosnamény Mátészalka Vámos­pércs-Konyár-Berettyóújfalu- Szeg­halom-Dévaványa-Mezőtw- Szarvas Fábián-Hódmezővásárhely jelen­legi demarkációs vonaltól nyugatra fekvő területeken az általános forgalom polgári egyének részére meg van engedve. A polgári egyé­nek az ellenőrzés akadálytalan lefolytatása céljából személyazo­nossági igazolványokat szerezze­nek be. Ezen államrendőrség, igazolványokat az olyan községben, ahol rendőrség nin­­csen, a községi elöljáróságok áll­tják ki, s mivel egyes községekben a fényképbe­szerzés lehetetlen, a fénykép helye­ttesen hagyandó, azonban pontos személyleírás csatolandó. láttamozás a fent említett katonai terüle­ten nem szükséges. A demarkációs vonal átlépése feltétlenül meg van tiltva. Jármy Elemér s. k., husiéi ezredes, vm. kit pamok. Cselekedjünk Tüi­eM liga Nyíregyházán Abban a hatalmas­ létért folyó küz­delemben, amelytől függ Magyaror­szág jövőjének felépítése, az új ezredév megalapozása, politikai, gazdasági és nemzeti fejlődésének lehetősége, leg nehezebb, de egyszersmint a legma­gasztosabb feladat jutott osztály­részül a Területvédő Ligának Az egész hazafiasan gondolkozó ma­gyar társadalomnak össze kell fognia s tömörülnie abban a gondolatban és tudatban, hogy hazánk területéből, tes­téből egy talpalatnyi részt sem sza­bad engedni kihasítani, elszakítani s ezért küzdenünk kell s meghoznunk minden áldozatot! A politikai helyzet parancsol ez irányban, már most dol­gozzunk, adajilag s erkölcsileg járul­junk ahoz a nagy cél megvalósításá­hoz, amelyet célként tűzött ki a Terü­letvédő Liga, hogy t. i. Magyarország területi épségéhez ragaszkodunk s ab­ból engedni nem vagyunk egy tapod­at sem. Nem, nem hajlandók soha! Ez az eszme, ez a tudat kell, hogy áthassa Szabolcs vármegye és Nyiregy­háza város minden honleányát, érez­zük át a mi kötelességünket és emelked­jünk. Nekünk — az ország többi részéhez viszonyítva — kedvező helyzetünk van, ma már nem vagyunk megszállás alatt, oláh martalócok piszkos bocskora nem tapossa földeinket, nem rabolja — utonállóként — java akat. Szabolcs­vármegye népének csak az a feladata a az kötelessége is, hogy meghallja a •MHOMMMMmMai 3 és fél milló magyar megszállás okozta szenvedéseinek jaj kiálltását, az elnyo­matás ezer keserűségét és erkölcsileg és anyagilag támogassuk őket, álljunk oldalukra s mutassuk meg a magyar testvériségből eredő szeretetünket, hogy nem fogjuk cserbe hagyni őket, nem, soha! ! Meg kell ezt tennünk, hogy külföldi elleneink is lássák a rólunk és nélkü­lünk való politikájuknak tarthatatlan­ságát s az ez idő szerint elszakított te­rü­letek magyarságára váró rettenete­sen szomorú sors képe sem foszthat meg azon meggyőződésünktől, hogy egyedül helyes politika csak az lehet, ha meghagyják ezeréves határainkat ezt kívánja s követeli földrajzi egysé­günk, történeti multunk, gazdasági hely­zetünk és fölényes kultúránk. A felda­rabolás azt jelentené, hogy itt nem a béke következik, hanem harc — a nem­zetek lázas küzdelme egymás ellen s aki Magyarországot fel akarja darabolni, az egy ujabb háború tűz­csóváját dobja el s ezzel tengernyi szenvedést, kön­­nyet, míg aki egységét megóvja, Ke­leteurópát virágoztatja fel az egész vi­lág békés fejlődése érdekében. Szabolcsvármegye népe, cseleked­jetek! Syp. Monstre kisgazdagy­űlcs Nyíregyházán Budapest, márc. 30. Budapestről jelentik, hogy a kisgaz­dapárt a tiszántúli választások e­lké­szítésének tervében már megállapodott s a húsvéti ünnepek után nagyszabású gyűlésekre hívja össze a tiszántúli nagy­gazda társadalmat és a kisgazdaörek­vésekkel rokonszenvező többi társa­dalmi osztályokat Ilyen monstre­ kis­gazdapárti gyűlés értesülésünk szerint Nyíregyházán is lesz Erre a gyű­ésre az itteni kisgazda körök kivánságára több miniszter is lejön Nyíregyházára, hogy az ország újraépítése munkájában a magyar társadalom gerincére, a kis­gazdákra váró nagy feladatokat meg­világítsa A nemzeti közlődési és poli­tikai egyesületek köszönete Nitti olasz miniszterelnöknek, Magyar­rország barátjának Budapest, márc. 30 Budapestről jelentik: Harminckilenc kulturális egyesület és a keresztény nemzeti egyesülés pártja nevében kül­döttség jelent meg az olasz misszió helyiségeiben A küldöttséget Pekár Gyula vallás- közokt. államtitkár ve­zette. Tagjai voltak: Báró Perényi Zsigmond volt belügyminiszter, Ilos­vay Gusztáv, Sándor László. A kül­döttség elsőbb Mombelli tábornoknál, majd Cerutti meghatalmazott minisz­ternél tisztelgett. Pekár Gyula, a kül­döttség vezetője hálasan köszönte meg a magyar nemzet nevében az olasz nemzet bátor állásfoglalását, amellyel az igazságáért küzdő testvértelen ma­gyarság ügyét védelmébe fogadta s érette a békekonferencián határozott formában szót emelt. Kérte ugy Oornokot, mint a megh­atal­mazott a ta-Mi­nisztert, hogy juttassák el a magyar nemzet hálás köszönetet Nitti minisz­terelnök Cexcellenaiajahoz, aki nemes bátorsággal, egy nemzet fájdalmát megértő rokonérzéssel szállt síkra a magyar nemzet igazságáért és jogos igényeinek érvényesítése érdekében. A küldöttséget ugy Mombelli tábornok, mint Cerutti a legszivélyesebben fo­gadták és készséggel megállapotak ab­ban, hogy a magyar nemzet kőszíne­tét írásban is el fogják juttatni Nitti miniszterelnökhöz. k nemzetgyűlés húsvéti szünete Budapest, márc. 30. A nemzetgyűlés szombaton részletei­ben is megszavazta a pénzügyminisz­teri javaslatot a papírpénz lebélyegzé­séről. A hétfői gyűlésen a javaslat har­madszori olvasásban került elfogadásra. Rubinek Gyula földmivelésügyi minisz­ter nagyszabású beszédben indokolta meg a javaslatot. Azután héttagú par­lamenti bizottságot választottak, amely­nek feladata lesz, hogy a szerencsétlen formában tett s máris fölöslegesnek bi­zonyult Lingauer féle támadás ügyében döntsön. A keddi napon kezdődött meg a nemzetgyűlés húsvéti szünete. 1 magyar békeküldöttség itthon tölti a húsvéti ünnepeket Budapest, márc. 30. A Magyar Távirati Iroda szikratávi­rat útján jelenti, hogy a magyar béke­delegáció húsvéti ünnepek küszöbén Budapestre érkezik. A delegáció haza­jövetelének főként az a célja, hogy közvetlen érintkezést keressen az új magyar kormánnyal. A hazajövetel fő­oka természetesen a takarékoskodás is A békeküldöttség kedden este 1 órakor indult el Neuilly-ből és valószínű­eg nagycsütörtökön este érkezik meg Bu­dapestre. A delegáció vonata ezen a napon délelőtt 0 órától délután 4 óráig kénytelen lesz Bécsben veszte­gelni. Neuilly­ben csak minimális sze­mélyért marad, hogy biztosítsa az an­tanttal való érintkezés folytonosságát. Hitel és vagyonvédelmi ügyek A debreceni kereskedelmi és ipar­kamara ezúton hozza érdekeltsége tu­domására, hogy a magyar kormány 5291 —1119 M. E. számú rendeletének megfelelően a külügyminiszter úr leg­felsőbb vezetése mellett felállított „Ma­gyar Felszámoló Hivatal a Békeszer­ződés Végrehajtására" átvette a kül­földre vonatkozó hitel és vagyonvé­delmi ügyek vezetését. Addig, amíg ennek az ügynek inté­zésére a megkötendő békeszerződés alapján végleges szervezet alakittatik az idetartozó teendők előkészítésével és egységes ellátásával a nevezett Hi­vatal a fent jelzett ügyköréből kifolyólag a magyar kereskedelemügyi és pénz­ügyi minisztereknek 66.492—XXVIII. K. M. számú rendeletével az 1918 év­ben létesített „A külföldi vagyonérde­keket védő szervezetet" bízta meg. A szervezet felett az irányító és el­lenőrző tisztet a nevezett Hivatal tel­jesíti. A közönség ennélfogva külföldre vo­natkozó hitel és vagyonvédelmi ügyek­ben kérelmekkel, bejelentésekkel és felvilágosításokért kizárólag a külföldi magyar vagyonérdekeket védő szerve­zethez (Budapest, Szemere­ u. 6) for­duljon. Ára 60 fillér XLI. évfolyam * 74 szám A román információk módszere (A Nyírvidék tudósítójától.) A román megszállás első pillanatától fogva nap­nap után azt olvastuk a bukaresti kor­­mány részéről agyonsubvencionált fran­cia sajtóban, hogy a bánsági nemzeti­ségek, de főleg a németek milyen lel­kesedéssel fogadják a román megszál­lást és milyen őszinte megnyugvással veszik tudomásul a Bánság nagy ré­szének Romániához tervezett csatolá­sát Emlékiratot is intéztek az entente ötös tanácsához, melyben az egész Bánságnak Nagyromániába vasztását kérik, mert Möller való becl­és társai szerint ez felel meg a délvidéki né­metség érdekeinek. A délvidéki németség hivatott kép­viselői a Budapesten megalakult és a hazafias németség illetékes vezéreinek irányítása mellett működő délvidéki li­gák hiteles adatokkal felszerelt történeti igazság erkölcsi erejével és a jól megokolt beadványukban tiszta képét mutatták be az ententenak azoknak az állapotoknak, melyek jelenleg a Délvi­déken dúlnak és ama előzményeknek a mai helyzetet előidézték. Ebből a beadványból, melynek minden sora a megdönthetlen bizonyítékok erősségén nyugszik, megállapítható, hogy a szá­szokkal és a pángermánokkal paetáló Möller és társai, a többi bérenceikkel összejátszva, mindenekelőtt lehetetlenné tették, cselekvési szabadságukban meg­akadályozták a németség közismert ve­zetőit : Blaskovits Ferenc kanonokot, dr. Muth Gáspár ügyvédet és társaikat, hogy a magyar hazához hű németek óriási tömegeinek törekvéseit elő ne mozdíthassák, Magyarországnál való megmaradásuk erőteljes ne hangoztathassák s így kívánságukat letörhessék azt a lelkes közhangulatot, mely a régi fcnzi mellett megnyilvánult. Majd a román katonaság asszistenciájával legterroristikusabb eszközöket alkalmaz­­­ták az általuk képviselt irányzat és szellem fölébresztésére és erőszakos előmozdítására. Csakis így tudtak arány­lag kevés­ számú bánsági lakost rávenni arra, hogy az ententehoz intézett ké­relmekkel azonosítsák magukat. A B­aságot még ma is légmentesen tartják elzárva Magyarszágtól­ Minden­nemű gazdasági, kulturális és közle­kedési összeköttetés megszűnt az anya­országgal. És ha az elszakadt német­ség körében felébred a vágy, hogy régi hazájukkal keressék az érintke­zést, ezt a legdurvább módon nyom­ják el. A napokban is 160 egyetemi hallgatót tartóztattak le, mert Magyar­ország sorsa iránt rokonérzéssel érdek­lődtek. Glattfelder püspöknek, aki sza­badon bocsátásukért interveniált, meg­ígérték a kérelem teljesítését, eddig azonban még nem váltották be Meg­torló intézkedéseket tesznek ama ma­gyarok ellen is, akik a magyarságra emlékeztető külsőségeket el nem tün­tetik. Kü­önösen az olyan és iparosok ellen járnak el kereskedők kérlelhe­tetlen szigorral, akik magyar cégtáblát használnak magyar levelezést foyh­at­t­ak. Mindent let­pornak, a mi magyar , minden olyan német törekvést meg­akadályoznak, ami nem a szászok ér­zelmi és gondolatkörében mozog.

Next