Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)
1920-05-30 / 122. szám
XII évfolyam * 122 szám Nyiregyháza, 1920. május 30. * Vasárnap SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak: helyben : egész évre 130 K, félévre 60 K, negyedévre 40 K, egy hónapra 15 K, vidéken : egész évre 200 K, félévre 1 ©0 K, negyedévre S0 K, egy hónapra 20 K. — Egyes számára 1 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI UT 9. SZÁM. Telefonszám 13». Postacheque 2966* Kéziratokat nem adunk vissza. Jármy Béla kormánybiztos beiktatása A vármegye rendkívüli közgyűlése Nyíregyháza, május 29 (A Nyírvidék tudósítójától.) Szabolcsvármegye törvényhatósága a főispáni teendők ellátásával is megbízott dr. Jármy Béla kormánybiztos beiktatása és a folyó ügyek tárgyalása céljából ma délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésre a bizottsági tagok nagy számmal sereglettek be a vidéikről s a karzat is meglelt előkelő hölgyközönséggel, akiket nagyobbára az installáció ünnepélye csábított a vármegye közgyűlésére. Dr. Jármy Béla a szatmármegyei Császló községben született 1881. május 25-én. Még nem volt 16 éves, amikor a debreczeni kollégiumban érettségit tett, 20. éves korában a jog és államtudományok doktorává avatták, 23. éves korában pedig már ügyvédi irodát nyitott Fehérgyarmaton. Ugyanitt választották meg 1910-ben független 48-as programmal országgyűlési képviselőnek. A parlamentben többször felszólalt, sőt egy ízben személyes afférja is volt Károlyi Mihállyal, akinek politikájával szemben mindig az Apponyi-irányzat híve volt. A háború kitörésekor önként jelentkezett katonának mint főhadnagy jelenleg is a debreczeni 2. s honvéd huszárezred kötelékébe tartozik. A forradalom alatt és a proletárdiktatúra idején sokat üldözték, mert ismerték ellenforradalmi gondolkodását. Tevékeny részt vett a fehérgyarmati ellenforradalmi puccsban, amely a vörösök kivonulása és a románok bevonulása között 4 napig tartó tényleges fehér uralmat hozott létre. A románok 6 hónapig internálták, sőt ez év februárjában le is akarták tartóztatni, de ő ez elől éjnek idején megszökve szerencsésen megmenekült. Egész életében fáradhatatlanul dolgozott a magyar nemzeti irányzat megerősítésén s kiváló tehetsége, nagy munkabírása megbecsülhetetlen értéket jelent nekünk, akik őt Szabolcs vármegye főispáni kormánybiztos székében üdvözölhetjük, s Mikecz István alispán fél tizenegy órakor nyitja meg az ülést, üdvözli a megjelenteket. Ezután Gencsy Albert elnöklete alatt Énekes János és Szalánczy Bertalan bizottsági tagok mennek küldöttségileg az úrj kormánybiztosért. Alig két perc múlva megjelenik az ajtóban dr. Jármy Béla karcsú, elegáns, díszmagyaros alakja. Harsány éljenzés zúg fel a teremben. Dr. Jármy Béla erre leteszi a hivatalos esküt Az eskümintát Virányi Sándor főjegyző olvassa föl. Az eskü letétele után, a kormánybiztos átveszi az elnöki széket s feszült figyelem közepette lendületes nagyszabású beszédben fordul a törvényhatósági bizottsághoz, melyet gondolatmenetében a következőkben közlünk. Tekintetes törvényhatósági bizottság Mélyen tisztelt Uraim ! Teljes mértékben át vagyok hatva annak az eskünek jelentésétől, amelyet most tettem. Formailag is lekapcsolódom annak a vármegyének életébe, ahol ifjúságomat töltöttem s amelyhez rokoni kapcsolatoknak, a ragaszkodásnak őszinte szálat fűznek. Munkában eltöltött félélet után nyertem el a tosi állást, amelynek minden főispán kormánybizdísze, hatalma a kinevező kormányt és e nemes vármegyét illeti. Enyém a kötelesség, a munka. Őszinte lelkes hazaszeretet, keresztyén erkölcsi világnézetet, szeretetet, minden magyar testvérem és szigort magam iránt, kötelességtudást, munkaszeretetet hoztam állásomba. Ezekre van ma legnagyobb szükségünk, mert egy romokban heverő országot kell újra építenünk. (Éljenzés) 1918. őszén elveszett a háború. Nem mi vesztettük el, nem is a mi háborúnk volt. A mi fiaink halálmegvető bátorsággal, és magyar becsülettel küzdöttek. Itthon azonban az elernyedt lakosság körében destruktív erők hatékonyabb hódítást tettek. Bekövetkezett a hazaárulók által szított októberi forradalom, területi integritásunk elárulása, a nemzeti érzés megtagadása, a nemzet egy részének megmételyezése, hogy aztán fogházból kieresztett egyének vegyék az országot kezeibe. Tudjuk mindnyájan, mi volt a vörös uralom, rombolás építés helyett, mindennek, amihez mint szépséghez, szenthez, dicsőhöz ragaszkodtunk, megtagadása, apáink tortőnbe hurcolása, szentségeink pellengérre állítása E rettenetes rombolás természetes előkészítője volt a megszállásnak, egy alattomos népfaj hódításnak hazudott sétajínak. Hála Istenünknek ez a rabló uralom is megszűnt, ugy azonban, hogy romokat, pusztulást hagyott maga után. Amit a vörös uralom még meghagyott, azt a románok rabolták el. Itt állunk leverve, de mikor szivinkre gyász neherül, lássuk meg a magyarok Istene gyújtotta távolban fénylő csillagot, amely nem más, mint bizalom a magyar nemzet őserejében, a a magyar géniuszban, mely újra talpra állit bennünket. (Éljenzés.) Nem bízom idegen hatalmak közeledésében, szeretetnyivánitásaiban, a magunk ezer éven át kipróbált erejében, ezer éven is élő és ható erőiben bizhatunk csupán. Ezek pedig munkára serkentenek mindnyájunkat, hogy visszaszerezzük mindazt, ami ezer éven át a miénk volt s melynek elvesztésébe soha bele nem nyugodhatunk. Erre az intenziv együttes munkára van ma szükség a mi szép vármegyénkben is össze kell fognunk erre a teremtő munkára, amelynek több fázisa van. Agrár feladatok. Állatállomány. Áruértékesítés. Elsősorban rá kell mutatnom arra, hogy Magyarország agrárállam és Szabolcs megye is erősen agrár vármegye. Az agrár érdekek ápolása tehát első kötelességem Állatállományunkat sok pusztítás csökkentette le. Rekonstruálása érdekében új állatok beszerzésére, az állatállomány nemesítésére lesz föld intenzívebb művelése érdekében gondom. A gépekről, hajtóerőről s az intenzívebb gazdasági munka egyéb feltételeiről, a gazdasági terményeink jobb értékesítéséről kell gondoskodnunk. Első feladatunk itt gazda és kereskedő közönségünk üzleti érdekeinek megóvása. Meg kell szűnniök a vármegyében működő idegen érdekségeknek, saját szerveinkkel közigazgatásunk segítségével a végezzük el az értékesítés teendőit is. (Éljenzés) Jó közlekedés. A jó gazdálkodásnak a jó közlekedés a feltétele. E tekintetben fő feladatom lesz a vasúti közlekedés megjavítása, jobb csatlakozás biztosítása, új vonalak építése, hidak, utak rendbehozása. Tudomásom van arról, hogy 4—500 km.-es új út építése van tervbe véve, ezt az útépítési programmot sürgetni és támogatni fogom. Ipar, kereskedelem. A becsületes ipar és a legitim kereskedelem támogatásomra számíthat, de kíméletlenül üldözni fogom a lánckereskedelmet, gazdasági életünk e megmételyezéjét. (Éljenzés.) Közoktatás. Az intenzívebb, jobb termelés és közlekedés feladatait csak megfelelően művelt közönség tudja teljesíteni. Mindenben elő fogom mozdítani tehát közoktatásunk érdekeit. Ahol csak lehet új iskolákat kell felállítanunk. A fősúlyt a jövőben a szakoktatásra kell helyeznünk. A múltban általános műveltséget nyújtottak iskoláink, e helyett szaktudást kell adniok Szigorúan őrködni fogok az iskolák bensőséges vallásos és hazafias szellemén. Megtorlandónak tartok e tekintetben minden bűnt s a jövőben kvalifikációs kelléknek tekintem az oktató személyzet szigorú vallásosságát és hazafiságát. Népjólét, rokkantak. Népjóléti és szociális teendők terén minden ügy kórházak kiépítése, népjóléti intézményk létesítése támogatásomra számíthat. Legelső kötelességünk: a rokkantak elhelyezésének, oktatásának, keressetképességének biztosítása. Azokról, akik érettünk véreztek, bűn volna megfeledkeznünk. Igazságügy Pénzügyi, belügyi közigazgatás. Igazságügyi intézményeink a rombolások idején is megtartották ősi magasságukat és tisztaságukat. Nagy munkájukban mindenben támogatásukra kell sietnünk. A pénzügyi és belügyi közigazgatás jó funkcionálására legfőbb gondom lesz. Ebben ennek a vármegyének közismerten elsőrendű tisztikara hathatós segítséget nyújt nekem. Ez a tisztikar mindenkor a közönség életerén tartotta a kezét, maga és a nép között semmiféle elválasztó momentumot nem ismert. Bennök, régi ba— Ara 1 korona